A türelem szép és gazdag kertet terem – a türelmetlenség: bosszúságot

Kert

A türelem szép és gazdag kertet terem – a türelmetlenség: bosszúságot

Alig vártuk, hogy kisüssön a nap, felmelegedjen a föld: hív a kert! A március szinte a nyárelőt idézte, a palánták szépen cseperedtek, ültetnénk ki őket a kertbe. De vajon kell-e még tartanunk a fagyoktól – tűnődöm, miközben a kályhában pattog a tűz. Vastag pulóverbe burkolózva ülök az asztalomnál, az ablak előtt didergősen húzzák össze virágaikat az orgonák.

Hosszú évek tapasztalata, hogy felmelegedés, klímaváltozás ide vagy oda: a népi megfigyelés fagyosszentjei rendre megkövetelik áldozataikat. Magam is olykor türelmetlen vagyok. Melegít a napsugár, szinte hívja a kert a palántákat. A paprikák, a paradicsomok kezdenek felnyurgulni a télikertben. Az egynyáriak magocskái is kezdenek szárba szökkenni, éled a magvetés. Pongrác, Szervác, Bonifác napjai május első felében általában lehűléssel érkeznek, sőt, még fagyot is hozhatnak.

„Pedig e három jámbor szentje az Istennek, Pongrác, Szervác, Bonifác, igazán nem tehet róla semmit, ha kalendáriuma évfordulójuk épp e rosszhírű napokra esik. Ők igazán semmivel sem szolgáltak rá sem életükben, sem halálukban, hogy ily szomorú dicsőségre tegyenek szert a hagyományos meteorológia révén. Csakhogy ez nem sokat törődve az ő ártatlanságukkal, bizony megtette őket annak a jelenségnek az okaivá, amely rendesen az ő emléknapjaikhoz fűződik.” (Katona Lajos: Folklór-kalendárium)

Az időjárás pedig – ahogy az utóbbi években oly sokszor – áprilisban is újra hűvösre fordult. A gyakorlott kertészek tudják, hogy a természet szeszélyes. Aki pedig kezdő, annak elsőre furcsa, hogy mennyi mindenre kell figyelni:

ha növényekkel foglalkozunk, éber figyelemmel kell követni az időjárás előrejelzéseket, meg kell ismernünk a saját kis mikrokörnyezetünk sajátosságait.

Vajon náluk melegebb, vagy hidegebb van-e mint a környéken? Szélcsatornában vagy védett völgyben élünk? Sokat elárul ezekről a természetes növénytakaró is – de ehhez érteni kell a természet nyelvét.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

„Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával. A hold járása, a szelek fordulása, a nap forrósága, az éjszaka áramai, mindez alakítja személyes sorsunkat, keddi vagy szerdai életrendünket is: az ember hallja, nagyon messziről, az intéseket és figyelmeztetéseket, a világmindenség óvó-igazító zörejeit… Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.” (Márai Sándor: Füves könyv)

Együtt kell élni a természettel, ez a legfontosabb. Figyelni az apró jelekre, ami persze mind időt és energiát igényel a kertészkedőtől. De éppen ettől olyan csodálatos ez a tevékenység!

Mit tehetünk tehát, hogy a fagyosszentek ne tegyenek kárt a növényeinkben? Legyünk körültekintőek, és hallgassunk a népi megfigyelésekre. A hidegre érzékeny palántákat, mint a tök, az uborka, a cukkini – vagyis a kabakosokat ültessük ki utoljára. Amikor pedig már a palánták a helyükre kerültek, kihajtottak a magok, akkor kell csak igazán résen lenni! Lesni az előrejelzéseket, és készenlétben állni megfelelő védőfelszereléssel. A gazdaboltokban beszerezhető fátyolfólia, a csomagolásból visszamaradt „pukkantós fólia” nagyon jó szolgálatot tehetnek egy-két fokos fagy esetén.

Ha azt látjuk, hogy reggelre nulla fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor este gondosan takarjuk be a növényeket. Néhány virágot már 3-4 fok alatt is betakarok, mert sokkolja őket a hideg, ilyenek például a begóniák, a dáliák.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A legkésőbbi fagyosszent nálunk minden évben rendre és pontosan megérkezik. Ha nem is faggyal, de igen alacsony reggeli hőmérséklettel köszön be Orbán napja. Amit Pongrác, Szervác, Bonifác meghagy, azt Orbán jól megcsípi. Ehhez a május 25-i fagyosszenthez is sok népi hiedelem és jövendölés fűződik. Mivel az ekkor jött hideg a szőlőben is kárt tud tenni rendesen, Orbán napja a szőlészek és a borosgazdák ünnepe. Ilyenkor virágzik a szőlő, aminek a hideg csak kárára lesz.

„Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő”– szól az ide vonatkozó népi bölcsesség.

Mit tehetünk hát az időjárás kiszámíthatatlanságával? Igazából semmit. Együtt élünk vele, megtanulunk alkalmazkodni hozzá. Ha jön a hideg, betakarjuk a fázós növényeket. Ha szárazság köszönt be, öntözünk. Ha csak esik és esik, esővizet gyűjtünk. A féktelen napsugár ellen árnyékolunk. Ahogyan azt Márai Sándor írta a Füves könyvében: belesimulva a természet összhangjába. Még ha az összhang olykor nem is oly tetszetős.

 

Ajánljuk még:

Egyik legellentmondásosabb növényünk, a farkasalma gyógyíthat és mérgezhet egyszerre – és ez még nem minden...

Vannak növények, amiket mérgezőnek nevezünk, de a mérgezés nem okoz nagyobb gondot egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A most bemutatott növény azonban nem ilyen: a benne rejlő veszélyeket nagyon is komolyan kell venni, mert fogyasztása már kisebb dózisban is komoly egészségkárosodást okozhat. Egy pozitív, egy negatív: nagyjából így tudjuk sorolni a farkasalma értékeit és veszélyeit. Óvatosságra intünk, ugyanakkor ámulunk is azon, hogy a természet ilyen csodákra képes: egyetlen növénybe zárja a végleteket.