Eléggé figyelsz kerted jelzéseire? A fák állapotukról is mesélnek, csak észre kell vennünk!

Kert

Eléggé figyelsz kerted jelzéseire? A fák állapotukról is mesélnek, csak észre kell vennünk!

A gyümölcsész kertjében nem klónok sorakoznak katonás rendben, hanem a kertnek otthon adó táj különféle fajtáit találjuk látszólagos összevisszaságban ültetve. A kert-ember saját gyermekeiként szereti, óvja és gondozza a rá bízott fákat, melyeket ismer, szeretget, sőt igen gyakran beszél is hozzájuk. Ismeri őket, és ahogy a szülő a gyermekre nézve azonnal látja, ha az kibillen egyensúlyából és valami betegség, szomorúság, vagy éppenhogy öröm közelít, úgy a kert-ember is figyeli és látja fáinak állapotát. A fák állapotára az általuk mutatott jelzések alapján tud következtetni, hogy aztán tettekkel segítse a rá bízott növényeket.

Magunk között szólva igen nagy különbség van gyümölcstermesztés és gyümölcsészet között. Míg előbbi számára a gyümölcs és a neki helyt adó termőföld szinte kizárólag termelési eszköz, ami (jobb esetben) egy kellő gondossággal összeállított üzleti terv mentén valamilyen gazdasági vállalkozás profitját gyarapítja, addig a gyümölcsészet világában a gyümölcs valójában „csupán” egy tényező a sok közül, melyek apropóján történelemről, kultúráról, emberi sorsokról, és természetesen magáról a gyümölcsről is beszélhetünk.  

A régi tájfajtáknak híresen jó a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenállóképessége.

Az emberekhez hasonlóan azonban a fák immunrendszerének is ki kell fejlődnie, a fiatal oltványokban bár benne van mindazon genetikai érték és tudás, mint az öreg anyafában, az emberi újszülöttekhez hasonlóan azonban még sok-sok gyámolításra, segítségre szorulnak. Az első éves oltványok különös odafigyelést igényelnek, minden egyes levelük és hajtásuk kincs, melyeket óvni, védeni szükséges.

Fotó: Pixabay

Az oltóágak alatt az erős gyökérzetet biztosító vad alanyról sarjadó hajtások az első időben könnyen túlnőhetik a nemes vesszőt, ezért azokat 2-3 hetente célszerű visszacsípkedni, hogy a kis fácska energiái a nemes növekedését segítsék.

Figyelmes ember könnyen észreveheti, hogy az emberélet két vége, a gyermek- és az öregkor számos különbözősége ellenére is sok vonatkozásban hasonlít egymásra.

Ahogyan a bölcsőből kinőtt emberélet bölcs öreggé válik, úgy a fák életének két végén is sok hasonlóságot figyelhetünk meg. Ilyen egyebek mellett a hajtásnövekedés is: az életének utolsó időszakába lépő öreg fa körül gyökérhajtások indulnak, miközben törzsének alsó részéről vízhajtások sarjadnak. Miközben az életerős fa saját lombkoronáját táplálja, az idős fák a faj(ta) túlélése érdekében földhöz közeli, erős növekedési képességgel bíró hajtásokat nevelnek. Ha ezt tapasztaljuk, vágjuk vissza a hajtásokat, hiszen még akár évekig élhet az öreg fa, de január környékén azért jusson eszünkbe oltóágat gyűjteni…

Fotó: Pixabay / Peter H. 

Gondolhatnánk, hogy az ágak száradása kizárólag az öreg fákon jelentkezhet, azonban ennek is számos oka lehet. A diófát például „önmetszőnek” is nevezik, ugyanis egyes kisebb ágai teljesen természetes módon visszaszáradhatnak, majd leválhatnak a hajtásrendszerről. Amint lent, úgy fent:

az ágak száradása gyökérproblémát is jelezhet. A gyökérrendszer sérülései a koronában is jól látható következményekkel járnak!

Nyilvánvaló, hogy az ágak száradása szárazság idején is előfordulhat, azonban ezt minden esetben megelőzi a levelek idő előtti lehullása is. Ezt tapasztalva erősebb, mélyre juttatott öntözéssel elejét vehetjük az ágak száradásának.

Fotó: Pixabay / Mark Michaelis

Érdekes, de a fára nézve akár végzetes gondot jelezhet, amennyiben a kis fa törzse alatt faforgácshoz hasonló morzsalékot találunk. Ennek felfedezéséhez időnként közel kell menni a fához, szét kell hajtani a közvetlen körötte növő füveket, de a fa törzsét, hajtásait is át kell vizsgálni, hogy találunk e rajta kicsike lyukat. A farontó lepkék ugyanis a fiatal fák hajtásainak tövébe, ágvilláiba teszik petéjüket, majd az ebből kifejlődött hernyó a fatörzs és az ágak belsejében liftaknához hasonló járatot készít. Az ebből kikerülő faanyagból lesz az a forgács, ami jelenlétét elárulhatja. A kártevő által rongált kis fákon sokáig nem látunk egyéb tünetet, azonban a középen kirágott törzs már kisebb szélnek is áldozatul eshet.

A hernyó további kártételének megelőzése érdekében a felfedezett kis lyukba vékony drótot tűzhetünk, de akár rovarfagyasztó spray-t is permetezhetünk. A kitakarított lyukat fasebkezelő viasz segítségével zárhatjuk el. Az erősen károsított ágakat egyes esetekben sajnos célszerű lehet az egészséges részig visszametszeni.

Fotó: Pixabay / Susalinda 

A fák állapotának kiváló jelzői a levelek is. A normál esetben (többnyire) zöld levélszín változása nem csak betegségekre, de különféle mikro- és makroelem hiánytünetekre is utalhat. A tápanyaghiány megoldására a legtöbben automatikusan a permetezést, trágyázást javasolják, miközben a tüneteket az esetek jelentős részében környezeti vagy a tápanyagfelvételt gátló egyéb tényezők okozzák. Ha ezeket sikerül megszűntetni, akkor a kialakult fejlődési zavarokat gyorsabban és olcsóbban orvosolhatjuk.

A levelek sárgulását például nem kizárólag a nitrogénhiány okozhatja: ugyanilyen tünetei lehetnek az esetleges túlöntözésnek, vagy éppen a fény hiánynak is! A klorózis oka sok esetben a vashiány, azonban akár az öntözővíz túlzott keménysége is eredményezheti!

A kertjét gyakorta látogató, az ott található növényeket egyenként is figyelő kert-ember idejében észreveszi a betegségek megjelenését, ezáltal – ha szükségesnek érzi – van lehetősége beavatkozni. „Szigorú nevelés, gyöngéd gondoskodás!” – vallja és tanítja a Gömörben élő Gyulai Iván, mely gondolat igen idekívánkozik. Ismét egy gyermek-példával élve ahogy nem feltétlenül szerencsés, ha a legelső tüsszentésre gyógyszereket tömünk a gyermekbe, úgy a kert gondozása esetében is érdemes bízni a növények és a kert rendszerének saját immunrendszerében, és csak akkor szelíden beavatkozni, amikor arra valóban szükség van. Akkor viszont gyöngéden, szelíden, de kellő határozottsággal…

 

Ajánljuk még:

Csigabiga gyere ki... és lehetőleg menj is el a kertemből, hogy barátok maradhassunk!

A közösségi oldalak kertműveléssel foglalkozó csoportjai telis-tele vannak olyan posztokkal, amikben kétségbeesett kerttulajdonosok kérnek segítséget az ágyásaikat ellepő falánk csigák ellen. Sajnos nem ok nélkül: az elmúlt években egyre nagyobb számban jelennek meg mindig éhes lakóink haszonnövényeink körül, az ellenük való védekezés pedig nem kis feladatot ad számunkra. Ebben igyekszünk most segíteni minden csigagonddal küzdő olvasónknak- sorra véve olyan megoldásokat, amelyek vegyszermentesek, de valóban hatásosak.