Támrendszerek java: ezek lesznek a legjobb barátaid, ha „megemelnéd a kerted”

Kert

Támrendszerek java: ezek lesznek a legjobb barátaid, ha „megemelnéd a kerted”

Sokféle módon igyekezhetünk „megemelni a kertet”, hogy minél kevesebb hajlongással minél szebb növényeket nevelhessünk. Elő a karókkal, kötelekkel, támfalakkal – mutatjuk, miért!

A kert alázatra nevel. A térdelést, hajlongást, az Anyafölddel való kapcsolódást ebben a műfajban egészen biztosan nem lehet – és nem is kell – megúszni. A felemelkedés evolúciós vívmánya bizony sok esetben éppen nehézséget jelent az ágyások között, amiknek végére érve egy-egy gyomlálás után jólesik a szerszám nyelére dünnyeszkedve felegyenesedni. Szerencsére a helyzet azért nem ennyire zord, számos lehetőségünk van arra, hogy a kertészkedés folyamatát emberbarátabbá tegyük!

Miközben a legtöbb növény esetében evolúciós előnyt jelentett, ha gyümölcseiket minél magasabbra tudták növeszteni (így azokat nem érték el és nem falták fel idő előtt a különféle állatok), a kertünkben termesztett zöldségek többsége mégis talajszinten, legalábbis ahhoz közel maradt. A termelés fizikai szintjének felemelése azonban (szerencsénkre) nem csak azon növények esetében lehetséges, melyek amúgy is köztudottan igénylik a támaszt. Ügyes megoldásokkal az amúgy talajszinten növekedő növényeinket is feljebb segíthetjük.

Milyen a jó támrendszer?

Magaságyás, magasított ágyás

A kerti támrendszerek sorát legalább említés szintjén kezdjük az emelt- és magaságyásokkal, melyekkel több korábbi cikkben és videóban is foglalkoztunk már.

Amennyiben a támrendszerrel „pusztán” a termelési tér megemelése a célunk, egy-két ilyen ágyás kialakítása kiváló ötlet lehet! A növények földtől való elszakítása, a termelőközeg könnyebb kiszáradása és egyéb témaspecifikus apróságok ugyanakkor számos további kérdést vetnek fel, így feltétlenül tájékozódjunk, mielőtt építkezésbe vagy vásárlásba fognánk!

Karózás, kötelezés

A zöldségfélék szelektálásának (nemesítésének) számos esetben hozamnövelés a célja, és esetenként komoly statikai kérdéseket vet fel. Nagyanyóm szigetközi kertjének (az utódok által féltve őrzött) igazi kincse volt az az ökörszív paradicsom, melynek egyes óriásira nőtt darabjait bizony még szomszédolni is vittük. A gyakran kilónál is nehezebb paradicsomok nem álltak volna olyan délcegen, ha nincsen melléjük tűzve a karó, amihez odafigyelő gondossággal kötözgették az újabb és újabb hajtásokat!

A növények egyenként való karózása kiváló és egyszerű megoldás, némi barkácsolással ugyanakkor ezt is hatékonyabbá tehetjük. Ha például a paradicsomtövek sora fölé egy, a sorok végén oszlopokra erősített fix deszkát vagy lécet teszünk, az egyes töveket akár fentről lelógatott kötelekkel is rögzíthetjük. Ez esetben ráadásul a növény fejlődése során elég a kötelet feljebb és feljebb húzni, aminek köszönhetően még az sem fordulhat elő, hogy a paradicsom túlnövi a mellé ütött karót.

Madzagháló, futtatókeret

Bizonyos növények azonban nem elégszenek meg holmi karóval, eredményes termesztésükre komolyabb támrendszerre van szükség. Tipikusan ilyenek a különböző futó zöldségek, melyeket ha nem segítünk, jobb híján a talajon fognak áthatolhatatlan szövetet alkotni. A különféle babok, uborkák, de még a borsó is sokszorosan meghálálja, ha akár csak egyszerű madzagból kényelmesen befutható támaszt készítünk neki. Futtatókeretet több évre is készíthetünk, amennyiben egy kihajtható lábakkal megtámasztható erősebb léckeretbe dróthálót feszítünk!

A futtatókeretekkel ráadásul a szerencsétlen tájolású kertek adottságain is javíthatunk, amennyiben azokat például egy, a kiégésre, kisülésre jóval hajlamosabb déli-nyugati, vagy éppen egy szinte alig benapozott északi kitettségű kertben keleti irányba fordítjuk. A talajszintről kiemelt „függőleges kertet” a felkelő nap gyönyörűen meg tudja világítani, elűzve a késői fagyokat, vagy éppen felszárítva az esetlegesen gombásodást is okozó fülledt párát.

Borbás Marcsinál ezek így néznek ki: 

Fák megtámasztása

Támrendszerek építésére gyümölcsfák esetében is szükség lehet – és ezesetben kifejezetten nem a kordonos művelésű nagyüzemi gyümölcsültetvényekre gondolok. A fiatal oltvány facsemetéknek az első néhány évben kifejezetten segítségére lehet, ha vékonyka törzsüket óvatosan a melléjük levert karókhoz rögzítjük. Bár tudjuk, hogy a túlságosan féltett fácskáknak (a gyermekekhez hasonlóan) a való életbe kikerülve gyakorta életbevágó nehézségekkel kell szembesülniük, a féltő „szülő” felelős, és gyöngéd gondoskodását mégis meghálálják. A gyümölcsökkel teli ágak Y-fákkal való alátámasztása pedig már korosabb fák esetében is javasolt. Így elkerülhetjük, hogy a gyümölcsök súlya alatt egy szelesebb vagy esősebb napon leszakadjon az ág.

A támrendszereket legjobb, ha természetes anyagokból készítjük. Használjunk régi fadeszkákat, léceket, de futtatókeretnek extrém esetben akár szalmabálát is használhatunk, amibe speciális technikával egyéb zöldségeket is ültethetünk. De ez már egy másik történet, amit Borbás Marcsi el is mesélt, itt.

Ajánljuk még:

Mi a giccs a kertben?

Fazekakban mosolygó muskátlik, színesre festett autógumikba ültetett virágok az árok szélén. Tarka növénygyűjtemény a kiszuperált monitorban, salátaköltemények a mosógépdobban. Kertitörpék, műanyagmadarak, betonvirágok – giccsek-e, vagy a kert szép díszei? Erre keressük a választ, és nem biztos, hogy megtaláljuk.

 

Már követem az oldalt

X