Így óvd kerted idei terményeit téli talajtakarással!

Sokfélét állíthatunk a természetről, de azt, hogy unalmas lenne, azt semmiképpen. Mindig van mit tanulnunk tőle,róla. Számos olyan összefüggést és kapcsolatot rejt magában, amelyek megismerése nagymértékben meghatározza a lelkes kertművelő eredményességét. Jó példa erre a fagyott talaj jelensége is: fontos tudnunk, hogy talajtakarás híján a napsugarak könnyen felmelegíthetik, felolvaszthatják a földet, ezzel átmeneti hőmérsékletemelkedést idézve elő.

Ha a talaj hőmérséklete egy időre megnő, akkor fennáll annak az esélye is, hogy a növények tévesen azt hihetik, hogy közeledik a tavasz, és kiléphetnek nyugalmi állapotukból, gondosan elraktározott tartalékaikat a növekedés szolgálatába állítva.

Ha azonban egy ilyen enyhébb idő után érkezik egy újabb fagy (és bizony egyre kiszámíthatatlanabbul váltják egymást az enyhe és a fagyos napok), akkor az komoly károkat is okozhat kertünk növényeiben.

Fotó: 123RF 

Ezt a hullámvasutat azonban könnyedén enyhíthetjük a rendszeres és gondos talajtakarás gyakorlatával, ami nem mellesleg segít megőrizni a talaj víztartalmát, és pajzsként szolgál a nagy erejű széllökések romboló hatása ellen is.

A téli talajtakarás legjobb alapanyagai a laza, ám jól szigetelő anyagok,

amelyek a hidegebb hónapokban megfelelő védelmet nyújtanak, de könnyedén arrébb helyezhetők akkor, amikor kezdetét veszi a tavaszi vetés, ültetés. A szalma, a még itt-ott megmaradó lehullott levelek, és megfelelő arányban még a tűlevelek is alkalmasak erre a célra – akár a kert sarkában időközben feketére érő komposzttal vegyítve.

Nagy előnye ennek az értékes és bőséges keveréknek az is, hogy a tavaszi talajelőkészítés alkalmával a talajba is bedolgozható, így egyben az indító tápanyagutánpótlást is biztosíthatjuk.

Fotó: 123RF  

Még a legerősebb, kifejlett évelők is meghálálják a téli gondoskodást – főleg, ha a hőmérséklet gyakorta vagy tartósan mínusz 4 fok alá süllyed. Ilyenkor egy legalább tíz centiméteres réteg az ideális, de ennek mindig alkalmazkodnia kell az adott növényhez, hiszen más-más sajátosságokkal rendelkeznek mérettől, fejlettségtől és fajra specifikus jellemzőktől függően. Bevált gyakorlat ehhez a csirkehálós körbekerítés:

a növény tövét körbekerítjük egy hálóval, hengert alkotva, és ebbe rétegezzük a komposztot, földet, esetleg leveleket vagy apró növényi részeket – kinek mi áll rendelkezésére.

Ügyeljünk azonban arra, hogy a töltés ne legyen túl tömött, mert akkor elzárjuk a légcsere útját, ráadásul terepet adunk a kártevőknek, betegségeknek, amelyek ellen – a megfelelő légcsere hiányában – a legyengült növény nem tud megfelelően védekezni.  

Fotó: 123RF  

A helyes talajtakarás során mindig hagyunk egy kevés helyet a növények töve és a takarás között, ugyanis ha a takaróréteg teljesen körbefonja a növényt, akkor az ideális környezetet teremt a kártevőknek, gombabetegségek terjedésének. A megfelelő szellőzés és a laza szerkezetek alapjai a jól működő kertnek: erre talajtakarás közben is érdemes odafigyelnünk. Kisebb növények esetében elég pár centiméter, de a szakirodalom a nagyobb fák, cserjék esetében 10-15 centiméteres ajánlásokat is megfogalmaz.

Vannak olyan növények is, amelyek érzékenyebbek a téli zord időre, és könnyebben kiszáradhatnak. Ilyen a bangita vagy a rododendron is. Ha van olyan példányunk, ami különösen közel áll a szívünkhöz, és olyan területen élünk, ahol gyakoriak a süvöltő szelek, akkor érdemes egy-egy féltettebb egyedükre vásznat húzni, hogy biztosan ne tehessenek benne kárt az erősebb és fagyosabb szelek sem. Fontos tanács, hogy ne legyen a zsákozás szoros, mert az anyag összefagyhat a növényi részekkel, és kárt okozhat bennük.

Fotó: 123RF  

A takarás munkafolyamatával sokszor szorosan összefügg az öntözés is, és erre télen is szükség lehet.

A legjobb, ha kivárunk egy fagymentes időszakot, alaposan beöntözzük a növényeket – kezdve az ilyenkor leginkább vízigényes örökzöldekkel – várunk egy-két napot, és úgy terítjük le a talajtakarót.

A talajtakarásnak számos előnye van: a tápanyag-kimosódás megakadályozásától kezdve a vízgazdálkodás javításán át egészen a fagyvédelemig, ezért érdemes egész évben beépítenünk kerti munkáink sorába. És ha az elején megtanuljuk a pár legfontosabb alapszabályt, akkor hamar rutinunkká válhat, így egy egészséges és ellenállóképes kertet gondozhatunk.

Nyitókép: 123RF