„A mozgalom sokat tett hozzá ahhoz a személyiséghez, aki ma vagyok” – A Magyar Cserkészszövetség elnökével beszélgettünk

Kult

„A mozgalom sokat tett hozzá ahhoz a személyiséghez, aki ma vagyok” – A Magyar Cserkészszövetség elnökével beszélgettünk

Amikor több évtized után újra hallottam azt a szót, hogy „cserkész”, azonnal elfogott a nosztalgia. Emlékszem: gyermekkoromban még én is ismertem a vállkendős, terepruhás fiatalokat, azonban azt, hogy kik is ők, és mivel is foglalkozik egy cserkész, már akkor sem tudtam. Pedig a hazai cserkészmozgalom egy igen népes követőtábort tud maga mögött, akiknek munkáját és fejlődését komoly elvekre és értékekre alapozott célok határozzák meg. Ezekről kérdeztük Dr. Kovács Adorján cserkésztisztet, a Magyar Cserkészszövetség elnökét.

A Magyar Cserkészszövetséget (MCSSZ) több, mint egy évszázaddal ezelőtt, 1912-ben alapították, majd az 1948-as betiltása után 1989-ben alakult újjá. Maga a cserkészmozgalom 1907-ben indult el világkörüli útjára, és három év után már Magyarországon is követőkre talált. Az alapítás évében csaknem négyezer fiatal döntött úgy, hogy szeretné szervezetként is képviselni a cserkészek mozgalmát, így

Sík Sándor elnökletével megalakult a Magyar Cserkészszövetség, amely két évvel az alapítás után 3000 tagot számlált.

Az ezt követő évtizedekben a cserkészet jelentős ifjúsági mozgalommá nőtte ki magát: 1926-ban már 8000 fő csatlakozott a szövetséghez, és Magyarország alapító tagként szerepet játszott a Cserkészmozgalom Világszervezet (International Scout Bureau, mai nevén WOSM), valamint a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) létrehozásában is. Olyannyira tombolt idehaza a cserkészláz, hogy az 1924-es koppenhágai dzsembori versenyein a magyar csapat harmadik helyezést ért el, két évvel később Újpest-Megyeren nemzeti nagytábort szerveztek több, mint 10 000 résztvevővel, 1927-ben Hárshegyen létrehozták a szövetség cserkészparkját, ami a vezetőképzés fontos helyszíne is lett, és a negyedik Cserkész Világdzsemborinak is hazánk adott otthont: ezt 1933-ban Gödöllőn rendezték meg 51 nemzet 26 000 cserkészének részvételével.

Fotó: Magyar Cserkészszövetség 

A negyvenes évekhez közelítve a hazai cserkészmozgalom már 50 000 tagot számlált, majd Teleki Pál halála után – aki egyébként főcserkész is volt – sötét évek jöttek: a cserkészet katonai irányba tolódott el, különböző szervezetek és politikusok akarták felhasználni a mozgalmat saját céljaik elérésére, végül betiltották a mozgalmat. Természetesen az értékek képviseletét és továbbadását nem tudták betiltani, így sokan tovább őrizték a mozgalom szellemiségét, míg végül a rendszerváltás után hivatalosan is újult erőre kaphattak.

Ma az MCSSZ több, mint 200 cserkészcsapatban, közel 15 000 fős létszámmal működik.

A szövetség  elnöke Dr. Kovács Adorján (Dudus), akivel célokról, értékrendekről, hagyományról és természethez való kapcsolódásról is beszélgettünk. Adorján gyermekkorában, idestova közel két évtizede csatlakozott a szövetséghez, az általános iskola második osztályában. „Bátyám és nővérem is cserkészek voltak Mátyásföldön, így nálam is egyértelmű volt, hogy erre vezet az utam. A legelső emlékem is ehhez köt: amikor még nem voltam cserkész, és meglátogattuk a testvéreimet egy cserkésztáborban – ott vált egyértelművé, hogy ide akarok tartozni. Aktívan részt vettem a cserkészőrs programjaiban, majd később a regös szakágban,

a regös táborban nyílt ki először számomra a világ.

Ott váltam először vezetővé is, majd a bentlakásos iskola miatt 18 éves koromban lettem őrsvezető a mátyásföldi csapatban, és elkezdtem vezetni a másodikos korú gyermekekből álló őrsömet. Egy új dimenzió nyílt ki számomra, én pedig szerettem volna továbbadni azt a sok tudást és értéket, amit én is kaptam saját vezetőimtől”– meséli.

Dr. Kovács Adorján – Fotó: Magyar Cserkészszövetség / Dr. Kovács Adorján

Adorján szerint a cserkészet egy életforma, hiszen nagyon összetett a cserkészmozgalom tevékenysége, és komoly értékrendszerre épít. Ahogyan az a honlapon is elérhető missziójukban szerepel: „A cserkészet küldetése, hogy a cserkészfogadalmon és a cserkésztörvényen alapuló értékrend révén hozzájáruljon a fiatalok neveléséhez, ezáltal segítsen egy olyan jobb világ építésében, ahol az ember, mint egyén, kiteljesíti önmagát, és építő szerepet játszik a társadalomban. A cserkészmozgalom önkéntesei által ifjúságnevelést végez, illetve életmodellt nyújt, saját nem-formális nevelési módszerével, a helyi közösségekkel együttműködve mindenkinek, aki nyitott elveire és cserkészközössége életében tevékenyen részt vállal”.

A cserkészet tehát egy önkéntes, vallási elemekkel rendelkező, pártpolitikától független ifjúsági mozgalom, amely nyitott mindenki számára – származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül.

Erejét mi sem mutatja jobban, mint hogy a világ több mint 200 országában több mint 58 millió tagja van a cserkészmozgalom világszervezetének (WOSM), akik cserkésztestvérként egy jobb világ építésén munkálkodnak.

Cserkészek a mozgalom alapítójának, Robert Banden-Powellnek képével – Fotó: Magyar Cserkészszövetség

„A mozgalom sokat tett hozzá ahhoz a személyiséghez, aki ma vagyok”– vallja Adorján, majd így folytatja: „Az alap értékrend, a fogadalom fontos irányvonal lett az életemben. Fontosnak tartom mind a hitet, mind a közösségi szolgálatot, és a hazaszeretet ápolását is. Amikor rajvezetői, majd csapatparancsnoki szerepkörből képzésvezető lettem az Őrsvezető-képzésen, számos gondolat csírája fejlődött ki bennem, amik akkor váltak igazán komoly kérdésekké, amikor megtalált az országos szintű szolgálat. 

Azt a kérdést tettem fel magamban, hogy én mit kaptam másoktól, és szeretném-e továbbadni mindezt.

Erre igen volt a válasz. Megkérdeztem magamtól azt is, hogy tudok-e úgy fejlődni, hogy alkalmassá váljak erre a feladatra, és mivel erre is igen volt a válasz, belevágtam. Hajtott a motiváció és hajtottak azok a pillanatok, amikor én tudtam közreműködni valakinek az elköteleződésében vagy visszajelzést kaptam tőle arra vonatkozóan, hogyan tudnék még jobban segíteni másoknak”.

Fotó: Magyar Cserkészszövetség 

Adorján arról is mesélt, hogy a magyarországi cserkészmozgalom célja nem más, mint hogy a társadalmat életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák. Ennek érdekében

a cserkészszövetség egy életmodellt is nyújt, amelyben az ifjúságnevelésnek is kiemelt szerepe van: egészen 7 éves kortól várják azokat a fiatalokat, akik nyitottak elveikre és akik a közösségük életében tevékenyen részt vállalnának.

„A cserkészet a kortárscsoport által is neveli az egyént: az őrsök legalább négy, legfeljebb tizenöt cserkészből állnak, akik hosszútávú együttműködésre rendezkednek be, egy nevelési közösséget is alkotva – alapvetően azonos korosztályú és azonos nemű fiatalokat formálva közösséggé.

Játékos formában, tapasztalati úton igyekszünk átadni a cserkészismereteket, és támaszai, segítői is vagyunk egymásnak.

A folyamatos programoknak köszönhetően építkezni tudunk, és kiemelt figyelmet fordítunk az ösztönzésre is, hiszen ha tevékenységeink ösztönzőek, akkor a tagok belülről fakadóan fognak ebben részt venni, és ezáltal önmagukat is fejleszteni. Fontos értékünk a magyarság hagyományainak őrzése is: ez sokféle formában él velünk, kezdve a tábortüzek népdalaitól a tábori regös napokig. Segít megőrizni hagyományainkat, segít megismerni önmagunkat, a közösségünket és a nemzetünket is” – mondja Adorján.

Zsákbanfutás – Fotó: Magyar Cserkészszövetség 

A cserkészek hitvallása és közös céljaik számos formában kifejeződnek: ezek közül párral talán már mi magunk is találkoztunk. A cserkész jelszót – „Légy résen!” – több millió cserkész használja.

A cserkészek egymással bal kézzel fognak kezet, jobb kezük három ujját tisztelgésre emelve, mert ez a három ujj jelképezi kötelességeiket Istennel, hazájukkal és embertársaikkal szemben.

A magyar cserkészek sajátossága a „Jó munkát!”' köszönés is, és mindenhol ott van a cserkészliliom jelképe is, ami a helyes irányt mutatja.

„A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés Isten, haza és embertárs iránt, segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. A magyar cserkészliliomot ráadásul a Szent Korona fogja össze.

A cserkészeknek jellegzetes egyenruhájuk is van, amelynek célja, hogy elrejtse a társadalmi, nemzeti, vallási különbségeket, és éreztesse a cserkészekkel, hogy együtt egy világméretű testvériség tagjai. A rajta található jelek információt is hordoznak, így leolvasható, hogy viselője hol cserkész, milyen feladatokra készült fel és milyen tisztséget tölt be, azaz milyen tapasztalatai vannak vagy éppen milyen rendezvényeken vett részt. Az egyenruha alapja a cserkészing és a nyakkendő: az ing jobb zsebén a WOSM jelvénye, a zseb fölött a háromszögletű Hungária jelvény található. A jobb ingujjon van a kerületi felvarró, csapatszám, csapatnév, raj- és őrsi jelvények, a bal ingujjon pedig a képesítési (próba- és vezetői) jelvények. Magyarországon a nyakkendő színe korosztályonként eltérő: a kiscserkészeké csapatonként választott (egyszínű vagy mintás, de a többi korosztályétól eltérő), a cserkészeké zöld, a vándoroké szürke, a felnőtteké barna színű” – avat be a cserkészek jelrendszerébe és szellemiségébe Adorján.

A cserkészegyenruha részei – Fotó: Magyar Cserkészszövetség 

A cserkészeknek saját, tíz pontból álló törvénye is van, amely kötelező minden közösségi tag számára. Bár ha jobban belegondolunk, ezek inkább etikai iránymutatások, amelyek megfontolása a mozgalomban részt nem vevők számára is ajánlatos lenne:

  • A cserkész egyeneslelkű, és feltétlenül igazat mond.
  • A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
  • A cserkész ahol tud, segít.
  • A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
  • A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
  • A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
  • A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
  • A cserkész vidám és meggondolt.
  • A cserkész takarékos.
  • A cserkész testben és lélekben tiszta.

Az idei úrnapi virágszőnyeg egy részét a cserkészek készítették Budaörsön – Fotó: Roggs Fényképészet

Adorján arról is mesélt, hogy a cserkészszövetségben számos szakág képviselteti magát, a vízi, harcművész, vadonlakó, lovas és ejtőernyős szakágaktól kezdve egészen a regös szakágig. „Számomra a regös szakág jelölte ki az utat, aminek első fókusza a hagyományőrzés. Minden évben van egy kerettörténete a regös táboroknak, ami egy faluba kalauzolja el a résztvevőket, ami valamelyik tájegységet képviseli. Megismerjük a hagyományait, a táncát táncoljuk, népdalait énekeljük, és emellett van kézműveskedés is – én itt tanultam meg kosarat fonni és kanalat faragni is” – emlékszik vissza saját élményeire.  

Adorján beszélt arról is, hogy elnökként egyik elsődleges feladatának tekinti annak biztosítását, hogy a szövetség minél inkább megszólítható legyen, hogy aki kívülről szeretne csatlakozni, az meg tudja ezt tenni.

„A weblapon meg lehet nézni, hol vannak csapatok Magyarországon- de van egy olyan felület is, ahol lehet jelezni, hogy hol él az illető, mi pedig segítünk csapatot találni. Az ideális eset az, ha egy őrs indulásánál csatlakozik valaki- ez a tanévhez igazodva szeptemberben zajlik. Érdemes a szülőknek már a nagycsoportos gyermeknél körbe nézni, és felkutatni, mikor van toborzás. Ha nincs ilyen szerencsés helyzet, akkor is van mód később csatlakozni, mert mindenki számára nyitottak és elérhetőek vagyunk. Abba viszont érdemes belegondolni, hogy a tíznapos nomádtábor a cserkészév csúcsa, ezért nem mindegy, hogy valaki előtte, májusban csatlakozik, vagy a megelőző év szeptemberében. Utóbbi esetén ugyanis van ideje megismerni a többieket, van ideje beilleszkedni a közösségbe. 

A cserkészek által készített idei budaörsi úrnapi virágszőnyeg részlete – Fotó: Roggs Fényképészet 

Minden korosztály megtalálható nálunk: a kis cserkész elsőtől negyedikig, a cserkész 5. osztálytól nyolcadikig, a kósza 9-12. osztályig, az egyetemista korúak a vándor korosztály, utánuk pedig jön a felnőtt cserkészet. Minden foglalkozás, nevelési program és játék az adott korosztályhoz igazított: a kósza korosztályban például hangsúlyos a hogy vagy kör, vagyis annak lehetősége, hogy a tagok be tudják hozni a közösségbe azokat a problémákat, amikkel küzdenek, a közösség pedig tudjon nekik segíteni ezek megoldásában”– részletezi Adorján. A cserkészet tehát egy valóban komplex, átfogó, sok területet felölelő mozgalom és közösségi fejlődés, amelyben számos fronton ki tudja próbálni magát az ember.

„A természetben megélt közösségi élmény, a természetkapcsolódás lehetősége sokakat meg tud szólítani, és jó lenne, ha minél több emberhez el is jutna ez az egyik fő üzenetünk, mert így tudunk csak egy értékesebb világot teremteni.

Erre egyébként kiváló a tíz napos nomád tábor is, ahol nincs telefon, nincs virtuális világ, csak igaz barátságok. Megtanítjuk a fiatalokat arra, hogy maguknak tűzzenek ki fejlesztési célokat, mert ha valaki képes arra, hogy az előre lépéséhez szükséges fejlesztendő területeket felismerje, akkor egy olyan nagyon hasznos tudásra tesz szert, ami a mindennapi élethez is nélkülözhetetlen lesz.

A cserkészet a kezdetektől felelősséget ad a fiataloknak: az első évben például csak mosogatószolgálat vagy éjjeli őrség a feladatuk, ami még akkor szimbolikus, de később egyre komolyabb feladatok lesznek, ami megtanítja a fiataloknak, hogy felelősséggel tartoznak a közösség felé is, mások megbíznak bennük, van hatásuk társaik boldogulására”– mondja Adorján.

Tábortűznél a cserkészek – Fotó: Magyar Cserkészszövetség 

Hogy minél jobban tudjanak reagálni a mai fiatalok megváltozott igényeire, Adorjánék egy évvel ezelőtt elindították a cserkész nevelési program megújítását is. „Pont abból a motivációból történt mindez, hogy a fiatalok környezete nagyon változik, dinamikusan változnak a hatások is, ezért feladatunk lekövetni, hogy mit kínálunk a programunkban. Felmértük az aktuális kihívásokat és igényeket, a cserkészet alapelemei és alapértékei is lefektetésre kerültek, és ezt a keretrendszert kell összeegyeztetnünk a felmérések eredményeivel.

Olyan életszerű példákra kell itt gondolnunk, mint a térképolvasás vagy GPS használat kérdései, vagy éppen az, hogy a Morse abc használatát kell-e ismerni vagy nem a mai világban.

Fontos kérdések, amiket felül kell vizsgálni, mert le kell követnünk az igényeket. A cserkészet mindig is a legmodernebb eszközöket adaptálta a pedagógiájába, ezt szeretnénk tartani a jövőben is” – részletezi Adorján. 

„A cserkészet valóban egy életforma, ami által az ember egy közösség tagja lesz, sokat kap másoktól, és van lehetősége adni is- nem utolsó sorban pedig felelős állampolgárokká is válunk, miközben életre szóló kalandban lesz részünk” –összegzi a mozgalom értékeit Adorján, aki búcsúzóul azt is elmondta, hogy 2026-ban a Magyarországi Cserkészszövetség szervezi meg a közép-európai találkozót. De nemcsak itt lehet velük találkozni: az ország számos pontján, a legkülönfélébb programokon ismerkedhetünk meg a cserkészet világával- érdemes figyelemmel követni a szövetség oldalait, hátha kedvet kapunk a csatlakozáshoz:

 

Ajánljuk még:

Az ezerarcú „casus bibendi” – alkalom szülte borfogyasztás az európai történelemben

Minél többet beszélünk róla, annál titokzatosabb marad: a bor nem adja magát könnyen. Titkait leginkább megérezni lehet, megsejteni tudjuk csupán, átadni aligha. A történelem során sokszor és sokféle formában volt szerepe az emberi jellem kidomborításában, kapcsolatok megpecsételésében, szövetségek megerősítésében – akik pedig lebecsülték erejét, azok számára végzetesnek bizonyult. Ember és bor viszonyának történelmi kontextusát ízlelgetjük most, csupán néhány mozzanatot ragadva ki a bor gazdag kultúrtörténeti múltjából.