A maják tudományára ma is szükségünk van – bioszénnel a termékeny talajért!

A bioszén története

A bioszén a biomass (biomassza), és a charcoal (faszén) szavakból származik Egy olyan anyag, ami fahulladékból állítható elő speciális égetési eljárással. Javítja a talaj szerkezetét, növeli a víz visszatartó képességét, és segít a tápanyagok megkötésében. Hozzájárul a természetes ökoszisztéma fenntartásához, és megnöveli a hasznos baktériumok és gombák életesélyeit is.

A ma ismert bioszén technológiát a majáknak köszönhetjük.

Kutatók sokáig vizsgálták az Amazonas folyó menti esőerdők talaját, és megtalálták azt gyakran 2-3 méter mélységű fekete színű humuszos feltalajt, amit ma Terra Pretának nevezünk. A szakemberek azt feltételezik, hogy az amazóniai őslakosok a hamut és a nagyobb széndarabokat a fertőző betegségek megelőzésére használták- rendszeresen faszenet kevertek az ételmaradékokhoz is, hogy sterilizálják azt.

Fotó: Unsplash 

„Amikor a biohulladékot a szén segítségével komposztálták vagy fermentálták, azt a földeken talajjavítóként használták. Állati csontot és összetört agyagedényt is tettek a keverékbe, és ez a módszer tápanyaggal töltötte fel a faszenet, aminek az oxidatív komposztálás hatására megnőtt a felülete és megkötő képessége. Ennek az lett a következménye, hogy a talajba kerülve a faszén képes volt tökéletes tápanyagraktárként és humusz-stabilizátorként (faszén-agyag-humusz komplex) működni”– olvashatjuk az Agrofutura oldalán.

A Terra Preta évszázadok alatt keletkezett, és vitathatatlanul egy hatalmas értéket képviselt. Aztán jött az ember, és csinálta a szokásosat: kibányászta és vagyonokért értékesítette. És a történet innen egyértelmű: a terület tönkrement, védetté nyilvánították, és megkezdték a természetes állapotok visszaállítását. 

Fotó: Unsplash 

A bioszén használata ma

A bioszén nagy széntartalmú, finomszemcsés, porózus anyag, ami a biomassza termokémiai bontása során keletkezik oxigénhiányos környezetben, alacsony hőmérsékleten (hétszáz fok alatt). A bioszén-gyártás technológiájával ezt úgy érik el, hogy közben a bevitt biomassza hőbontása során a szennyező anyagok elhagyják a bioszenet, és úgy semmisülnek meg, hogy a kéményből csak vízgőz távozik, szennyező anyag nem.

Az így keletkező bioszénnek három meghatározó minőségi követelménye van: legyen égési szennyezőanyagtól mentes, legyen tiszta széntartalma és megfelelő porozitása.

Az így kapott bioszenet számos dologra felhasználhatjuk, nem csak a mezőgazdaságban. Az ivóvízkezeléstől kezdve a textileken át egészen a szennyvízkezelésig találkozhatunk vele. Számos fórumon olvashatjuk a házilag is elkészíthető bioszén-praktikákat, de ezekben nem egységes a szakmai megítélés.

Fotó: Unsplash 

A legmodernebb technológiák képviselői azt állítják, hogy a nemsokára ismertetett házi módszer nem igazi bioszén, hanem szimpla faszén, ami túl sok lehet a talajnak, és nem is rendelkezik ugyanazzal a hatásfokkal, mint a hagyományos bioszén előállítási módszer. A hagyományos megoldások hívei viszont kiállnak a következő módszer mellett, állítva, hogy sokat segít a talajélet javításában.

A házi biszonén készítők szerint a legegyszerűbb módszer az, ha ásunk egy nagyobb égetőgödröt, belehordunk egy adag faanyagot, és felülről meggyújtjuk.

Folyamatosan hordjuk a tetejére a fát, és mivel az alulról jövő füst ezen a tűzön megy át, így szinte füstmentesen tudjuk elégetni az anyagot. Amikor már mindent elégettünk, akkor jön a folyamat legfontosabb része: minél hamarabb eloltani a tüzet.

Mivel a folyamat lényege az, hogy ne hamu legyen a végtermék, nem elegendő földdel betemetni – mielőbb el kell oltani.

És teljesen el kell oltani- ez nagyon fontos! Ehhez sok vízre van szükség, de láttam már ennél kreatívabb megoldást is: egy vízzel teli talicskába lapátolták az izzó parazsat. Ez a folyamat legfontosabb része, ugyanis a hevítés és a gyors lehűtés hozza létre a faszenet!

Amikor már kihűlt, összetörjük, összezúzzuk, de ne teljes por állagúra! Fontos tudnunk, hogy a faszén szárazon nagyon porzik, ezért érdemes maszkban dolgoznunk – főleg, ha egyszerre nagyobb mennyiséget szeretnénk készíteni.

Fotó: Unsplash 

Miért érdemes kipróbálnunk a bioszenet?

Az előzőek után kapott porózus, lyukacsos szerkezet képes magában tárolni a tápanyagokat, és otthont tud adni sok hasznos talajlakó élőlénynek is. Legegyszerűbben úgy írhatnánk le, hogy úgy viselkedik, mintha megnövelné a talaj felületét, hiszen ugyanannyi négyzetméteren sokkal több élőlény tud megélni. És azt már mindannyian tudjuk, hogy a biodiverzitás, a fajok száma és változatossága, illetve a talajban előforduló életek száma mind-mind feltételei az egészséges talajéletnek és ökoszisztémának.

Van azonban egy olyan fontos tudnivaló, amit sokszor nem mondanak el, pedig ezen múlik minden! Eddig a pontig valóban csak faszénről beszélhetünk. Ugyanis amennyire áldásos tud lenni egy tulajdonság, annyira az ellenkezője is, és nincs ez másképp a szén esetében sem: alapvetően az égetéssel nyert szén a talaj tápanyagát is magába szívná, így visszavethetné a kert mutatóit, akár több szezonra is. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg,

olyan szenet kell a talajhoz adnunk, ami már fel van töltve tápanyagokkal – aktiválnunk kell a szenet.

Vagyis a hagyományos módszerek követői szerint itt következik a faszénből a bioszén előállítása.

Fotó: Unsplash 

A legtöbben ezt úgy intézik el, hogy a szenet először a komposzthoz adják. Simán a komposztra dobva legalább fél év kell neki, míg felhasználható lesz, de ha érett komposzttal keverjük, akkor akár két hónap is elég lehet. Van, aki komposztba áztatja – ez pár hét alatt felhasználhatóvá teszi. Vannak, akik trágyával keverik, de én ezt kevésbé javasolnám.

A talajra kiszórt, tápanyagokkal feltöltött faszén (bioszén) évekig kifejti jótékony hatását, és látványosan táplálja kertünket. Érdemes kipróbálni a megfelelően beérett, komposztált változatot, mert érezhető javulást érhetünk el vele növényeink gondozása közben.