Azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az egyre forróbb nyarakban az egyik legfontosabb feladatunk a talaj takarása, amivel nemcsak a nedvesség megőrzését segíthetjük, hanem egyben a szervesanyag-utánpótlásról is gondoskodhatunk. Erre pedig a hőséggel és környezeti stresszel küzdő növényeinknek egyre nagyobb szükségük is lesz, hát ha még azt is hozzávesszük, hogy talajaink igencsak kimerülőben vannak…
A gondosan mulcsozott kert sokkal kevesebb utólagos ráfordítást kíván: ezzel nemcsak kiadásainkat csökkenthetjük, de vízfogyasztásunkat is mérsékelhetjük,
ami végső soron oda vezet, hogy máris sokat tettünk egy fenntarthatóbb kertművelésért. A mai, kényelmet és korlátlan elérhetőséget fókuszba helyező világban ugyanis természetesnek vesszük, hogy víz akkor van, ha megnyitjuk a csapot, vagyis mindig – akaratunknak megfelelően – rendelkezésre áll. Ez azonban nem lesz mindig így, sőt: egyre többször szembesülünk vele, hogy bizony mekkora károkat és kétségbe esést tud okozni a víz ideiglenes hiánya.
Fotó: Pexels / Alfo Medeiros
Természetesen megértem, hogy rásegítés nélkül nem működik a kert fenntartása, főleg nem a száraz, napsugaraktól izzó augusztusban, de mint minden esetben, most is előrelátóan kell gondolkodnunk. Mindamellett tehát, hogy öntözünk, amikor kell, a talajt is folyamatosan takarjuk, hogy az így képződő védőréteg képes legyen segíteni bennünket kertünk fenntartásában. Azt is fontos továbbá szem előtt tartanunk, hogy növényeinket sem öntözhetjük mértéktelenül: a túl jó élethez szokott, elkényeztetett növények ugyanis sokkal kevésbé lesznek ellenállóak, így ha jön egy nehezebb időszak, egy komolyabb vízhiány vagy csapadékmentes hónap, akkor bizony hatalmas károkkal szembesülhetünk.
Azt javaslom tehát, hogy öntözzünk, de csak annyit, amennyit muszáj, és fordítsunk nagyobb figyelmet a talaj takarására!
Örökké megosztó téma a gyomlálás kérdése is, ami bizony feladja a leckét a nyári hónapokban. A sok bosszúságot okozó gyomok ugyanis sokkal intenzívebben nőnek, mint nemesített rokonaik, és alig pár hét alatt képesek semmivé tenni több napi izzadságos munkánkat. Mégsem ördögtől valóak, hiszen számos esetben nagy hasznukat vesszük: a talajlazítástól kezdve a természetes növényvédelmen át egészen odáig, hogy nagy részük tápláló ételként a tányérunkra is kerülhet. Mindezek miatt nem értek egyet azzal a széleskörben terjedő állítással, hogy az augusztus a gazolások hónapja, ugyanis gaznak nevezett növényeink nagy részének igenis helye van az augusztusi kertben is.
Fotó: Pixabay / Couleur
Éppen ezért azt javaslom, hogy csak és kizárólag azokat a növényeket távolítsuk el helyükről, amelyek valóban problémát okoznak, például elnyomják termő növényeinket, allergizálnak vagy éppen mérgező növényként veszélyforrást jelentenek családunk számára.
A többi „gazt” békén lehet hagyni, még akkor is, ha modern esztétikai felfogásunk szerint rontja virágágyásaink összképét.
Természetesen nem azt mondom, hogy ne húzzuk ki a kétméteresre nőtt kórót a varjúhájakkal és szegfűkkel tarkított sziklakerti ágyásainkból, mert annak már valóban nincs ott keresnivalója, de például most virágzásban lévő, és ezzel beporzóinkat is támogató gyomnövényeink vígan elférnek egy-egy természetközelibb képre formált kertrészben, a sövénysor tövében vagy éppen a komposztáló mellett.
Fotó: Pixabay / Ray Schrewberry
Nem így a parlagfű, ami sokaknak okozhat problémát, és szigorú szabályok is rendelkeznek arról, miképp kell gondoskodnunk az eltávolításukról. Azt javaslom, hogy ne vágjuk, hanem gyökerestül húzzuk ki őket, ha ugyanis levágjuk, akkor csak a bokrosodást segítjük elő.
Mint egész nyáron, a metszés augusztusban sem maradhat el: az elvirágzott fejeket folyamatosan érdemes eltávolítanunk, mert a legtöbb esetben ezzel újabb virágzásra ösztönözhetjük növényeinket.
Ugyancsak érdemes megmetszenünk a levirágzott levendulákat, akik ezt egy újabb virágzási hullámmal hálálják majd meg, és mostanra eszközölhetjük futó növényeink karbantartó metszéseit is: a lilaakác esetében például életmentő lehet, hiszen mostanra már annyira beindulhatott a növekedése, hogy akár több méter hosszan is felfuthatott a környező növényekre, oszlopokra, kerítésekre.
Fotó: Unsplash / Timothé Durand
Az augusztus a jövőre gondolás hónapja is: belevethetjük magunkat a magfogásokba, ezzel gondoskodhatunk jövő évi vetőmagjainkról. Ugyancsak érdemes megejtenünk pár másodvetést is, mert a gyorsabban fejlődő zöldségek még a fagyok beállta előtt megérhetnek, így biztosítva számunkra a második szüret élményét és eredményességét.
Ha kedvenc évelő növényeinket szeretnénk tovább szaporítani, akkor annak is most van itt az ideje, hogy lemetsszük a friss hajtásokat, és dugványt készítsünk belőlük: így lesz elég idejük begyökeresedni még a tél beállta előtt.
És végül, de közel sem legutolsó sorban élvezzük a szüretet! Augusztusban a természet bőséges terméssel áld meg bennünket: igyekezzünk minél többet elraktározni belőlük. Bőven terem még a szeder, roskadnak a fák a körtétől, piroslik a som és érnek a bodzák bogyói. Azt ajánljuk olvasóinknak, hogy keresgéljenek receptjeink között, és bátran próbálkozzanak!
Nyitókép: Pixabay / Congerdesign
Ajánljuk még: