Hallottatok már a parlagfűevő bogárról? Reménysugár lehet az allergiások számára!

Augusztustól októberig több mint kétmillió ember számára szinte a földi pokol jön el. Megállíthatatlanul folyik az orruk, viszket a torkuk és a bőrük, könnyezik a szemük, súlyosabb esetben akár fulladásos rohamokat is okozhat a parlagfű az arra érzékenyeknél. Ha az orvosnál bebizonyosodik, hogy valóban allergiáról van szó, akkor vannak ugyan megfelelő gyógymódok, a páciensek elmondása szerint azonban a gyógyszerek álmosíthatnak, fejfájást és szájszárazságot is okozhatnak. Egyszóval mégiscsak az lenne a legjobb, ha nem lenne parlagfű-érzékenység, és így tünetek sem lennének.

Mivel a parlagfű világszerte nagyon agresszíven terjed, egyre többet foglalkoznak a kérdéssel, milyen természetes „ellenség” betelepítésével lehetne visszafogni a növekedését.

Tényleg reménysugár lehet az allergiások számára egy apró bogár? Az úgynevezett parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) a levélbogarak családjába tartozik.

Fotó: Wikipedia

Sár József entomológus már több példányt is látott, ezért pontosan le tudja írni, milyen állatról van szó: „Nagyjából négy és fél centi hosszú, sárgás-barnás, tojás alakú, a szárnyán hosszanti sötétebb mintákkal. Jól repül. Optimális körülmények között a párzást követő 1-2 hónapon belül a nőstény akár 2700 petét is lerakhat, egyszóval nagyon gyorsan szaporodik. Ami a legnagyobb jelentősége számunkra, hogy az

ambróziafélékkel táplálkozik, ezek közé tartozik a parlagfű. Ezért is lett a magyar neve parlagfű olajosbogár.

A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a bogár rajzása egybeesik a parlagfű növekedési és virágzási szakaszával. Mind a lárva, mind pedig a bogár rágja a parlagfű levelét, ezzel pedig kiszárítják, károsítják a növényt.”

 

A bogarat nem túl régóta ismeri a tudomány, hiszen először 1986-ban írta le egy kanadai biológus. Észak-Amerika melegebb tájain, Mexikóban és az USA déli részén őshonos, onnét terjedt el egészen Kanadáig. „A Távol-Keleten a 90-es években, Európában 2013-ban jelent meg, Olaszországban és Svájcban, vélhetően valamilyen vetőmag vagy takarmány szállítmánnyal juthattak el a kontinensre az első példányok. Azt is feltételezik, hogy részben tudatos betelepítéssel kerülhetett ide, emellett Ázsiába is, azóta folyamatosan terjed.

Itthon 2020-ban észlelték, először Budapest környékén, mára az egész országban terjedőben van.

Fotó: Naturalist / David Enrique

Jómagam már több helyen találkoztam a bogárral. Egy-két éven át parlagfűtáblákat néztem át, eredménytelenül. Aztán egy munkatársam szólt, hogy meghálózta egy parkban, azóta mindenhol előjött. Két hónapja többszáz példány láttam a Dráva mentén, tehát az állatka robbanásszerűen elterjedt. Abban egyébként semmi különleges nem lenne, hogy egy idegenhonos faj megjelenik valahol, de az általában kártékony tevékenységet hoz magával, míg a parlagfű-olajosbogár esetében nagyon is jól jöhetünk ki a történetből, hiszen

ez a bogár megeszi a parlagfüvet. És nem fog éhen halni, hiszen a hazai területek több mint fele közepesen vagy erősen szennyezett parlagfűvel” – mondja az entomológus.

Fotó: Wikipedia / Judy Gallagher

A bogár a parlagfűre rakja le a petéit, a lárvák pedig  a levelekből táplálkoznak, és a kifejlett példány is a leveleket eszi. Ahogy az egyedszám nő, úgy egyre több parlagfüvet tudnak elpusztítani. Ideális esetben akár annyi parlagfüvet számolna fel áldásos tevékenységével, hogy jelentős mértékben csökkenne a pollen koncentráció a levegőben. Jó példa már létezik, hiszen

Olaszországban, Milánó környékén a parlagfű-olajosbogár áldásos tevékenységének köszönhetően jelentősen csökkent a levegőben szálló virágpor koncentrációja.

A kutatók szerint erre azért nekünk még várni kell, de legalább van mire. Hogy mennyit segíthet a probléma megoldásában, az egy-két éven belül kiderül.

Fotó: Naturlaist / Zygy 

Megoszlanak a vélemények a parlagfű-olajosbogár hasznosságát illetően, mert az állatkának a napraforgó is tápláléka lehet. Egy, a MATE által végzett kutatás szerencsére rávilágított, hogy

a bogarak rajzása a parlagfű növekedési és virágzási szakaszával esik egybe,

ami megnyugtató lehet a parlagfű vonatkozásában, de csak az idő mutatja meg, hogy „rákattan-e” a bogár a napraforgóra is. Azért azt hangsúlyozza a rovartanász, hogy egyelőre nem hagyhatunk fel a parlagfű irtásával, hiszen a rovarpopuláció nem olyan mértékű, hogy az összes allergiát okozó növényt megegye. De hosszú távon reményt adhat, hogy van olyan bogár, amelynek a parlagfű a kedvenc tápláléka.

Nyitókép: Wikipedia / Katia Schulz