„Ez egy csodahely, minden ide látogató ebben erősít meg” – rendhagyó programajánlónk

Kult

„Ez egy csodahely, minden ide látogató ebben erősít meg” – rendhagyó programajánlónk

Létezik egy kicsi zsákfalu Tolna megyében, a Tamási járásban, Szekszárdtól északra, Pakstól délre, nyugat felé. Erdő veszi körül, fasorok, szántók és rétek mentén vezet ide az út. Megérkezvén semmihez sem hasonlítható világba csöppenünk: egy élő skanzenba. Száz ház fogad bennünket, amiből 90 még a világháborúk előtt épült. Míves munkák voltak, egyszerű, de szép épületek – ahogy a sváb falvakra jellemző.

Kalaznó egy sváb falu; ahogyan a környék megannyi települése, ez is 1722 után népesült be. Ekkor telepítettek a vidékre a németajkú lakosságot IV. Károly megbízásából. Az volt az uralkodói akarat, hogy az elhagyatott, mocsaras, erdős, bozótos térséget szelídítsék meg. A teherbírásukról, kitartásukról híres megfontolt svábok energiát – és emberéletet – nem kímélve ötven év alatt virágzó falvakat teremtettek, idestova háromszáz évvel ezelőtt.

A kerek évforduló alkalmából rendezvényt szerveznek a faluban, augusztus 6-án fesztivált tartanak. Ugyanakkor az ünnepen nemcsak a szépre, hanem a teljes igazságra emlékeznek majd – mert a történelem sok sebét viseli magán Kalaznó és vidéke.

Kalaznó szövevényes múltja

A második világháború után, 1945-ben a Potsdami Értekezlet kimondta a németek kollektív bűnösségét, amely a németajkúak kitelepítéséhez vezetett Magyarországon. Mivel az 1941-es népszámlálás alkalmával Kalaznó 823 lakosából 784 német nemzetiségűnek vallotta magát, a falu nehéz helyzetbe került. 1947 májusában és júliusában 120 család vagyonát kobozták el, a lakosok elszállítása után pedig 57 fő maradt a faluban.

Ugyanakkor a történelem viharai máshol is lecsaptak, így a különböző népességmozgások okán Kalaznó nem ürült ki. 1945-ben korábban otthonukból menekülni kényszerült bukovinai székelyeket telepítettek ide, akiknek kiosztották a németektől elkobzott vagyon egy részét.

A székelyek beköltöztek a svábok házaiba, próbáltak új életet kezdeni. A németeket ugyanakkor idővel visszaengedték hosszabb-rövidebb időre végső kitelepítésük előtt – így adódott, hogy egyesek évekig éltek együtt saját házukban az odatelepített székelyekkel.

Csodával határos módon a falu népe békességben élt; erre utal a vegyes házasságok magas aránya is.

Élet, érzés, Kalaznó – ma

Sok nehéz napokat megélt, értékes, fantasztikus falu rejtőzik szerte Magyarországon, amelyről (sajnos) nem ír(t még) az egy.hu. Kalaznó azonban más: alakulását, szépülését hétről hétre figyelhetik a bennünket követők. Kollégánk, a filmrendező-kőműves Pálinkás Norbert ugyanis ide kötődik: gyerekkora nyarait a településen töltötte, egy fél élet munkája után pedig ide tért haza maga is. Most házat újít, birtokot szépít – ezt a munkát követhetitek sorozatunkban!  Norbi ugyanakkor nemcsak saját házán dolgozik, de azon is, hogy a környéket minél többen megismerjék. A munka sikeresnek látszik: segítségével már öten vettek házat a faluban.

Eladó ház még akad, nem is akármilyen! Mivel a kommunizmus alatt a környéken nem engedélyezték új házak építését, a falut nem „ékesítik” kádárkockák, tehát ma is az egykori, akár kétszáz éves sváb épületeket láthatjuk; némelyeket felújítva, másokat (még) romos állapotban.

Egy epizód a kalaznói kalandokból

„A műemlékvédelem itt néhány évvel ezelőttig szitokszó volt, mert azt feltételezték a helyiek, hogy ha házuk műemléki védelem alá kerül, akkor nem csinálhatnak vele azt, amit szeretnének. Mára ez a kép változott, többen felismerték, milyen értékkel bír a falu. Az új beköltözők is lelkesek, szépen újulnak az épületek. Ez egy csodahely – minden ide látogató ebben erősít meg. Szeretném, ha minél többen hallanának róla, megismernék. Újuljon meg még több ház, legyen itt még több élet. Mert itt élni nagyon jó.”

Egy epizód, amelyben kiderül, hogy került art deco ablak a sváb parasztházakba

A Fejlődő Kalaznóért Egyesület (amelynek Norbi az elnöke) és az önkormányzat közös fesztivált szervez, hogy minél többen megismerhessék a település múltját és jelenét. „Minifesztivált tartunk, aminek fontos része az evangélikus istentisztelet. A lakosságcsere után kiürült az evangélikus templom, mert az ide érkező székelyek katolikusok voltak – nekik imaházuk van a faluban, vagyis két szakrális hely is jut erre a kicsi településre –, így közel 90 év után most először tartanak istentiszteletet a falak között” – meséli Norbi.

kalazno

 

Az istentisztelet után előadást tart egy, a környéket kiválóan ismerő néprajzkutató majd egy etnográfus, fotókiállítást láthatunk, és természetesen a helyi portákat is megnyitják, hogy felfedezhessék azokat az ide látogatók. A program teljes egésze ingyenes, de támogatójegyek vásárlására lesz lehetőség. A környéken szállások várják az érkezőket, ezek listáját is összeszedték a szervezők.

Akinek nincs még programja augusztus 6-án, vélhetőleg ennél jobbat nem is találhatna már. Kalaznó – s benne Norbi, Pityu és a többiek – mindenkit szeretettel vár!

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X