A népi megfigyelés szerint „áprilisban hétszer van tél és hétszer jön a tavasz” – és bár nem számolom, de idén lassan valóban közel járunk a bölcsesség teljesüléséhez. Panaszkodni azonban egy pillanatig sem szeretnék, élénken emlékszem még a tavalyi nyár aszályos hónapjaira, érzésem szerint nagy szükség lesz még idén a most lehullott bőséges csapadékra, a hűvös-saras mindennapokat pedig egyszer majd csak felváltja a valódi tavasz. Tudjátok, az olyan igazi, madárfüttyel és illattal teli.
Persze, illat most is van, csak egészen közel kell merészkedni az esőtől megereszkedett virágzó gyümölcsfákhoz, megkockáztatva hogy egy kósza szélfuvallat a fán megmaradt összes esővizet éppen a nyakunkba zúdítja… Virágokat azonban nem csak a gyümölcsösünkben találni: a hűvös idő ellenére is egyre másra bújnak elő a kaszáló díszei, színpompás virágai!
Gyermekláncfű
Ha már említettük, kezdjük is rögtön az ezernyi néven ismert gyermekláncfűvel. A pitypang, cserbóka, tejesgaz, vakulócsirke, sárvirág csak néhány a növény tájnevei közül, egyes gyűjteményekben harmincnál is több néven említik! Bár gyakran találkozhatunk a kutyatej elnevezéssel is, a füves területeken mindenhol gyakori, hatalmas karógyökere miatt nehezen kiszorítható évelő valójában az őszirózsafélék családjába tartozik, semmiféle rokonságban nincsen a valódi kutyatejfélékkel…
A sárga virágok meleg időben néhány nap alatt termésbe fordulnak, a jellegzetes repítőszőrökkel ellátott magjai a széllel – és a gyermekek kedvelt fújkálós játéka során – könnyen terjednek.
Leveleit még virágzás előtt érdemes gyűjteni, remek tavaszi salátát, sőt főzeléket is készíthetünk belőle.
Virágját sokszor nyersen is fogyasztjuk, de édeskés íze okán kiváló szörp is készíthető belőle. A népigyógyászatban régóta használják a benne található keserűanyagok emésztést javító hatása miatt, de vízhajtó teaként is alkalmazzák.
Vérehulló fecskefű
Mindenhol előfordul, ahol csak egy kicsit is feldúsul a humusz, akár még falrepedésekből is előbújhat! „Fogj egy fecskét, törd porrá, igyad meg, nem árt az bor, akár mennyit igyál!” – olvashatjuk egy régi szerzetesi recepteskönyvben. A részegség elleni tétel szerzője a magasan repkedő madár helyett feltehetően inkább erre a növényre utal, amelyet régen valóban használtak májbetegségek kúrálására.
A sárga tejnedvet folyató növény azonban nagyon erős hatású, ezért csak különös óvatossággal és szakértelemmel javasolt alkalmazni.
Tejnedvét azonban külsőleg sikerrel alkalmazhatjuk szemölcsök eltűntetésére is,
amelyeket az ecsetelés előtt érdemes valamilyen természetes krémmel megpuhítani, hogy a sárga tejnedv hatóanyagai minél mélyebbre tudjanak felszívódni.
Salátaboglárka
A természetes állapotú, üde erdőket járva sokfelé találkozhatunk ilyenkor a salátaboglárkával. A fényesen zöld, vese alakú leveleiről és a nyolc-tíz aranysárga sziromból álló virágjáról könnyen felismerhető növény
az egyik legfinomabb tavaszi vitaminbomba,
amelyet a középkorban skorbut ellen is fogyasztottak.
Húsos som
Végezetül ejtsünk szót egy sárgán virágzó fásszárú növényről is! A legenda szerint amikor az ördög magának kérte az először virágzó fát, a Jóisten azzal tréfálta meg, hogy a somot adta neki, amely ugyan valóban először virágzik, de az utolsók között hoz termést. Nem csoda, ha a becsapott ördög dúlva fúlva hagyta maga mögött a növényt, amely így mégis megmaradt a Jóisten kedvére!
A som gyönyörű sárga virágai még a levelek kibomlása előtt virítanak, de a termései csak ősszel érnek be. Magas vitamintartalma miatt a gyümölcs aszalványként kiváló téli csemege, de finom lekvár és pálinka is készíthető belőle.
Ajánljuk még:
15 karácsonyi dal fadíszítéshez és azon túl
Palackok karácsonya: készüljön dekoráció üvegekből, grincsfa a szinte semmiből
A mézeskalács díszítése nem is nehéz – mutatjuk, hogyan csináld!
