Az első Hálaadás története
Ki gondolná, hogy e szívet melengető, családokat összehozó ünnep kegyetlen múltban gyökerezik? 404 évvel ezelőtt maroknyi ember szállt hajóra Plymouth kikötőjében. A kis csoport azok közül való volt, akik különváltak az anglikán egyháztól, mivel szerintük országuk nem határolódott el eléggé a katolikus egyháztól. Félelmük nem volt alaptalan, hiszen I. Jakab angol király kegyetlenkedése nyomán számos ember került börtönbe vagy halt vértanúhalált.
A vallásüldözés miatt szálltak a Mayflower fedélzetére. Az Újvilágba 51 férfi, 20 nő és 31 gyermek indult. Az út során született egyetlen gyermek a leírások szerint az Oceanus nevet kapta.
A 66 napig tartó hajózást nem lehet álomutazásnak nevezni: a Mayflowert áruszállításra tervezték, az alsó fedélzeten összezsúfolt emberek mostoha körülmények között utaztak. Három hónapnyi út után december végén kötöttek ki a mai Massachusetts területén.
Ők voltak az első telepesek.
Kopár föld fogadta őket, élelmük is alig volt, sokan megbetegedtek közülük. A zord időjárás és a kevés élelem megtizedelte a csapatot, a 102 érkező közül 51-en maradtak életben. A túlélőket sekély, homokos és köves talaj fogadta, ők Squantonak, a Pawtuxet törzs tagjának köszönhették, hogy mégis talpon tudtak maradni, hiszen a férfi korábban Londonban volt rabszolga, tökéletesen beszélt angolul és megtanította nekik, hogyan termesszenek kukoricát, hogyan nyerjék ki a juharfa nedvét, hogyan fogjanak halat, és miképpen kerüljék el a mérgező növényeket.
Charles Lucy: A zarándokok (telepesek) partraszállása (1898 körül) – Fotó: Wikipedia
A történet szerint a zarándokok a következő évben nagy ünnepséget rendeztek, hogy hálát adjanak Istennek az őszi bőséges termésért. A három napig tartó mulatságot William Bradford, a telepesek vezetője szervezte, az indiánokat is meghívták.
Ezt tekinthetjük az első hálaadásnak: a három napos mulatságon állítólag 50 telepes és 90 wampanoag indián vett részt.
A történészek egy része úgy gondolja, hogy a vigasságon mindössze 5 nő volt jelen, mert a telepesek közül ennyien élték túl a valóban emberpróbáló évet az Újvilágban.
Jennie A. Brownscombe: Az első Hálaadás Plymouthban (1914) – Fotó: Wikipedia
Mit ettek az első Hálaadáson?
Hát bizony nem azt, amit manapság.
Az indiánok állítólag szarvast, pulykát, halat, kacsát vittek, amit megosztottak messziről érkezett barátaikkal. Talán tököt is ettek, de pitét biztosan nem, és villájuk sem volt: kanállal és késsel ettek, hiszen a villa mintegy 10 évvel később jelent meg, és csak a 18. századtól került általános használatba.
A telepeseket később számos üldözött keresztény közösség követte Angliából és több európai országból. Abban a reményben indultak útnak, hogy az Újvilágban valódi hitbéli meggyőződésük szerint élhetnek.
A New England-i telepesek ezt követően rendszeresen megünnepelték a Hálaadást, hiszen mindig volt miért hálásnak lenniük: a jó termésért, az aszály végéért vagy egy-egy katonai győzelemért.
Egy amerikai család hagyományos Hálaadás napi vacsorája: zsenge, szaftos pulykasült régimódi mártással, áfonyaszósszal, krumplipürével, sült zöldbabbal, édes-savanyú tőkehallal, párolt rizzsel, achara (savanyított zöldpapaya relish), krémes karamell (leche flan), pigs in a blanket (tésztába göngyölt virsli), almás crumble, puncs és 365 (ez egy márkanév) üdítő – Fotó: Wikipedia / Ms Jones, Kalifornia
Az Egyesült Államok függetlenségének 1776-os kinyilvánítása után a Kongresszus javasolta az évenkénti hálaadási ünnepnap bevezetését, erre azonban 1789-ig várni kellett: akkor hirdette ki George Washington elnök. Rendszeresen visszatérő állami ünnep 1863-tól lett, Abraham Lincoln elnök 1863-as proklamációja (az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgák szabadnak nyilvánítása) után. Eleinte november utolsó csütörtökén tartották, majd Franklin Delano Roosevelt elnöksége alatt november negyedik csütörtökére pontosították a napot. 1941 óta nemzeti ünnep. Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy bár az ünnep az őslakosokkal való jó kapcsolatnak is emléket állít, számos indián csoport elítéli az ellenük elkövetett mészárlások miatt.
Egy másik verzió szerint ugyanis az első hálaadást épp azért tartották, hogy megünnepeljék 700 pequot indián férfi, nő és gyermek lemészárlását.
Az őslakosokra emlékezve számos amerikai állampolgár számára ez a nap Nemzeti Gyásznap, amelyet a Plymouth Rocknál tartanak meg, azon a helyen, ahova a Mayflower is megérkezett.
Fotó: 123RF
Mivel töltik a hálaadási hosszú hétvégét az amerikaiak?
Az ünnep egyre távolabb került a vallási gyökerektől, hogy valamennyi bevándorló részt vehessen a közös hagyományban. Az egykori zarándokokhoz és őslakosokhoz kötődő ünnep ma már a kultúrák közötti megbékélést, az újvilág adta lehetőséget, az otthon és a család szentségét szimbolizálja. Nagyon sokan szabadságra mennek pénteken, és a hosszúra nyúlt hétvégén a családok útra kelnek, hiszen sokan egymástól távol élnek. Az országutak, repterek zsúfolásig megtelnek, a boltok polcai szinte kiürülnek. A háziasszonyok ilyenkor korán kelnek, bár az ételek nagy részét már napokkal korábban előkészítették, hiszen
a négynapos minivakáció egyik központi eleme a hálaadásnapi vacsora. Ennek elmaradhatatlan eleme a töltött pulyka.
Ez a szárnyas annyira központi eleme az ünnepnek, hogy a hálaadást néha „pulykanap”-nak (turkey day, T-day) is nevezik. Az egészben sült hatalmas pulyka mellett az ünnepi asztalról nem hiányozhat a töltelék, az áfonyaszósz, a krumplipüré, a zöldbab és a sütőtökös pite sem. Sok családban szokás, hogy az asztalnál ülők elmondják, miért hálásak ebben az évben.
Fotó: 123RF
A hálaadási pulykasült receptjét mindenki kicsit másféleképpen készíti, hiszen a pulykasütés lényege, hogy minden családnak a saját ízlése szerinti ízesítéssel kerüljön az asztalra. Az alábbiakban Martha Stewart receptjét mutatjuk. A videóban nemcsak a főfogás, hanem más, jellegzetes hálaadási ételeket is elkészít.
Az 1800-as évek végétől jöttek divatba a Hálaadás napi futballmeccsek: ilyenkor játsszák az NFL, valamint számos egyetemi és középiskolai amerikaifutball mérkőzést, így a családok együtt szurkolhatnak kedvenc csapatuknak. Emellett számos településen jelmezes felvonulással ünnepelnek. 1927 óta a New York-i Macy’s szervezi a legnagyobb felvonulást. Hatalmas hőlégballonokkal vonulnak végig az ötödik sugárúton, négyezer önkéntes vonul fel ilyenkor, a hatalmas héliummal töltött figurák messziről is jól láthatók. Minden egyes óriáslufit kilencvenen kísérnek/eregetnek, őket az úgynevezett léggömb kapitányok vezetik. Hálaadás napján a helyiek már hajnalban kiülnek a legjobb helyekre saját székeikkel, így foglalják a helyet a családtagoknak. A felvonulást a tévé is közvetíti, így több tíz millióan kísérik figyelemmel. A turisztikai elemzők szerint ez az időszak több százezer amerikai számára a vakációt, az utazást jelenti, a legnépszerűbb úticélok között szerepel New York, Miami, Mexikó, London, Párizs és a Bahamák.
Fotó: 123RF
Innen, Európából nézve azt mondhatjuk, nem is lenne valódi amerikai az ünnep, ha nem lennének benne érdekes, furcsa szokások. Az egyik ilyen például, hogy
az USA elnöke minden évben megkegyelmez egy pulykának, amit nem fogyasztanak el, és elnézést kér tőle társai levágásáért.
Ez a hagyomány egészen Lincoln elnökségéig vezethető vissza. Egy előző évben megérkezett pulyka ugyanis az elnök fiának köszönhetően életben maradt. Ezt a hagyományt Truman, majd Kennedy elnök is folytatta. Az első hivatalos „pulyka-megkegyelmezési ceremóniát” George Bush tartotta 1989-ben, és Barack Obama elnöksége alatt is nagyon népszerű volt.
Fotó: 123RF
Amerikában csaknem 57 millió pulyka fogy el Hálaadáskor. Ennek köszönhetik az előre csomagolt ételeket: egy Swanson nevű cég túlbecsülte a fogyasztók pulykaigényét, és több száz tonna fagyasztott pulyka maradt a nyakukon. A cég egyik alkalmazottja ötezer alumínium tálcát rendelt, egy kis adag pulykából, burgonyából, borsóból és kukoricakenyérből elkészítette az első „tévévacsorát”.
Népszerű étel a „turducken”, ami nem más, mint egy csirkével töltött kacsa, amit beletöltenek egy pulykába.
Sőt, a vegetáriánusok tofuból készült pulykát fogyasztanak. A Hálaadás napja egyúttal a karácsonyi szezon megnyitója is. Ilyenkor tartják a Black Fridayt, a Fekete Pénteket, amikor óriási kedvezmények és akciók várják a vásárlókat.
Fotó: 123RF
Bár kétségtelenül kommersz külsőségek is kísérik Amerika egyik legnagyobb ünnepét, a Hálaadás mégiscsak arról szól, hogy legyünk hálásak azért, amink van.
Ezópus görög író szerint a hála a nemes lélek jele.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a hála szerepét és jelentőségét az életünkben, hiszen ma már egyre többet hallunk arról, hogy aki hálát tud adni azért, amije van – akár az otthonáért, akár azért, hogy békében élhet vagy az ajándékokért, amelyeket kap, a nagyvonalúságért, amellyel hozzá viszonyulnak, vagy a lehetőségért, hogy ő maga nyújthat másoknak – boldog ember.
Kanadában is ünneplik – A Hálaadás Kanadában is a gyarmati időszakhoz kapcsolódik, és ugyanazon hagyományok alapján ünnepeltek. A biztonságos utazásért, a békéért és a bőséges termését mondtak hálát. 1578-ban a Martin Frobisher vezette expedíció tartott ünnepséget Új-Funlandon, a mai Nunavutban hálát adva flottájuk biztonságáért. Valószínűleg az amerikai függetlenségi háború idején Kanadába menekült lojalisták hozták magukkal a hagyományt. Először 1872. április 5-én ünnepelték a Hálaadást Kanadában, amikor Eduard walesi herceg felépült súlyos betegségéből. 1879-ben a kanadai parlament november 6-át hivatalosan is a Nemzeti Hálaadás Napjává nyilvánította. A dátum azóta változott, 1957 óta október második hétfőjén ünneplik a Hálaadást.
Nyitókép: Pixabay
Ajánljuk még:
Mi újrahasznosítható és mi nem az? Teszteld, tudod-e!
Felismered az ikonikus magyar festményeket? - Kvízezz a magyar festészet napján!
Ismered-e ezeket a ma már nem közkeletű mondásokat? Kvízezz, és kiderül!
