Kert

Te is szoktál beszélgetni a növényeiddel? – Nem a kertnek van nagyobb szüksége az emberre, inkább nekünk a kertre

"Felelősséggel tartozol érte, mert megszelídítetted" – mondta a kis herceg. Gondolkodj a kertedről is felelősséggel, gondozd a növények iránti alázattal, mert a kert sokkal többet ad neked, mint gondolnád! 

Moldoványi Ákos 1985-ben megjelent Kertész legyen, ki boldogágra vágyik! című sikerkönyvében színészek, írók, művészek kertjeit mutatta be. Kertnézőbe hívta olvasóit: a nagyvárosba szorult, huszadik századi, a természet után sóvárgó emberek gondolatait vetette papírra. Lírai megnyilatkozások, feltárt titkok, álmok az eszményi életformáról, bölcsességek és tapasztalatok sora bontokozott ki a kertek körül.

Előkerültek gyerekkori kertélmények, növényszerelmek, kerti finomságok, és kiderült, hogy a jól végzett munka gyümölcsét nem cserélnék el semmi pénzért, a kerti termékeny kikapcsolódás nélkül a hivatásuk sem lenne ugyanaz.

Mit ad nekünk kert?

Ha csak a növények termesztésére szánt, bekerített területként tekintünk rá, akkor talán semmit. De akinek van KERTje, annak a mindene lehet, a lakás kiterjesztett része, a kertbarátok szeretetnyelve. Van, akinek a kerti munka csendes meditációt jelent, elidőzést a kertben, a csend ajándékát. Másnak a gyógyulást és a jövőbe vetett hitet. Reményt és ígéretet.

Kertészkedés közben úgy érezhetjük, mintha egyszerre volnánk konditeremben, szoláriumban és a könyvtárban. 

A kertészkedést mozgásformának is javasolják, hiszen szinte minden izomcsoportot megmozgat. A munka rutinja könnyed figyelem, amely pihenteti az agyat, segít levezetni a feszültséget. Kinek, hogyan – nekem például a kapálás, az ásás és a gallyaprítás az igazi stresszoldó.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Úgy tartják, aki kertészkedik, annak jobb lesz az étvágya is. A kerti illatok, a fel- és tovatűnő különféle izgató szagok limbikus rendszerünket is stimulálják. Amikor a levendulákkal dolgozom, a bokrok zöldjének illata mindig felidézi azokat a heteket, amelyeket egy ausztriai kolostorban a gyógynövények tanulmányozásával töltöttem.

A rozmaringbokraim mellett szinte máris az Isztriai félszigeten találom magam, a sásliliomok pedig a kínai barátaimról suttognak. Úgy érzem, a növények szólnak hozzám, és én is beszélgetek velük.

A kert sikerélményt nyújt, ajándék a léleknek. Segít az elengedésben és a veszteség feldolgozásában, hiszen nap mint nap éljük meg azt is, hogy egy-egy kedves növényünk elhal, a legszebb körtefáról a vihar ágat tör, de lehet, hogy az éj leple alatt meztelen csigák falják fel a kiültetett palántáinkat. Felelősségre és kitartásra ösztönöz, a földdel való tevékenység visszavisz az ősi elemhez. Aki kertészkedik, kezével érzi a föld rezdüléseit. A kertész nem összekoszolja a kezét, hanem érinti a földet, azt a földet, amelyből az élet sarjad. Érinti, és tudja, ösztönösen megérzi titkait. 

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Íróink sora vélekedett úgy a kertről, hogy a kert nem csak inspiráció, de mentsvár is, ahová vissza lehet vonulni, ahová nem ér el a világ zaja.

"A kertet választom és a könyvtárszobát, a hallgatag sétákat, a szótlan imát és a csendes üldögélést. Miért? Mert így lemérhetetlenül többet kapok abból, amire szükségem van." (Hamvas Béla)

„A kert egésze, a szépsége egy év alatt úgy tárul föl, hogy közben el is múlik.” (Csányi Vilmos) 

„A növények arra valók, hogy az embereket összegyűjtsék, és állandóan gyönyörködtessék; bárhol éljen az ember teljesen művelt és egészséges viszonyok között, növényekkel veszi magát körül; bárhol közelítse meg állapota az ártatlanságát és a tökéletességét, a paradicsomi állapotot: kertet ültet magának. De az ember csakis a műveltségnek bizonyos fokán tud a természetben gyönyörködni s a természetre, illetőleg a növényvilágra ez irányban hatni; azért, mikor a kertekben megnyilatkozó szépérzéket tanulmányozni akarjuk, elsősorban a régi művelt népekhez kell fordulnunk, mert bizonyos, hogy e népek kultúrája kertjeikre is rányomta a bélyeget.” (John Ruskin)

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Nem véletlenül él több mint 100 éve már hazánkban a kertbarát körök mozgalma. Az első civil szervezeteknek tekinthetjük a kertbarátok köröket, amelyek összefogják azokat az embereket, akiknek szívügyük a kert. A kertbarátok értékes közösségeket formálnak évtizedek óta, éltetik és továbbörökítik a helyi hagyományokat, a termesztési tapasztalatokat, magokat és növényeket cserélnek.

„Kertészkedj! Művelődj! Barátkozz! Védd a környezetet, fogyassz magyar termékeket!” – ez a magyar kertbarátok mottója.

Közéjük tartozni büszkeség, velük lenni olyan, mint amikor hazaérkezünk. Otthon lenni a kertben vagy a kertek barátai közt, pihentető és lélekemelő.

Az élethű, gondozásmentes virágok világában a kertek apró oázisok a világ sivatagjában. A kert olyan értékes, tartós erőforrás, amelyet ki kell használni, élni kell vele a családunk és a nemzetünk javára. Áldottnak érezheti magát, akinek kertje van, kertészkedjünk hát benne boldog felelősséggel!

Ajánljuk még:

Aprócska virág, amiből még burnótot is készítettek hajdanán – az árvacsalán

A korabeli feljegyzések szerint azért kapta az „árva” jelzőt, mert rokonától eltérően nem szúr, és érintése nem okoz viszketést. Összevagdalt leveleit szeszben áztatva tüdővész elleni orvosságot készítettek belőle, és rostjai még finomabb szövetek készítésére is alkalmassá tették. Az árvacsalán színes virágai beterítik a tavaszi réteket, útszegélyeket és kerteket.