A palántanevelés fő kérdése az lesz, hogy van-e arra alkalmas helyünk, vagy olyan hely, ahol megfelelő körülményeket tudunk teremteni. Milyen körülményekre van szükség a sikeres palántázáshoz? Világos, jól szellőztethető helyiségre, ahol képesek vagyunk kisebb hőingadozást biztosítani, és ahol szükség esetén a páratartalmat is változtatni tudjuk (ha máshogy nem, hát házi praktikákkal).
A szellőztetésnek az edzett és egészséges palánták biztosítása érdekében fokozott jelentősége van, ezért olyan helyiségben nem fogunk tudni eredményes munkát végezni, ahol erre nincs mód.
Fotó: 123RF
Bár a csírázáshoz nincs szükség fényre, a palánták későbbi fejlődéséhez elengedhetetlen, ezért csak ablakos, üvegfelülettel rendelkező helyiségben gondolkodjunk.
Ha a fentiek alapján a helyszín készen áll, akkor jöhet a tervezés komolyabb része!
Az első és legfontosabb, amit tennünk kell, hogy kiszámoljuk, a vetni szándékozott zöldségek magjai mikorra kerülnének olyan állapotba, hogy szabadföldbe ültethetők legyenek.
Fotó: 123RF
A megfelelő számoláson sok múlik, hiszen annak semmi értelme, hogy késsünk vele, hiszen akkor minek neveltük elő a palántáinkat, ha már szabadföldbe is vethetnénk. De ugyanígy azzal sem teszünk jót, ha túl korán vetünk, hiszen, ha palántáink túlfejlettek, de odakint még nem alkalmas az idő a kiültetésre, akkor szinte napról napra romlanak a felnevelt növény esélyei. Kivéve persze, ha professzionális palántanevelő környezetben dolgozunk, de az életszerűség kedvéért mi most ezzel az esettel nem foglalkozunk.
Fotó: 123RF
Maradunk a kertbarátok körében, ahol bizony egy kis fedett terasz, egy félreeső zug vagy éppen az ablakpárkány áll csak rendelkezésre. Ez pont arra elég, hogy kihúzzunk egy pár hetes időszakot, mondhatni végszükség esetén, és felneveljük a legfontosabb paradicsom-, paprika- vagy uborka palántáinkat.
A vetőmag minősége a sikeres palántázás következő kulcsa. Csávázott vetőmagok esetén a probléma megoldódott, de az ökológiai termesztés és a magbörzék előtérbe kerülésével gondolni kell arra is, hogy a palántanevelés sikeressége már a mag minőségénél eldőlhet.
A vetőmaggal ugyanis sok növénybetegség is terjedhet,
és ha nem járunk el körültekintően, akkor nem fogjuk majd érteni, miért vallott kudarcot kísérletezésünk- minden igyekezetünk ellenére. Természetesen a házilag fogott vagy cserélt magoknál nem fogjuk tudni egyértelműen megállapítani, hogy milyen a beszerzett mag, ezért mindig van benne egy kis lutri, amit azonban a mostanában egyre divatosabb mikrobiológiai csávázással jó eséllyel megelőzhetünk.
Fotó: 123RF
Gyakorlatilag ugyanarról van szó, mint a klasszikus magkezelés esetében, csak más, ökológiai irányelveknek szerint: a magokat baktériumtartalmú mikrobiológiai készítménybe áztatjuk a vetés előtt.
Jelenleg három baktériumtörzset, a Bacillus subtilis-t, a Bacillus aryabhattai-t és a Paenibacillus peoriae-t ajánlják erre a célra,
de érdemes időt szánni a tájékozódásra, mert a tapasztalatok szerint az így kezelt magból erősebb palánta nevelhető, erőteljesebb gyökérzettel.
Fotó: 123RF
Miután kiszámoltuk, hogy melyik magot mikor szeretnénk majd vetni, csávázzuk vagy sem, előkészítjük a korábban beszerzett palántanevelési eszközöket: a tálcáktól kezdve a tejfölös dobozokon át a lebomló kockákig vagy zsákokig. Azt, hogy ki mit választ, nagymértékben a pénztárca határozza meg, hiszen a legegyszerűbb tejfölös dobozos megoldástól a legmodernebb termesztőberendezésekig számtalan eszköz elérhető. Úgy gondolom, hogy itt sem érdemes túlzásokba esni: először nézzük át, mi áll rendelkezésünkre, és amit csak lehet, hasznosítsunk újra. Használt poharak, edények esetén gondosan fertőtlenítsünk, és eszközeink is legyenek tiszták!
Fotó: 123RF
A palántanevelésben az egyik legfontosabb feladatunk a betegségek megelőzése, így e tekintetben különösen körültekintően kell eljárnunk.
Ha van rá mód, a szaporítótálcák és edények alja lyukas legyen, hogy a felesleges víz mindig távozni tudjon.
Ha különálló edényekkel dolgozunk, akkor is érdemes egy nagy tálcára helyeznünk őket – nemcsak azért, mert az felfogja a távozó földes vizet, hanem azért is, mert szükség esetén ezek könnyebben mozgathatók, áthelyezhetők. És bizony, bőven adódhat olyan helyzet, hogy neveltjeinket odébb kell majd raknunk, akár egy kis plusz napfény, akár a melegen tartás érdekében.
Fotó: 123RF
Jó növény csak jó talajban fejlődhet, ezért fordítsunk különös figyelmet a megfelelő föld beszerzésére vagy keverésére!
A palántaföld legyen tápanyagban gazdag, laza szerkezetű, morzsalékos, és lehetőleg fertőtlenített, ellenőrzött. Számos palántaföld megvásárolható készen, de magunk is keverhetjük – ez egyéni ízlés kérdése. A lényeg, hogy ne spóroljunk a földön, mert alapjaiban fogja meghatározni munkánk sikerét.
Fotó: 123RF
Amire tehát szükségünk lesz: megfelelő hely, alapos tervezés, egészséges vetőmag (opcionálisan választható mikrobiológiai csávázó szer), palántanevelési eszközök (szaporítótálca, edények, termesztőzsákok) és termesztőközeg (palántaföld vagy egyénileg kevert föld). Természetesen mesterséges fényekkel, öntözőberendezésekkel és egyéb hiper-szuper eszközökkel is fokozhatjuk a hatást, de lássuk be:
ha figyelmünket és gondoskodásunkat is beleadjuk palántáink nevelésébe, nemigen lesz szükségünk extra megoldásokra.
Az eszközök és feltételek adottak, az előkészületekkel megvagyunk: következő írásunkban azt vesszük sorra, hogy maga a palántanevelés hogyan vihető véghez eredményesen, mik azok a teendők, amelyek garantálják a sikert.
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
5 gyógynövény, amit a balkonon is termeszthetünk
Nem csak markáns aromája értékes – ezért használd gyakrabban a királynévíz fő összetevőjét
5 fűszernövény, aminek mindenképpen lennie kell otthon
