„Úgy kell tartani az ollót, hogy ami lejön, az kiessen a pofájából” – a rózsák tudományának titkait fürkésztük

Mint rózsabarát, magam sem hagyhattam ki ezt az alkalmat, amelynek a Hermann Ottó Intézet és a Budatétényi Rózsakert adott otthont. Székely András, a Budafok-Tétény Kertbarát kör vezetője invitálásának örömmel tettem eleget. Mert rózsakertbe menni mindig érdemes! Hazánk legnagyobb rózsa génbankja, a parkosított rózsagyűjtemény két és fél hektáron terül el Budapest XXII. kerületében.

A volt Czigány-villa – ma a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet – rózsakertjében több mint 9000 tő rózsában gyönyörködhetünk.

Az érdeklődők kultúrtörténeti érdekességeket is felfedezhetnek, mint a damaszkuszi rózsa, a középkori patikárius rózsa, vagy régi kínai tearózsa, neves nemesítők különleges rózsáiban gyönyörködhetnek. Annyira magával ragadott a hőséggel és a vakító napsütéssel dacoló rózsakert, hogy az előadások részéről lemaradtunk. Kár, mert a rózsák ültetése és a tápanyag-utánpótlás is igazán izgalmas téma lett volna.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

A kertben azonban végiglátogattuk Márk Gergely rózsáit. Márk Gergely erdélyi származású kertészmérnök, gyógynövény- és rózsanemesítő. Maros megyéből hozta a városi parkok és a rózsák szeretetét. Évtizedeken át volt a Kertészeti Kutatóintézet munkatársa,

nevéhez fűződik Európa legnagyobb rózsakertjének létrehozása Budatétényben.

Nyugdíjba vonulása után saját kertjében majdnem 500 rózsafajtát nemesített. Itt a rózsakertben több mint száz Márk Gergely rózsát vehetünk szemügyre. „Életem szerelme a rózsa. Törekvéseim értelmét abban látom, hogy rózsáim szebbé tegyék a világot, az emberek örömére” – vallotta Márk Gergely, a 2012-ben, 90 évesen elhunyt rózsanemesítő.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Most a hársfák alatt dr. Boronkay Gáborral, a Márk Gergely rózsák tudójával, a Budatétényi Rózsakert tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Jelenleg kereken 1600 rózsafajtát ölel fel a rozárium állománya, és ebből mintegy 1300 fajta van beazonosítva.

Márk Gergely rózsáiból 250 fajta található itt. Az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke rózsa mellett figyelmet érdemelnek a Báthory István emléke, a Szent Margit és a Csinszka nevű Márk rózsák kiváló tulajdonságai is.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Boronkay Gábor azonban ez alkalommal a rózsaszirmok színképnek összehasonlító elemzésébe avatta be az érdeklődőket. „A NAIK gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutatóintézet kezelésében álló

Budatétényi rózsakert egy több mint 1000 rózsatételt bemutató génbank, ahol nemcsak a fajták statikus leírása, hanem azok értékelése is a rozárium feladata.

Azon dolgozunk, hogy a rózsafajták szubjektívnek tekintett dekorativitását mérhetővé tegyük és ennek alapján a fajták kiültetési értékét objektíven, komplex indexekkel értékelhessük. Erre kolorimetrián, vagyis színmérésen alapuló matematikai modelleket dolgoztunk ki” – vezette be mondanivalóját dr. Boronkay Gábor, és a kezében tartott mérőkészülék objektíve elé egy frissen letépett rózsaszirmot helyezett. Egy villanás, és máris látszik a tudomány, ami a virág színében rejtőzik. A készülék által mért értékek sokat elmondanak a szakembernek a sziromról, a laikusok meg kicsit értetlenkedve néztek, miért is jó, miért fontos tudnunk, hogy a szirom színének mekkora a teltsége, színezete, világossága.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

A mért adatokból bonyolult matematikai módszerekkel meg lehet mondani, két szín között mekkora a különbség. Ez az adat nagy segítség a nemesítőknek,

ha tudjuk, egy rózsa virága milyen színváltozáson megy keresztül élete során, a bimbótól a teljes virágzásig. Szépen kifakul, és olyan lesz néhány hét múlva, mint egy vintage papírrózsa? Vagy megőrzi színét a szirom, és lehull, mielőtt elhalványodott volna? Milyen hamar hervad, érdemes-e vágott virágnak használni? Le kell-e a vágni az elnyílt virágokat, vagy inkább hagyni szépen a bokron? Tengernyi kérdés, amelyek egy részére választ ad a szirmok színmérése a szakember számára.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Mi ebből annyit látunk, hogy a szubjektív érzés, a látvány, amit az emberi szemnek nyújt egy rózsa, azt a szakember elemzi, hogy még szebb, tartósabb, látványosabb rózsafajtákkal örvendeztessék meg majd a rózsarajongókat. A szakember most nem csak a virágokat, hanem a rózsák leveleit, a levél színének változásait is vizsgálja, hogy minél nagyobb összhangban legyen a lombozat a virággal.

Dr. Boronkay Gábortól választ kaptam arra a kérdésemre is, hogy

hogy lehet, hogy ugyanaz a rózsa néha hihetetlenül erős, piros színnel ragyog. Ennek oka a pelargonidin, egy növényi festékanyag túlsúlya, ami valamilyen külső ok miatt felszaporodott a szirmokban.

Ez a festék adja a muskátli jellegzetes piros színvilágát is, neve is ebből származik. A rózsákban fajtakeveredés során jelent meg az 1930-as években.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

A rózsák szaporításának egyik módja a dugványozás, ekkor az anyanövénnyel megegyező rózsát fogunk kapni. A másik módszer, rózsák oltása vagy szemzése sokak számára egy rejtélyes, profiknak való feladatnak hangzik, pedig viszonylag egyszerűen megtanulható.

Az oltás nem más, mint két növény különböző részeinek egymáshoz rögzítése – természetesen nagy odafigyeléssel.

Ezt sajátíthattuk el dr. Orlóci László, a MATE kutatócsportjának vezetője, az ELTE Füvészkertje igazgatójának irányításával. Ehhez szükséges egy egészséges, jó kondícióban lévő gyökéralany. Hogy az oltószemet hogyan vágjuk ki az oltóvesszőből, ezt az oltókéssel bizony jó ideig gyakorolni kell. Sőt, először azt is, hogy hogyan álljunk neki, hogy ne vágjuk le a kezünket! „A jó szemnek mindig van nyele” – kaptam az utasítást.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Tasakot vagy zsebet készítünk az alanyra, és abba kerül a levágott szem. Fontos a tisztaság, sőt, talán a legfontosabb, mert ha szennyeződés kerül a szembe, akkor az olyasmi, mint a vágott sebben maradt piszok, elfertőződik, begyullad, az oltószem elhal.

„Apám volt a falu rózsaoltója, mindig hívták mindenhová, rózsamester hírében állt.

Először áldomást ittak, jó pálinkával. Aztán kimetszette a szemlapot, és megnyalta a pálinkás nyelvével, azt mondta, attól ered meg jól az oltás” – emlékezett vissza egy kertbarátköri tag. „Nálunk volt a Kertbarát körben egy úr, ő metszette és oltotta szívességből a rózsákat. Most mi tanuljuk, hogy jól csináljunk majd” – mondták mások. „Pécsről jöttünk, tudjuk, hogy kell javítanunk a rózsák talaján, és az oltás is menni fog, csak sokat kell gyakorolnunk!”

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Az oltás helyét zsugorfóliával betekertük, az alany hosszú hajtásait pedig javasolták visszavágni, hogy a növény inkább oda, a szemhez „dolgozzon”. Két hét elteltével, ha mozdul a szem, a fóliát le lehet vágni róla, tanácsolták. Izgatottan várom az eredményt!

Na és az oltóvesszők? A Budatétényi Rózsakert génbank is egyben, fő feladata a köztermesztésből már kikopott, meghaladottnak ítélt fajták megőrzése, és ezekről szaporítóanyag biztosítása a szakemberek számára.

Az ilyen rózsák – annak ellenére, hogy már nem divatosak, és dekorativitásuk is néha elmarad a kívánatostól – még számtalan értékes, rejtett tulajdonságot hordozhatnak, mint amilyen például a betegség-ellenállóság, fagy- és aszálytűrés, ezért megőrzésük kiemelkedően fontos. Ezekből az oltóvesszőkből jutott most a kertbarátoknak is, így ők is hozzájárulnak az oltási gyakorlattal a fajták megőrzéséhez.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

„Orlóci Lászlónak dédelgetett álma, hogy rózsa génbankot hozzon létre a park Márk Gergely rózsáin kívüli állományból. Ez a génmegőrző program ezzel a rendezvénnyel indult. Kaptam egy 50 tételes jegyzéket kóddal, névvel, fajtabesorolással, színjelöléssel. A résztvevők megadták, hogy mely rózsákat szemeznék be itt, és vinnék haza gondozásra. A 2. konferencia 95 résztvevője közül 36-an, összesen 90 tő rózsát választottak ki. Ehhez Orlóci László biztosított előre cserepezett vad alanyokat, és az előző napon megszedett és hűtőben tárolt szemeket.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Orlóci László, Onódi Szabó Sándor segítségével a résztvevőket először oktatta a megfelelő szemzési technikáról, majd megkapták a kívánt rózsaszem-fajtát és jegyzéket készítettek a résztvevő adataival és a választott rózsáról. Mindenki hazavitte a cserép rózsát és vállalta, hogy fotót küld majd az első kinyílt rózsáról. Ekkor fog bekerülni a génbanki nyilvántartásba” – tudtuk meg Székely Andrástól.

A szép rózsavirágzásnak fontos alappillére a helyes metszés.

A metszési gyakorlaton parázs viták alakultak ki, pedig Majcher Mónika és dr. Klincsek Pál igazán kitettek magukért. A tűző napon lelkesen mutatták, vezették a kezeket, a támogatók által biztosított vadonatúj ollókat, hogyan metsszünk úgy, hogy végül majd a végeredmény tökéletes legyen. Többen beidegződött, rossz módszereiket értékelték át, mások meg ragaszkodtak saját tapasztalataikhoz. „Úgy kell tartani az ollót, hogy ami lejön, az kiessen a pofájából” – ez a kezdő metszőknek aranyszabály is lehet.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Ha rózsa, akkor nem mehetünk el szó nélkül a növényvédelem mellett. A szép és egészséges rózsa sok törődést igényel. Lehetnek hiánybetegségei, megégetheti a nap. Megtámadják kórokozók, vírusok, baktériumok, gombák. Dr. Zsigó György gyakorlati tanácsokkal látta el a kíváncsi résztvevőket, mit tehetünk levéltetvek, lisztharmat, rozsda vagy atkák ellen. Megtudhattuk, hogy a meztelencsigák ellen csigacsapdával védekezhetünk vagy csigaölő granulátumot vethetünk be, és hogy mikor alkalmazhatunk eredményesen csalánkivonatot vagy mezei zsurló főzetet.

Annyi hasznos információ és kétkezi fogás birtokába jutottunk, amit máshol hetekbe, hónapokba került volna összegyűjteni.

Itt majdnem rózsaszakértőkké válhattunk a kapott tudástól. Ha azok nem is, biztos, hogy másként nézünk rózsáinkra, és sokkal tudatosabban, pontosabban fogunk nyúlni hozzájuk. És szebbek, egészségesebbek lesznek rózsáink, ha jól sáfárkodunk a tudással!

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

A kertbarát köröknek hitvallása: Kertészkedj! Művelődj! Barátkozz! A titkuk pedig az, hogy a kert művelése mellett magukat is művelik és másokat is kertművelésre buzdítva átadják tudásukat.

Úgy, mint anya lányának, apa fiának. Aki kedvet érez, biztosan talál elérhető közelségben kertbarát kört, ahová csatlakozhat. Mindenképpen megéri, ha kertet művel az ember, hiszen a közösség erejétől még a rózsák is szebben virulnak.