Kert

A sikeres burgonyatermesztés titkai

A sikeres burgonyatermesztés nagy figyelmet és valódi gondosságot kíván. Nem mindegy, hogy mit, mikor, hogyan és minek a segítségével vetünk el majd nevelünk fel, és bizony a fajtaválasztás kezdeti kulcskérdésén túl számtalan más tényező is befolyásolja a sikerélményt. Vegyük hát sorra, hogyan is kellene eljárnunk ahhoz, hogy szép, méretes, egészséges és bőven termő burgonyát nevelhessünk kertünkben!

Mivel a vetőburgonyák már a talajba kerültek, a fajtaválasztás és talajelőkészítés kérdéskörével idén már csak a vetőmagszedés időszakában érdemes foglalkoznunk. Annál fontosabb viszont a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás és az ápolási munkák kérdése, amelyek közül az első és legfontosabb megjegyezni valónk a burgonya öntözéshez való viszonya.

A burgonya nagyon meghálálja az öntözést. Figyeljünk oda, hogy az öntözést többször, kisebb adagokban végezzük – lehetőleg a kora reggeli vagy késő délutáni órákban.

A vizet mindig a tövekhez juttassuk, ne a lombozatra, mert a nagy mennyiségű és rendszeresen kapott víztől a lombozat hamar megbetegedhet.

Fotó: Pixabay / Couleur 

A másik, amit érdemes megjegyeznünk, hogy

a burgonya igényli a tápanyag-utánpótlást: a virágzás kezdetekor és termésalakuláskor érdemes trágyáznunk.

Törekedjünk a természetes tápanyag-utánpótlási megoldásokra, és semmiképpen se vigyük túlzásba a nitrogén adagolását, mert az csak a lombozatot növeli. Meghálálja a kerti komposztot és örvend a megfelelő mulcsozásnak is.

Fotó: Pixabay / CongerDesign

Aki termesztett már burgonyát, az pontosan tudja, hogy ennél a növénynél a vírusos és gombás megbetegedések könnyen tönkretehetik az állományt: ezek ellen pedig leginkább a fajtaválasztással védekezhetünk. A leginkább ellenálló hazai fajták között olyanokat találunk, mint a Balatoni rózsa, a Katica, a Démon, a Góliát vagy a Hópehely – ha időszerű lesz, válogassunk felhasználási cél és egyéb számunkra előnyös feltétel és elvárás szerint.

A krumpli nem szereti bizonyos növényi szomszédok közelségét: semmi esetre se vessünk mellé spárgát, sárgarépát, hagymát vagy napraforgót, mert ezek visszavetik a gumók fejlődését.

Vannak azonban kifejezetten kedvelt társnövényei is: a káposzta, a bab és a kukorica állítólag jobbá teszik az ízét, a torma erősíti ellenállóképességét, a kamilla, a kakukkfű, a cickafark és a petrezselyem pedig nemcsak fejlődését segíti elő, de még növényvédelmi szolgáltatásokat is nyújt számára.

Fotó: Unsplash / Lucas van Oort

Ha már növényvédelemről van szó: az egyik legfontosabb kérdés a termesztés sikere tekintetében. A burgonya ugyanis viszonylag sok kártevőnek és betegségnek van kitéve, amelyek ellen nem is olyan egyszerű védekezni.

A burgonyabogár például május végén rakja le tojásait a burgonya leveleinek fonákjára, és ha ezt nem vesszük észre időben, akkor sok bosszúsággal nézhetünk szembe.

Jó hír, hogy a tapasztalatok szerint a burgonya közelébe ültetett sarkantyúka, koriander, macskamenta és gilisztaűző varádics eredményesen tartják távol a kártevőket, míg a bársonyvirág a fonálférgektől menti meg a termést. A földibolhákat orvosi zsályával űzhetjük el, a burgonyát megtámadó zöld őszibarack vagy sárga burgonya levéltetveket pedig kertünk hasznos élő szervezeteire bízhatjuk.

Fotó: Pixabay / Andreas

Ha ágyásainkat türelmesen előkészítettük, és kellemesen laza szerkezetű, jó összetételű földbe sikerült elvetnünk a gumókat, akkor a fentieket betartva jó termésben bízhatunk – no persze mindezt csak akkor, ha rendszeresen szánunk időt a növekvő burgonyák ellenőrzésére. A burgonyalomb körül ugyanis nem árt néha körbe nézni, és leszedegetni a kártevőket – közben pedig gondosan szemügyre venni a leveleket, amelyek nagy eséllyel mutatják, ha valamilyen tápanyaghiányban szenved növényünk.

Ha a levelek veszítenek élénk zöld színükből, akkor valószínűleg nitrogénhiányban szenvednek, különösen, ha ezt a jelenséget az alsó leveleken figyelhetjük meg.  

De akkor is nitrogénhiányra gyanakodhatunk, ha a burgonya növekedése lassú – és ha ezt nem kezeljük megfelelően, aligha számíthatunk méretes burgonyákra.

Fotó: Pixabay / Joaquin 

A foszfor a gyökérfejlődésben és a virágzásban játszik fontos szerepet. Hiánya először az idősebb leveleken mutatkozik meg igen jellegzetes tünetekkel: a levelek sötétzöldek vagy vöröses színűek lesznek, a virágzás nem megfelelő, és ha nagyon nagy a foszforhiány, akkor a gumók csökkent képződése jellemző.

A káliumhiány leglátványosabb tünete a gumó méretbeli lemaradása, illetve a levélszélektől befelé terjedő klorofillelhalás. A levelek bronzos színűvé válnak, és a levélszéleken, levélcsúcsokon klorózis figyelhető meg. A növények ráadásul kisebbek és bokorszerűbbek lesznek.

A magnéziumhiány legismertebb tünete a márványozottság: a levél széle felől egyre nagyobb, és egyre élesebben kivehető klorotikus foltok alakulnak ki.

Fotó: Pixabay / LeoPictures 

Láthatjuk tehát, hogy az igazán eredményes burgonyatermesztés nem is olyan könnyű feladat: állandó odafigyelést igényel. De megéri a gondoskodás, hiszen ha megfelelő termést sikerül elérnünk, akkor nemcsak a gumók méretén, egészségén vagy a termés mennyiségén lesz látható munkánk eredménye, hanem a burgonyák eltarthatóságán is.

Ajánljuk még:

Magyarország madarai: a rövidkarmú fakusz

Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.