A kertművelők és gazdálkodók számára az egyik legnagyobb „falat” a növények védelmének és a megfelelő minőségű és mennyiségű termés betakarításának biztosítása – jobb esetben vegyszermentesen, káros anyagok felhasználása nélkül. Ez azonban közel sem egyszerű, hiszen egy ilyen rendszer működőképességét nagymértékben meghatározzák a környezeti feltételek és -folyamatok: az időjárás, a csapadék mennyisége és gyakorisága, a termőföld állapota, a kertben élő élőlények közötti kapcsolatok, a légköri jelenségek és a levegő minősége, no meg természetesen a szomszéd kertművelő tevékenysége – hogy csak párat említsünk.
Fotó: Unsplash / Samantha Gades
Ezek közül számos dologra nincs hatásunk – legalábbis közvetve nem –, és sok olyan kihívással meg kell küzdenünk, ami egy-egy pillanatra elgyengíthet bennünket: becsempészve a kisördögöt a fejünkbe, hogy talán mégiscsak drasztikusabb megoldásokhoz kellene folyamodnunk. Nehéz küzdelem ez, tudom, hiszen minden nap átélem. De amikor a természetről, a környezetről, az ember és a körülötte elterülő világ közötti kapcsolatról van szó, akkor nem gondolkodhatunk csupán a „most”-ban: csakis hosszútávon, évtizedekre előre kell gondolnunk.
Lehet, hogy kevesebb macera lenne vegyszerek, műtrágyák vagy más nem odavaló dolgokhoz nyúlni, de ezzel csak tovább ássuk magunk alatt a gödröt.
Nehéz hónap a július, igen: növényeink szenvednek a csapadékhiánytól, megviseli őket az extrém meleg, gyengül a védekezőképességük, így a kártevőknek, kórokozóknak és betegségeknek is sokkal kevésbé tudnak ellenállni.
Feladja a leckét a nyári kert, de tartsunk ki, és ne engedjünk egy cseppet sem természetközeli, a természet védelmét (is) célzó kertművelő szokásainkból!
Fotó: Pixabay / Ivy Eirlys
Az elmúlt években sokat írtunk már arról, hogy miért célszerű és szükséges az ökológiai szemléletű kertművelés, miért alapozzunk a természetes folyamatokra, miért becsüljük meg a körülöttünk élő hasznos szervezeteket, és miért törekedjünk a megelőzésre. Ezek közül válogattuk össze kedvenc írásainkat gondolatindítónak, mielőtt sorra vesszük a júliusban kihívást jelentő növényvédelmi teendőinket:
Kertünk egy kész csatatér: harcostársak, akikre szükségünk van a termés érdekében
Az elmúlt évtizedek – sokszor esztelen – növényvédőszer használata közepette eljutottunk egy olyan kihívásokkal teli korba, ahol egyre több vegyszerre közömbös terméskárosítóval találjuk szembe magunkat. Az ellenük való harcban viszont számos láthatatlan szövetségesre számíthatunk – ideje megismernünk, és főképp megbecsülnünk őket!
Álmodjunk magunknak gazdaságos ökokertet – Így lesz egyszerre környezet- és pénztárcabarát!
A konyhakertre nyugodtan lehet hétvégi hobbiként tekinteni, én viszont amondó vagyok, ha legalább 40-50 négyzetmétert rá tudunk szánni egy veteményesre a kert végén, az legyen valóban hasznos a földnek és a pénztárcánknak is.
Elfelejthetnénk a műtrágyát: a jó termény a jó talajon múlik, de azon nem csak vegyszerekkel segíthetünk
Ép testben ép lélek – szól a mondás, ami a gazdálkodás nyelvére lefordítva így hangzik: egészséges földben egészséges termény. A biogazdálkodás nem a talaj felszínén kezdődik, hiszen elsődleges feltétele éppen az egészséges, megfelelő összetételű, káros anyagoktól, kémiai szennyeződésektől mentes talaj, amelyre pázsitnak, virágos növényeknek, gabonának, zöldségféléknek és gyümölcsfáknak egyaránt szükségük van. Hogyan lehet megőrizni és helyreállítani a talaj egészségét és összetételét, természetes, a biogazdálkodás elveinek megfelelő módszerekkel? Például talajoltással.
Greenscaping – öt lépés a burjánzó kertért
A kert olyan, mint egy szabadtéri otthon: a pihenés és feltöltődés tere, a vidámság és boldog pillanatok teremtője. Hogyan lesz csodaszép dzsungel a kertünk, hogyan telik meg élettel, hogyan lesz valóban egy talpalatnyi természet? Ehhez mutat utat a greenscaping.
„Azt adom a növényeimnek, ami a legjobb nekik: esővizet” – Borbás Marcsi azt is elmondja, miért csak esővízzel locsol
Minden cseppje kincset ér – egyre inkább érezzük. A forró napokat elsöprő esőkért nyáridőben még fohászkodunk is, a világ más tájain pedig az esős és a száraz évszak váltakozásával mérik az időt, mi viszont el sem tudjuk képzelni, milyen lehet hónapokig eső nélkül éli. Pedig a mi vidékünkön is egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány, ami ellen az esővíz gyűjtése az egyik legkézenfekvőbb védekezési módszer.
Nézzük, mivel kell megküzdenünk ebben a hónapban!
Folytatnunk kell a szőlőről való gondoskodást, mert továbbra is küzdhetünk a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. A hónap közepétől a szőlőmolyok második generációi okozhatnak bosszúságot, és érdemes őket komolyan vennünk, kert a fertőzött fürtök hamar elkezdenek rohadni. Korai csemegeszőlő esetében a szürke rothadás elleni védekezés is szükségessé válhat, de ne adjuk be a derekunkat: ne alkalmazzuk a gazdaboltokban kínált vegyszeres megoldásokat! A bio megoldásokat kínáló kertészeti webáruházakban már több tucatnyi megoldás között válogathatunk, és érdemes felkeresnünk a Nébih oldalát is, hogy egy kicsit alaposabban tájékozódjunk a forgalomban lévő szerekről, hatásaikról és felhasználási lehetőségeikről.
Ha éppen érő gyümölcseinken a rothadás jeleit fedezhetjük fel, azt nagy valószínűséggel a monília okozza, ami a kártevők által okozott bőrszöveti sérüléseken keresztül támadhatja meg a termést.
A szilvamoly ellen mielőbb érdemes bevetnünk valamit, az őszibarackon támadó keleti gyümölcsmoly és az almamoly elleni védekezésre pedig a hónap közepétől kell felkészülnünk.
Fotó: Pixabay / Conger Design
A káposztafélék esetében a káposztabolha okozhat fejfájást, de a hernyók sem kímélnek bennünket: viszonylag gyorsan, akár tarrágást is képesek végezni a konyhakertünkben. Sajnos a meleg, száraz időjárás kedvez a lisztharmatnak: nagy eséllyel támadhatja meg a petrezselymet, a tökféléket és sok dísznövényt is. A burgonyán és paradicsomon sok helyütt már észlelhető a fitoftóra, vagyis a burgonya-, illetve paradicsomvész, és a szőlő fitoplazmás betegsége is itt van a küszöbön: ennek mérséklése érdekében érdemes a vektor fajnak számító kabócákat gyérítenünk, de
a szőlő, az alma, a bogyósok és a zöldségfélék lisztharmata ellen próbálkozhatunk szódabikarbónás kezeléssel is!
Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) két olyan polifág faj, ami károsítja a legtöbb kertészeti növényt, a zöldbabot, a cukkinit, a paprikát és a paradicsomot, de az almát, körtét, őszibarackot, málnát és a szedret is. Lárváik és imágóik megszúrják a növényt, ahol a termés és a levél deformálódik, majd a növény szövete elhal. A kertben járva érdemes figyelnünk rájuk, és ha egy vödörnyi szappanos vízbe gyűjtjük őket, akkor gondoskodhatunk a további kártételek megakadályozásáról is.
Fotó: Pixabay / Delyn Talley
Megfigyeléseim szerint meglepően kedvelik a körömvirágot, sokszor ezekről tömegesen is összegyűjthetők. Kérek mindenkit, hogy mellőzze a piretrin hatóanyagú szerek használatát, és törekedjen a finom megoldások alkalmazására!
Fontosabb termő növényeinket akár hálóval is védhetjük, de ha nem sajnáljuk az időt a kerti sétára, akkor egy átlagos poloska populáció mellett véleményem szerint bőven elég a vödrös gyűjtögetés.
Júliusban nagy gondot okozhat a paradicsomvész (Phytophthora infestans), ami a leveleket, a szárat és a bogyókat is megtámadhatja. Kezdetben barna foltok jelennek meg a leveleken, amik később szétterjednek az egész növényen. Az olyan nagy melegekben, aminek most vagyunk elszenvedői, gyakori jelenség, hogy a növények nem tudnak megfelelő mennyiségű kalciumot felvenni a talajból, illetve azt nem tudják a terméscsúcsokhoz szállítani. Ilyenkor vehetjük észre a paradicsomon, de akár a paprikán vagy a cukkinin is, hogy a terméscsúcs barnul, majd elhal. Érdemes rásegítenünk egy kicsit, és gondoskodnunk a megfelelő kalcium ellátottságról!
Fotó: Pixabay / Conger Design
Sajnos számos más betegség és kártétel is veszélyeztetheti a kertünket, hosszasan sorolhatnánk, hogy mik ellen kell védekeznünk: a paradicsom alternáriás szár- és levélfoltossága (Alternaria solani), a paradicsom szeptóriás levélfoltossága (Septoria lycopersici), a gyapottok-bagolylepke hernyó károsítása vagy a kabakosok peronoszpórája (Pseudoperonospora cubensis) mind a júliusi kihívások közé tartozik.
Szerencsére az ÖMKi oldalán számos hasznos tanulmány és segédlet elérhető a témában, ezeket ajánljuk olvasásra, még azelőtt, hogy bárki meggondolatlanul nekikezdene a permetezésnek:
Tájékozódjunk alaposan és jól fontoljuk meg, mit használunk a növényvédelemben!
Nyitókép: Unsplash / Man Chung
