Ma is hasznos a Posoni kert – az első magyar kötet a kertészkedésről, 1667-ből

Nem is olyan régen egy kedves ismerős üzenetet küldött, hogy valamikor szívesen beugrana hozzánk egy kávéra: egy fóliába göngyölt könyvet húzott elő hátizsákjából, majd kaján mosollyal az arcán elém csúsztatta a sűrű szőttessel terített asztalon. Azonnal éreztem, hogy a kávét (biztos, ami biztos) odébb kell tennem, és a rég várt reggeli is ismeretlen időpontra halasztódik… 

A pukkanós fóliát lefejtve azonnal a nagyon régi könyvek semmivel össze nem téveszthető illata csapta meg az orromat. Volt hozzá szerencsém, amikor hajdanvolt tudós szerzetesek receptgyűjteményeit vagy éppen sok száz éves gazdasági naplók levéltári anyagait böngésztem jól őrzött könyvtárak és levéltárak olvasótermében. Ez a valami azonban egészen világi módon hevert ott saját asztalomon, ahogyan a slusszkulcs, a kávéscsésze és a kertben előbb talált madártoll.

Fotó: Dr. Pottyondy Ákos

„Gyümölczös Kert, mellyet a néhai méltóságos és tekintetes Lippay Giorgy Esztergami Érsek Urunk ő Nagytsága költséguel,

Az Nemes Magyar Nemzetnek Közönséges hasznára Jesuiták rendin való, Istenben el nyúgodott P. LippayJános, írt.”

Szól a rövidnek éppen nem mondható cím. No ez sem gyenge, igazán libabőrös azonban csak a következő sorra pillantva lettem: „Nyomtattot Beczben, Cosmerovius Máté, Czászár Urunek ő Fölsége Könyv-nyomtato bötűyvel. Anno M.DC.LXVII.”

Ez nem olyan, mintha, de még csak nem is valami egészen hasonló... Ez AZ volt, egyenesen 1667-ből. Volt már ennél sokkal régebbi írás is a kezemben, ráadásul ezt a munkát is láttam már reprint kiadásban, bőrkötésben, de ez a könyv valahogy mégis egészen más volt. Aki ezt írta, az éppen azzal foglalkozott, éppen olyan dolgok töltötték ki a mindennapjait, amelyekkel majd’ 360 évvel később magam is foglalkozom, ráadásul még földrajzilag is szó szerint belátható távolságra tőlünk: gyümölcsösünk felső részéről tiszta időben jól látszik a poszonyi Várhegy.

Lippay János emlékmű a Posoni kert című könyvvel a Budai Arborétum felső kertjében – Fotó: Wikipedia

Lippay János Posoni kert című háromkötetes kertészeti munkája

az egyik első magyar nyelvű összefoglalója a kertészkedés témájának, és ti is olvashatjátok a Hungaricana közgyűjteményi portálon.

A Virágos Kert, a Veteményes Kert és a Gyümölcsös Kert című kötetek lapjain nem csupán a kor elméleti ismereteiről, de Lippay saját gyakorlati tapasztalatairól is olvashatunk, amelyek jelentős része a mai napig használható tudásanyagot jelent.

Peregtek a sorok a szemem előtt, és minden bekezdésben magamra ismertem… Igen, magam is hosszan tűnődtem a fák ültetési távolságainak helyes megválasztásakor, mert másként kell tenni ugyanazt, ha ligetet, másként, ha útszegélyt, és megint másként, ha ültetvényt telepítünk. Amikor a lábban jelölt javaslatokat méterre számítom, saját kertemre ismerek… De ismerős a barackok oltásának és szemzésének nehézkessége is,

ahogy a faseb kezelésére készített kence receptúrája is alig tér el a sajátomtól.

Van, amikor minden nehéz és irdatlan munkánkat senki nem értékeli, sőt kifejezett ellenszélben kell tenni a dolgunkat, sőt, ráadásként teljesen hülyének is néznek miatta. De ha tesszük a dolgunkat, mindig kapunk megerősítést – olykor egészen régi időkből.

Ismerősömmel aznap keveset beszélgettünk, de tudom, ez esetben ő sem számított másra…

Nyitókép: A Posoni kert egyik illusztrációja – Fotó: picryl