Kert

A maják tudományára ma is szükségünk van – bioszénnel a termékeny talajért!

Bár most kezdik el újra felfedezni a bioszenet, ez a talajtápláló anyag már nagyon régóta velünk van. Csodaszerként emlegetett segítség, amely lehetővé teszi a talaj termékenységének növelését, szerkezetének és vízmegtartó képességének javítását. Bár már évszázadok óta segíti a növények boldogulását, újjáéledő népszerűségét a fenntartható élelmiszertermelés egyre nagyobb térnyerésének köszönheti.

A bioszén története

A bioszén a biomass (biomassza), és a charcoal (faszén) szavakból származik Egy olyan anyag, ami fahulladékból állítható elő speciális égetési eljárással. Javítja a talaj szerkezetét, növeli a víz visszatartó képességét, és segít a tápanyagok megkötésében. Hozzájárul a természetes ökoszisztéma fenntartásához, és megnöveli a hasznos baktériumok és gombák életesélyeit is.

A ma ismert bioszén technológiát a majáknak köszönhetjük.

Kutatók sokáig vizsgálták az Amazonas folyó menti esőerdők talaját, és megtalálták azt gyakran 2-3 méter mélységű fekete színű humuszos feltalajt, amit ma Terra Pretának nevezünk. A szakemberek azt feltételezik, hogy az amazóniai őslakosok a hamut és a nagyobb széndarabokat a fertőző betegségek megelőzésére használták- rendszeresen faszenet kevertek az ételmaradékokhoz is, hogy sterilizálják azt.

Fotó: Unsplash 

„Amikor a biohulladékot a szén segítségével komposztálták vagy fermentálták, azt a földeken talajjavítóként használták. Állati csontot és összetört agyagedényt is tettek a keverékbe, és ez a módszer tápanyaggal töltötte fel a faszenet, aminek az oxidatív komposztálás hatására megnőtt a felülete és megkötő képessége. Ennek az lett a következménye, hogy a talajba kerülve a faszén képes volt tökéletes tápanyagraktárként és humusz-stabilizátorként (faszén-agyag-humusz komplex) működni”– olvashatjuk az Agrofutura oldalán.

A Terra Preta évszázadok alatt keletkezett, és vitathatatlanul egy hatalmas értéket képviselt. Aztán jött az ember, és csinálta a szokásosat: kibányászta és vagyonokért értékesítette. És a történet innen egyértelmű: a terület tönkrement, védetté nyilvánították, és megkezdték a természetes állapotok visszaállítását

Fotó: Unsplash 

A bioszén használata ma

A bioszén nagy széntartalmú, finomszemcsés, porózus anyag, ami a biomassza termokémiai bontása során keletkezik oxigénhiányos környezetben, alacsony hőmérsékleten (hétszáz fok alatt). A bioszén-gyártás technológiájával ezt úgy érik el, hogy közben a bevitt biomassza hőbontása során a szennyező anyagok elhagyják a bioszenet, és úgy semmisülnek meg, hogy a kéményből csak vízgőz távozik, szennyező anyag nem.

Az így keletkező bioszénnek három meghatározó minőségi követelménye van: legyen égési szennyezőanyagtól mentes, legyen tiszta széntartalma és megfelelő porozitása.

Az így kapott bioszenet számos dologra felhasználhatjuk, nem csak a mezőgazdaságban. Az ivóvízkezeléstől kezdve a textileken át egészen a szennyvízkezelésig találkozhatunk vele. Számos fórumon olvashatjuk a házilag is elkészíthető bioszén-praktikákat, de ezekben nem egységes a szakmai megítélés.

Fotó: Unsplash 

A legmodernebb technológiák képviselői azt állítják, hogy a nemsokára ismertetett házi módszer nem igazi bioszén, hanem szimpla faszén, ami túl sok lehet a talajnak, és nem is rendelkezik ugyanazzal a hatásfokkal, mint a hagyományos bioszén előállítási módszer. A hagyományos megoldások hívei viszont kiállnak a következő módszer mellett, állítva, hogy sokat segít a talajélet javításában.

A házi biszonén készítők szerint a legegyszerűbb módszer az, ha ásunk egy nagyobb égetőgödröt, belehordunk egy adag faanyagot, és felülről meggyújtjuk.

Folyamatosan hordjuk a tetejére a fát, és mivel az alulról jövő füst ezen a tűzön megy át, így szinte füstmentesen tudjuk elégetni az anyagot. Amikor már mindent elégettünk, akkor jön a folyamat legfontosabb része: minél hamarabb eloltani a tüzet.

Mivel a folyamat lényege az, hogy ne hamu legyen a végtermék, nem elegendő földdel betemetni – mielőbb el kell oltani.

És teljesen el kell oltani- ez nagyon fontos! Ehhez sok vízre van szükség, de láttam már ennél kreatívabb megoldást is: egy vízzel teli talicskába lapátolták az izzó parazsat. Ez a folyamat legfontosabb része, ugyanis a hevítés és a gyors lehűtés hozza létre a faszenet!

Amikor már kihűlt, összetörjük, összezúzzuk, de ne teljes por állagúra! Fontos tudnunk, hogy a faszén szárazon nagyon porzik, ezért érdemes maszkban dolgoznunk – főleg, ha egyszerre nagyobb mennyiséget szeretnénk készíteni.

Fotó: Unsplash 

Miért érdemes kipróbálnunk a bioszenet?

Az előzőek után kapott porózus, lyukacsos szerkezet képes magában tárolni a tápanyagokat, és otthont tud adni sok hasznos talajlakó élőlénynek is. Legegyszerűbben úgy írhatnánk le, hogy úgy viselkedik, mintha megnövelné a talaj felületét, hiszen ugyanannyi négyzetméteren sokkal több élőlény tud megélni. És azt már mindannyian tudjuk, hogy a biodiverzitás, a fajok száma és változatossága, illetve a talajban előforduló életek száma mind-mind feltételei az egészséges talajéletnek és ökoszisztémának.

Van azonban egy olyan fontos tudnivaló, amit sokszor nem mondanak el, pedig ezen múlik minden! Eddig a pontig valóban csak faszénről beszélhetünk. Ugyanis amennyire áldásos tud lenni egy tulajdonság, annyira az ellenkezője is, és nincs ez másképp a szén esetében sem: alapvetően az égetéssel nyert szén a talaj tápanyagát is magába szívná, így visszavethetné a kert mutatóit, akár több szezonra is. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg,

olyan szenet kell a talajhoz adnunk, ami már fel van töltve tápanyagokkal – aktiválnunk kell a szenet.

Vagyis a hagyományos módszerek követői szerint itt következik a faszénből a bioszén előállítása.

Fotó: Unsplash 

A legtöbben ezt úgy intézik el, hogy a szenet először a komposzthoz adják. Simán a komposztra dobva legalább fél év kell neki, míg felhasználható lesz, de ha érett komposzttal keverjük, akkor akár két hónap is elég lehet. Van, aki komposztba áztatja – ez pár hét alatt felhasználhatóvá teszi. Vannak, akik trágyával keverik, de én ezt kevésbé javasolnám.

A talajra kiszórt, tápanyagokkal feltöltött faszén (bioszén) évekig kifejti jótékony hatását, és látványosan táplálja kertünket. Érdemes kipróbálni a megfelelően beérett, komposztált változatot, mert érezhető javulást érhetünk el vele növényeink gondozása közben.

 

Ajánljuk még:

Magyarország madarai: a rövidkarmú fakusz

Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.