Védett növényeink: a feketéllő fűz

A feketéllő fűz vagy más néven feketedő fűz (Salix myrsinifolia) egy 3-4 méter magasra törő fűzfajta, amely leginkább bokorrá fejlődik, csak ritkán lesz belőle kis méretű fa. A többi fűzhöz hasonlóan a porzós és termős virágai különböző egyedeken fejlődnek ki, a beporzást rovarok végzik, és mindkét nemű virágai termelik a nektárt.

A hasonló hazai fűzfajoktól – így a hamvas fűztől, a kecskefűztől vagy a füles fűztől – levélfonákjának szürkés színe, a hajtások kéreg alatti hosszanti léceinek hiánya és a termés kopaszsága különíti el.

Jellemzően hegyvidéki bokorfüzesekben és lápréteken található meg, hiszen a nedves, mészben szegény talajt kedveli: leginkább a kavicsos vagy agyagos alapkőzeteken kialakuló ásványtalajokat vagy láptalajokat részesíti előnyben.

Idehaza a Nyugat-Dunántúl, a Kisalföld, a Nagyalföld és a Duna-Tisza köze területeiről jelezték észleléseit.

Fotó: Wikipedia / Hermann Schachter

Bár a feketéllő fűz leveleiben igen nagy koncentrációban vannak jelen a védekezést szolgáló vegyi anyagok, sajnos még mindig sok kártevő támadja, ezzel komoly károkat okozva az állományokban.

A különféle legyek, bogarak és lepkék hernyói között van azonban egy érdekes faj, amely egyszerre kártevője és védelmezője is a feketéllő fűznek.

A Chrysomela lapponica levélbogár lárvái ugyanis bár elfogyasztják a fűz leveleit, az azokban lévő védekezésre termelt vegyületeket fehér, bűzös váladékká alakítják, ezzel riasztva el a többi kártevőt.

No nem kell aggódnunk az miatt sem, hogy a fifikás levélbogár egyeduralomra tör, és tömegesen fosztja meg a füzeket lombjuktól, a természet minden folyamatot gyönyörűen kiegyensúlyoz. A taszító váladék ellenére ugyanis vannak olyan természetes ellenségei a levélbogárnak is, amelyek nem riadnak vissza a bűzös váladéktól: a Parasyrphus nigritarsis a Megaselia opacicornis legyek esetében ugyanis kimutatták, hogy inkább vonzza őket a különös illat, és kifejezetten ennek segítségével lelnek rá levélrágó táplálékukra.

Fotó: Wikipedia / Hermann Schachter

A feketéllő fűz érdekessége, hogy a klímaváltozással összefüggésben számos vizsgálatot lefolytattak a faj különböző ivarú egyedeinek UV-tolerálási képességeivel kapcsolatban, és a kutatások során arra a megállapításra jutottak, hogy

a feketéllő fűz nemei eltérően reagálnak a klímaváltozásra, ami befolyásolhatja a fűzfajok ivararányát és térbeli eloszlását is.

Fotó: Wikipedia / Hermann Schachter

További érdekesség, hogy Finnországban gyógynövényként tartják számon: a hagyományos orvoslásban gyakran használják tüdő- és gyomorproblémák kezelésére,

sőt: az utóbbi időben gallykivonatát is vizsgálatok alávonták azzal kapcsolatban, hogy milyenek az emberi patogén baktériumokkal szembeni antimikrobiális tulajdonságai. A kutatások során megállapították, hogy rengeteg antibakteriális kondenzált tannint, fenolsavat és egyéb polifenolokat tartalmaznak, amelyek további kutatást érdemelnek az antibakteriális hatásmechanizmusok tekintetében.

Fotó: Pl@ntnet / Andrzej Konstantynowicz

A feketéllő fűz tehát nemcsak egy fontos ökoszisztéma-elem, hanem egy ígéretes gyógynövény is, amit nem véletlenül próbálnak megmenteni az utókor számára. Bár szerencsére állományai még biztonságban vannak, a rájuk leselkedő számtalan veszély miatt védettségük megalapozott.