Így támogasd a kerti életközösségek kialakulását, fennmaradását!

Kert

Így támogasd a kerti életközösségek kialakulását, fennmaradását!

A természetben járva különféle élőhelyekre bukkanhatunk, a Kárpát-medence változatos régiói még a gyalogos túrázók számára is izgalmas változatosságot kínálnak. A növénytársulások alakulását a természeti és környezeti tényezők összessége alakítja és határozza meg, ezektől függ, hogy egy hosszú időre magára hagyott területen a lágyszárúak által uralt nyílt területek vagy a hazánkban inkább jellemző bokros-fás élőhelyek alakulnak ki zárótársulásként. A különféle élőhelyek változatos állatvilágnak adnak otthont, minden területnek megvan a maga sajátos faunája, azaz állatközössége.

Az evolúció évmilliói során kiderült, hogy az az életközösség tud fennmaradni, amely sokfélesége révén a leginkább képes alkalmazkodni a különféle kihívásokhoz. Ahogyan egy kiskertet vagy gyümölcsöst is érdemes minél inkább a természetben megfigyelhető mintához és folyamatokhoz hasonlóan művelni, úgy a házunk körüli udvart is hasonló módon alakíthatjuk. A változatos élőhely változatos állatvilágnak ad majd otthont, amely nem csupán gyönyörködtethet bennünket, de kertjeink fenntartásában is segítségünkre lehetnek.

Az ember által nem zavart természeti területeken általában növényfajok százai, ezrei alkotnak olyan életközösséget, amelyben ezek különféle életkorú egyedei növekednek egymás mellett.

A fiatal kis magoncoktól, hajtásoktól az egészséges felnőtt növényeken keresztül az idős, vagy éppen már halott, kidőlt fákig minden jelen van, és az életközösségen belül mindegyiknek saját szerepe, feladata van, így alkotnak élő, lüktető közösséget.

Fotó: Unsplash / Octavianus Mulyadi

Egy telepített, egyetlen fajból álló, teljesen azonos korú faültetvényben (nem szívesen nevezném az ilyen helyeket erdőnek…), vagy éppen a hatalmas mezőgazdasági monokultúrákban az állatfajok csak nagyon kis számban találnak maguknak élő- és táplálkozóhelyet. Belátható, hogy nagyon hasonló a helyzet egy „tuja-fű-tuja” keresztmetszetű kertben is, míg egy változatos, különféle izgalmas részletekből álló kertben igen sokféle állatfajnak biztosíthatunk élőhelyet.

A ház körül egyértelműen szükség van nyílt, füves területekre, de ezek mellett alakítsunk ki fás, bokros sarkokat is. Akár egy-két (gyümölcs)fával, és a köréjük ültetett bokrokkal már olyan kis zugokat alakíthatunk ki, amelyek nem csak gyümölcsöt teremhetnek, de árnyékos környezetükkel a kert mikroklímáját is kedvezően befolyásolják.

A sűrű sövények, esetleg tüskés bokrok nem csak madarak számára jelenthetnek kiváló fészkelő helyet, de kisebb emlősök, például sünök számára is ideális búvóhelyet kínálhatnak.

Fotó: Unsplash / Lukas Kadava

A magasabb fák, a zöldségeskertben található oszlopok a madarak olyan kiülőhelyei is lehetnek, melyekről énekelve hirdethetik, hogy ez a terület már fészkelésre foglalt, de a rovarokra való vadászathoz is kiváló leshelyként szolgálhatnak. Ha mást nem is tehetünk, már néhány embermagas karó leütésével is a madarak segítségére lehetünk!

A tavaszi költési időszakban óriási segítséget jelent, amennyiben különféle méretű madárodúkat helyezünk ki. Fontos, hogy ezeket egymástól legalább 20-30 méteres távolságra helyezzük el, így a madarak számára biztosítva lesz a nekik szükséges élettér. Nagyon fontos, hogy ezeket az odúkat – és a téli madáretetőt is! – olyan helyre telepítsük, melyeket macskák nem tudnak megközelíteni! Az odúkba sokféle cinege, seregély, harkály és a csuszka is szívesen beköltözik. Az idős fák nagyobb üregeibe, odvaiba már nagyobb madarak költöznek.

A különféle ragadozómadarak hatalmas segítséget jelenthetnek kertünk és gazdaságunk kisemlős kártevőinek megregulázásában.

Érdemes tehát kertünkben legalább néhány idős fát megtartani, illetve amennyiben nem jelentenek veszélyt, a száraz ágakat is a fákon meghagyni.

Fotó: Pixavay / Christiane 

Az épületek ereszei alá mű fecskefészkeket is kihelyezhetünk. Amennyiben sikerül ezekkel különböző fecskeféléket magunkhoz csalogatni, azok sok esetben valódi fészkekkel is bővítik a fészkelőhelyet! 

A bokros-cserjés élőhelyek ideális fészkelőhelyet kínálnak a rigóféléknek és az ökörszemnek is, míg a rozsdafarkú akár egy kevésbé zavart ablakmélyedésben is örömmel fészket épít.

A fészeképítést segítendő kertünkben „építőanyag raktárt” is kialakíthatunk: a koratavasszal felhalmozott gallyak, hosszabb szálú füvek, fenyőtű, esetleg tollak kiváló fészek-alapanyagként szolgálhatnak!

A téli etetés mellett ne feledkezzünk meg a nyári itatásról sem, akár már egy kisebb lavór víz kihelyezésével is sokat segíthetünk a madaraknak. Nagyon fontos azonban, hogy ha elkezdtünk itatni-etetni, azt az egész nyár vagy tél során folyamatosan tegyük, mivel a madarak onnantól számítani fognak rá!

Ajánljuk még: