1956, te csillag – Faludy György verse az 56Films új képsorain elevenedik meg

Kult

1956, te csillag – Faludy György verse az 56Films új képsorain elevenedik meg

Új videoklippel jelentkezik az 56Films az 1956-os forradalom emlékére. Faludy György emigrációban írt versét, 1956, te csillag, (Toronto, 1986) a Kaláka alapítótagja, Gryllus Dániel először 1990-ben hallotta a Thália Színházban, Bitskey Tibor előadásában. A vers annyira megérintette, hogy meg is zenésítette, az akkor még állandó Kaláka tag Huzella Péter hangjára komponálva a dalt, így a jelenlegi verziót is ő énekli a zenekar jelenlegi tagjaival. A dalt most először rögzítették, a Kaláka 55. és az 1956-os forradalom 68. évfordulójára. A filmben eddig soha nem látott, 56-os menekültekről szóló archív felvételek is szerepelnek az amerikai Nemzeti Archívumból (National Archives).

A klipet Pigniczky Réka, az 56Films társalapítója rendezte.

Pigniczky Réka 6 korábbi filmje foglalkozik az 1956-os forradalommal és a külföldön élők kettős identitásával.

Réka édesapja aktívan részt vett a forradalom harcaiban, majd Amerikába menekült – ahogy édesanyja is –, ahol a magyar közösségben találkoztak.

A rendezőnő már Amerikában született és nevelkedett. Nemrég készített filmet a Kaláka együttesről Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig címmel, amely jelenleg a hazai mozikban látható.

Pigniczky Rékával készült korábbi interjúnk alább olvasható:

„Nem tudom még letenni ’56 témáját, pedig már szeretném” – interjú Pigniczky Réka dokumentumfilmessel
Magyarként amerikai, amerikaiként magyar, és mindkét szempontból a szubjektív történelem krónikása: Pigniczky Réka vizuális történetmesélő 56-os szülők gyermekeként élte meg a magyar forradalom sorsfordító hatásait. Politológiai és újságírói előképzettséggel vált dokumentumfilm-rendezővé. Személyes életútról és az elkészült filmek erejéről beszélgettünk.

 

„Fontosnak tartom, hogy megemlékezzünk az 56-os forradalom- és szabadságharcról – leginkább azért, mert számomra ez volt a legmeghatározóbb történelmi esemény a 20. században, noha nem is éltem még akkor.

Az én sorsomat is a forradalom alakította, hiszen édesapám részt vett – mint katona – a harcokban, és ezért kellett elmenekülnie az Egyesült Államokba, ahonnan sosem tért haza, még látogatóba sem.

Édesanyámmal, aki Mosonmagyaróvárról menekült családjával, az USA-ban találkozott és én már ott születtem, nevelkedtem, jártam egyetemre – csak a rendszerváltás után költöztem «haza». Már több olyan dokumentumfilmet készítettem, ami 1956-tal illetve a kettős identitással foglalkozik, nehéz elengednem a témát. A Kalákáról szóló filmem kapcsán tudtam meg, hogy az együttes 35 év után először veszi fel stúdióban ezt a dalt, és úgy éreztem, hogy nekem is ott a helyem – hálás vagyok, hogy ott lehettem. A klipben használt archív fényképek részben emigráns magyarok felvételei, a 16 mm filmfelvételek pedig először kerülnek közönség elé, nemrég fedezték fel őket az amerikai Nemzeti Archívumban” – mondja Pigniczky Réka, filmrendező, producer, az 56Films társalapítója.

A Kaláka felvétel közben – Fotó: 56Films 

A Kaláka együttes 1969-ben, 55 éve alakult. Mindössze 13 évvel az 56-os forradalom után. Akkor azt éreztük, ez már egész más világ. És valóban más világ volt, de 56-ról nem igen beszéltünk nyilvánosan, éppen elég volt tudni azokról a dolgokról, mi történt szüleikkel a forradalom leverése után. Mivel már a hetvenes évek eleje óta jártunk koncertezni nyugatra, természetesen sok történetet hallottunk, sokakkal találkoztunk, sok mindenről tudtunk, amiről nyilvánosan nem beszéltünk. A változás időszakában (pontos dátumot nem tudok) a Thália Színházban volt egy Faludy est Koltai Gábor rendezésében, amire elmentem és ott hallottam Bitskey Tibor előadásában Faludy György emigrációban, 1986-ban írott versét, az 1956 te csillag címűt.

Mintha egy krónikás éneket hallottam volna a forradalom napjairól.

Elkértem Tibortól a példányt és nagyon hamar megszületett az ének. A Kaláka daloktól talán kicsit szokatlanul, a záróstrófából refrén lett. Énekeltük sokak örömére.1995-ben némi személyi változás volt a Kalákában és ezt a dalt Huzella Péter szólóban énekelte tovább. Mi csak ritkán, 56-os évfordulók alkalmából. Felvétel nem készült róla. Most elhatároztuk törlesztjük az adósságunkat, és együtt rögzítettük stúdióban a dalt. Íme az ének, íme a rövid emlékezések és az eddig ismeretlen dokumentum felvételek, melyeket Pigniczky Réka mini-dokumentumfilmmé formált” – mondja Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője, a dal zeneszerzője.

1956, te csillag
 
A terrible beauty is born.
(Yeats)
 
Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hősök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában; –
 
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.
Földváry már kedd este elesett
a Rókus előtt. Szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek; –
 
péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.
Az ütegek torkolattüzeit
nézem éjjel és borzongok: a szörnyű
szépség most nálunk is megszületik; –
 
hat nap: a kénezett arcú halottak
apró csokorral mellükön, a járdán
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás,
szemem előtt kis, tétova szivárvány; –
 
ölelkezés az Írószövetségben:
csomagolnak és indulnak haza;
feltépett sínek, utcák és fölöttünk
a szabadság liliom-illata; –
 
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –
 
és újra péntek: a Dunánál állunk,
a nap áttör ködön, füstön. Talán
sikerül minden s az alkonyat bíbor
brokátja Zsuzska lenszőke haján;–
 
és szombat: hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés; –
 
mentünk a kétszázezerrel: nem bírok
újabb börtönt, s ha nem is jött velem:
Árpád óta bennem lakik az ország,
minden völgyét meg dombját ösmerem; –
 
a Bach-huszárok tankban tértek vissza:
eddig sem ápolt, s ha más föld takar,
mit számít az? és mit, hogy fiam majd
Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?
 
Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán
az ifjúságtól mind visszakapom,
és otthon, a sötét előszobákban
kabátom még ott lóg a fogason –
 
ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem – kijöttél velem
 
az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem – életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat
 
éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; –
 
ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyű volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél ősz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.
 
(Toronto, 1986)

 

1956, te csillag – Pigniczky Réka és az 56Films alkotása (2024)

Előadja a Kaláka: 
Becze Gábor
Gryllus Dániel
Gryllus Vilmos
Radványi Balázs 
és
Huzella Péter (1975–1995 között a Kaláka tagja)

 

Rendezte: Pigniczky Réka
Operatőr: Kiss Gergő
Vágó: Domonkos Balázs
Hangmérnök: Nyerges András Imre
Gyártó: 56Films
Helyszín: Pannonia Stúdió

 

Archív felvételek: 
Fortepan / Karkus István
US National Archives (Operation Safe Haven, 63/752)

 

Copyright: 56Films (2024)

Nyitókép: Móricz Zsigmond körtér a Villányi út torkolatánál. A háttérben balra
a Kaffka Margit Gimnázium (később Szent Margit Gimnázium) épülete,
jobbra a Himfy utcai saroképület – 1956.
Fotó: Fortepan / Klausz Ádám