Gömbölyded sárga virágaival, szerteágazó szárán szúrós leveleivel a sáfrányos szeklice Afrika és Ázsia egyes részein őshonos, Közép-Indiától a Közel-Keleten át a Nílus felső folyásáig és Etiópiáig – onnan terjedt el a világban. Őshonos környezetének klímája meleg és száraz, szezonális esőzésekkel, ezért a pórsáfrány mélyre ereszti gyökereit a talajba, hogy megkapaszkodjon, és kibírja a szárazabb időszakokat. A magas hőmérsékletet kedveli, 28-35 °C-on fejlődik a legjobban, így a világ különböző tájain más-más időszakban termesztik: India középső déli részén téli kultúrnövényként, Kaliforniában kora nyári kultúrnövényként, az Egyesült Államok északi síkságain pedig nyár közepén. Európában és hazánkban is vetésforgóban kerül a talajba, apró szemű gabonafélék és egynyári hüvelyesek váltótársaként.
Fotó: Pixabay / Eveline de Bruin
Nemcsak szárazságtűrő képessége teszi könnyen kezelhetővé, de ellenállóképessége is alkalmassá teszi a nagy volumenű, biztonságos termesztésre, ugyanis a gabonaféléknél jobban bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat, szeles idő, jégeső esetén is magházában tartja a magjait. Tápanyagigénye az árpa és a búza szükségleteihez hasonló, annyi különbséggel, hogy magasabb nitrogéntartalmú talajokban érzi jól magát. Nagyon érzékeny a gyomokra, ezért sikeres termesztésének kulcsa a tiszta talajkörülmények. Jellemzően virágzás után egy hónappal érik be termése, amit barnára színeződött leveleiről, megszáradt magtokjáról ismerünk fel. Ha összedörzsöljük a magtokot, a szemek kiperegnek belőle. A betakarításhoz jó időzítés szükséges, hiszen a fejben maradt magok eső hatására akár ki is csírázhatnak.
Évente több mint 650 ezer tonnányi sáfrányos szeklicét termesztenek a világban, ennek a mennyiségnek több mint negyedét Kazahsztán adja, és majdnem egynegyede Mexikóból és Oroszországból kerül a világpiacra. Virágja a sárgától a pirosig terjedő árnyalatokban érik, szirmait szárítva ételek színezésére és ízesítésére használták, magját a napraforgó magjához hasonlóan szárítják és sajtolják,
a pórsáfrányból készült olaj ízetlen, színtelen és ugyanúgy használják étkezési célra – étolajként, saláták készítéséhez –, mint szépészeti alapanyagként.
A sáfrányos szeklicét olajözönnek, parasztsáfránynak, parasztok rokkájának, bogáncssáfránynak, vadsáfránynak, magyar sáfránynak, szaflórnak és pórsáfránynak is hívják, népies neveit a jóféle sáfrány (Crocus Sativus) helyettesítőjeként kapta, hiszen a mindig is rendkívül drága sáfrányt a parasztság nem tudta megengedni magának, ehelyett sáfrányos szeklicét használt ételeibe és színezőként. A pórsáfrány szirmai sárga és vörös festékanyagot – karthamint – tartalmaznak, és eleink szívesen használták különböző kelmék színezéséhez. Japánban pamutot és selymet festettek vele, a sötétebb színárnyalatok eléréséhez többször is a festőlébe mártva a kelmét.
Fotó: Wikimedia Commons
Hazánkban az 1970-80-as években céltermesztésben vetették a sáfrányos szeklicét, amelyet aztán elsősorban olajnövényként takarítottak be. Borbás Marcsi gyermekkori emlékei közé tartozik a pórsáfrány termesztése és gyűjtése: „A szüleim nagyon sokáig termesztették a sáfrányos szeklicét, amit nem volt egyszerű szedni, hiszen levelei és szárai tele vannak apró tüskékkel. Ezért,
amikor betakartásra került a sor, jól beöltöztünk, hogy ne karcoljanak össze a tüskék.
Egész nagy táblákban vetették, és betakarítás után leadták: a magjából olajat állítottak elő, a virág szirmait pedig mi is használtuk a konyhában. A sáfrányhoz hasonlóan szép színt adott az ételeknek, de fűszerként is a sáfrány pótlására szolgált. Keveset kellett belőle egyszerre használni, vigyázva, hogy ne okozzon emésztőrendszeri problémákat”.
A legegyszerűbb étel is fenséges ízárnyalatot kap egy csipetnyi szárított sáfrányos szeklice sziromtól:
Csíkmadarasi krumplileves
Húsmentes napokon gyakran fogyasztják ezt a levest, aminek a sáfrányos szeklice igazán különleges aromát ad.
A sáfrányos szeklice olaja kozmetikai szempontból is rendkívül értékes alapanyag, amit szívesen használnak natúrkozmetikumok összetevőjeként, hiszen tiszta, ízetlen és színtelen – Borbás Marcsi Kertem kozmetikai termékcsaládjának Bőrmegújító szérumának is egyik értékes összetevője. „Könnyű olaj, lágyító, hidratáló és tápláló hatással, különleges összetétellel: 71%-ban linósavat, azaz telítetlen zsírsavat tartalmaz. Ez az Omega-6 zsírsavak közé tartozó tápanyag
könnyen felszívódik a bőrben, és erős regeneráló, öregedésgátló hatása miatt kifejezetten ajánlott a száraz és az érett bőr táplálására, a szem alatti sötét karikák eltűntetésére és a rozáceás bőr kezelésére”
– mondja Sándor Nóra okleveles vegyészmérnők, a Borbás Marcsi Kertem kozmetikai termékcsalád fejlesztője.
A sáfrányos szeklice olaj szérum formájában kétségkívül a leghatékonyabban tud hasznosulni, amennyiben betartjuk a szérumok használatának alapelveit. „Akár reggel, akár este használjuk, mindenképpen megtisztított bőrre kell fölvinni a szérumot, hogy minél jobban fel tudjon szívódni, hiszen nagyon magas hatóanyagtartalmú kozmetikumról van szó, és az a cél, hogy ebből a koncentrátumból minél több értékes hatóanyag hasznosuljon. Felvitel után várni kell egy kicsit, hogy bőrünk beigya, majd föl lehet vinni rá egy nappali vagy éjszakai arckrémet, esetleg sminket is, ha szükséges. Nagyon fontos, hogy mindenki ismerje meg a saját bőrét, figyelje meg, hogyan reagál a szérumra. Előfordulhat, hogy egy fiatalabb vagy zsírosabb bőrnek elegendő maga a szérum, nem igényel további krémes hidratálást” – mondja a szakember, hozzátéve, hogy „A Kertem nappali arckrémet ugyanakkor egész évben ajánlom használni, mert UV-szűrőt is tartalmaz, és a Napnak sajnos tényleg nagyon erős bőrkárosító hatása van, ezt nem szabad félvállról venni.”
Az arcszérumok használatának rutinját tehát érdemes beépítenünk a mindennapi tisztálkodási és szépítkezési rutinunkba, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a nagy koncentrátumú hatóanyagok rendszeres bevitelével bőrünk valóban ellenállóbbá válik a káros hatásokkal szemben. Egészen fiatal kortól érdemes elkezdeni a bőrtáplálást, megelőzési céllal: a huszonéves hamvas bőr is meghálálja a törődést, hiszen hosszabb ideig fogja megőrizni hamvasságát. „Az arcolajok felvitelének egyik trükkje, hogy nem száraz bőrre kenjük fel a szérumot, hanem enyhén nedves bőrre csepegtetjük és így masszírozzuk az arcbőrünkbe, ezáltal a szérum dupla hatást tud kifejteni: azt a nedvességet is be tudja zárni a bőrünkbe, amivel fölvittük” – mondja Sándor Nóra.
Borbás Marcsi Kertem Bőrmegújító széruma azonban más értékes összetevőket is tartalmaz a sáfrányos szeklice mag olaj mellett – egyedi összetételben: „Az egyik nagy kedvencem – ez adja a szérum alapját – a fehér tajtékvirág olaj, ami simává és selymessé teszi a bőrt, és nagyon jó bőrérzetet biztosít. De van benne szőlőmag olaj és szilvamag olaj is, ezeknek regeneráló és bőrpuhító hatásuk van, továbbá csipkebonyó olaj is, amely egészségesebb fényt ad a bőrnek. Tartalmaz még ricinus olajat is, amit ultrahidratálónak is szoktak nevezni, hiszen ez kis dózisban is gyönyörűen tölti a bőrt és vadrózsa olaj, amelynek erős sejtvédő, regeneráló hatása van, fokozza a bőr rugalmasságát” – sorolja Sándor Nóra vegyészmérnök.
Borbás Marcsi Kertem kozmetikumok
„A másik kedvenc összetevőm az AvenaPlex: ez egy zabból kinyert lipid, amely nagyon rövid idő alatt rendkívül puhává varázsolja a bőrt. Itthon ez a zabkivonat kevésbé ismert, de Amerikában ekcéma elleni gyógyszerként is elismerik, olyan intenzív bőrtámogató hatása van” – mondja a termékfejlesztő, és ezzel még nem értünk a végére. A Bőrmegújító szérum ugyanis tartalmazza az Arghirelin Amplified továbbfejlesztett változatát is, amely egy olajban is oldódó és jól felszívódó peptid, amely jelentős mértékben erősíti a bőr szerkezetét.
A sáfrányos szeklice tehát kiváló társaságban fejti ki hatását Borbás Marcsi Kertem Bőrmegújító szérumában, és biztonsággal ajánljuk minden korosztály számára megelőző, bőrregeneráló kezelésekhez. Ha pedig jól körbekérdezünk a családban, talán akad olyan recept a nagymama konyhájában, amelynek egyik fűszere a tüskék védelmében nyíló pórsáfrány aranyló szirmainak szárítmánya.
