Mit mutat a virágóra? Linné elárulja!

Aki figyelmesen jár-kel a természetben, észreveheti, hogy vannak virágok, amelyek csak bizonyos időközönként virítanak. Ilyen a hajnalka, amely nevéhez hűen, reggel nyitja ki virágfejeit, délre már pihenni megy. A havasi estike a legszebb, a pitypang, a százszorszép esőben és árnyékban becsukódnak.

„Nyáron nem kell nekem óra. Amint felébredek, kimegyek a kertembe. Ott van egy kis tó. Ha kinyílott benne a sárga vízirózsa, akkor tudom: hat óra van, mert az nem nyit előbb. De hátha már régen kinyílott? Nézzük a kerti salátát, annak fejér, apró virágai hét órakor nyílanak. Ilyenkor még a piros tikszem meg az aszúszegfű alszanak. Ezek nyolc órakor nyitják ki szemüket. Még lustább a mályva. Ismeritek a mályvát, ezt az egészséges, pirosfejű virágot? Az csak kilenc órakor ébred…” (Toroczkai-Wigand Ede: Régi kert s míesei)

A virágok közt is vannak koránkelők, kissé lustácska későnkelő napravágyók, és olyanok is, akik még a tyúkok előtt aludni térnek. Mivel a virágokat legjobb teljes nyílásukban szedni, így meg kell figyelni, mikor, melyik van legszebb pompájában. Aztán vannak köztük igazi éjjeli baglyok is, akik éjszakába beleragyogva várják a megfelelő rovarok útra kelését.

Pitypang – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A XVIII. században Linné, a svéd botanikus és királyi kerttervező kutatta a titokzatos éjjeli légyottokat is. Megfigyelte, hogy a virágok nyílásában és a csukódásban lévő különbségek többek közt az őket megporzó élőlények számlájára írható.

Linné megalkotta az első virágórát. Azonban az ő cikkelyekre osztott virág-számlapját nem vehetjük etalonnak, hiszen az ott, az uppsalai egyetem botanikus kertjében, kb. a 60. szélességi körnél jár csak pontosan. Ahhoz, hogy legyen nekünk is egy virágóránk, meg kell figyelnünk a körülöttünk lévő növények virágzási szokásait.

Carl von Linné a XVIII. században élt svéd tudós és polihisztor alkotta meg a kettős nevezéktant, amely minden egyes élőlényt két névvel (nemzettség és faj) jelöl. 1735-ben megjelent Systema Naturae című munkájában egységesítette és rendszerezte a növényneveket.

Körömvirág – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Milyen virágok mutatják nekünk az időt?

Reggel 6 óra – Ki korán kel, aranyat lel, mondhatnák a nyári reggelek megszépítői. Amint a nap egyre magasabbra ér a horizonton, úgy nyílnak a kerítésre kúszó hajnalka színes virágtölcsérei. Aztán úgy 15 óra tájban szégyenlősen becsukódnak, s pihennek másnap hajnalig. Reggel nyílik a bakszakáll, a mezei katáng, a gyermekláncfű, a pipacs.

Reggel 7 óra – Mondhatná a virágok közül bárki is, hogy korán reggel legjobb úszni? Csupán egyes tavirózsa-fajták, akik szintén a botanikai koránkelők közé tartoznak. Virágszemeiket kora délután lecsukják, hogy erőt gyűjtsenek az újabb napra.

Délelőtt 10 óra – A körömvirágok teljes pompájukban illegetik magukat a napsütésben Talán azért, mert ők is napnak képzelik magukat? Hiszen amint a nap kezd alászállni az égen, sugár-szirmaikkal védőn betakarják piciny, mosolygós arcocskájukat.

Tündérrózsa – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Déli 12 óra – Amint a nap a delelőre ér, kipöndöríti feketén pettyegetett, narancsvörös szirmait a tigrisliliom.  Szépsége annál szebben ragyog, minél több napfürdőt vesz. A sásliliom is nyitott virágtölcséreivel tetszeleg a napfényben, élvezi rövid életét. Estére búcsút kell vennünk kecses virágától, ő csupán egy napig örvendeztet, átadja helyét a soron következő bimbónak.

Délután 15 óra – Már kora délután becsukja égszínkék virágocskáit a katáng. Sőt, ha borús az idő, elő sem merészkedik. Reggel félénken nyitogatta szirmocskáit, ki-kilesve szemecskéivel, vajon szép idő lesz-e ma is?

Délután 17 óra – Ahogy a nap lebukik a látóhatár mögé, kivirul a ligetszépe. Talán ezért nevezik őt néhol éji gyertyának is? Hogy az éjjeli pillangók biztosan megleljék, nemcsak a sötétbe beragyogó sárga színével csábítja őket, de messzire lengő, erős illatával is.    

Este 18 óra – A koraesti szél hozza felénk a havasi estike édeskés illatát. Érdemes hát olyan helyre ültetni, ahol igazán élvezhetjük – például a hálószoba ablakában szép álmokat ígér.

Este 19 óra – Az éjkirálynő kaktusz éjre kel, és az éjféli harangszó szólítja szirmait, hogy itt ideje van a becsukódásnak.

Sásliliom – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Egy ilyen virágóra nem fogja tűpontosan mutatni az időt, de különleges helyet foglalhat el az ágyások között. Izgalmas dolog nézegetni a nyíló és csukódó virágokat, a növényi mozgalmasságot. Jó tisztában lenni a növények eme érdekes tulajdonságával, ha a kertet tervezzük! A keleti oldalra, ahol legelőször pillantjuk meg a napot, ahol reggel és délelőtt tartózkodunk, oda érdemes ültetni a koránkelőket.

A délutáni tevékenységek helyszínéhez a havasi estikét, loncot. Mindkettő alkonyatkor a legillatosabb, akkor érezhetjük mindent elsöprő, lelkünkbe vésődő illatfelhőjüket.

Parkokban sokszor találkozhatunk virágórákkal. Ezek legtöbbször gyönyörű, kör alakú virágágyások, esetleg működő óraszerkezettel. Szebbnél szebb megoldásokban gyönyörködhetünk, ám ezek szépségükkel hódítanak, bennük az idő múlását nem követhetjük a virágok nyomán.