A gyógynövények királynője, ami nem adja könnyen magát – ezt tanítja a homoktövisszedés

Szülőként készen állunk mindent megtenni gyermekeink testi- és lelki egészségéért, addig menni, kutatni, míg megoldást nem találunk problémáikra. Így volt ezzel Éva és László is, akik gyermekük visszatérő betegségére keresték a valódi, a biztos megoldást nyújtó gyógymódot. Egy baráti beszélgetés alkalmával ajánlották nekik a homoktövis levének fogyasztását – nem haboztak: rögtön kipróbálták.

A hatás szinte azonnal érezhető volt: gyermekük felső légúti problémái megszűntek, immunrendszere látványosan megerősödött, közérzete javult.

A sikereken felbuzdulva megvették az első pár tő homoktövist kertjükbe, amit újabb és újabb követett, így született meg Nagypeterd – egy kis baranyai falu – melletti ültetvényük. A szeretettel és gondossággal ápolt növénytársulás mára már egy évtizedes történetet tudhat maga mögött, és minden évben mázsányi terméssel hálálja meg a gondoskodást.

Fotó: Pixabay / Leo Ainsalo

A gondoskodást, ami nem is olyan könnyű feladat. Bár a homoktövisről ismeretes, hogy fénykedvelő, és kiváló fagy-, illetve szárazságtűrő növény, mégse dőlhetünk hátra.

Az érett termés betakarítása ugyanis közelről sem olyan egyszerű.

Nagyüzemi termelési rendszerekben felfedezhetünk némi gépesített munkaerőt, vagy találkozhatunk az áglevágás és termésfagyasztás módszerével is, de az igazán elkötelezettek ezeket nem ajánlják. Éva és László a kézi szüretelés módszerére esküsznek, ami igencsak időigényes feladat. A sokszor hatalmas tüskék között megbúvó bogyók csoportosulásai makacsul ragaszkodnak a fás szárhoz, ezért leválasztásuk türelmet és kitartást kíván.

Fotó: Pixabay / Silvia

Az apró bogyókat sodorva sokszor úgy érezzük, hogy a kezünk jár, de az idő megáll. Csak sodorjuk, sodorjuk a szemeket (ügyelve arra, hogy levél ne kerüljön a vödörbe), de a vödör nem telik. Éppen ezért közösségi munka ez a javából. Jó társaságban, kellemes beszélgetések közepette figyelmünk nem az egyesével pergő szemek felé irányul, így könnyebben vesszük tudomásul, hogy egy egész napos munka alig pár kiló végeredményt hozott. Mégis azt mondom: megéri. Fél óra elteltével kezünk megtalálja a helyes fogást, hozzászokunk a szemekről lepergő por bizsergető érzéséhez bőrünkön, és a gyűjtővödör megtöltésekor kifejezetten euforikus állapotba kerülhetünk: felemelő érzés az addig egyesével potyogó bogyók özönlését átélni – hacsak pár másodpercre is.

De mit tud a homoktövis, ami miatt érdemes ennyit küzdeni? A kérdés talán inkább az: mit nem?

A népies nevein lóvakaró vagy homokfa Európa és Ázsia több területén is őshonos, igénytelen, homokos és part menti laza talajokban vagy épp agyagos földeken is kiválóan megélő növény. Évszázadok óta használják étkezési, gyógyászati és kozmetikai célokra.

Tibetben már több száz évvel ezelőtt is a gyógynövények királynőjének tartották, a legendák szerint Dzsingisz Kán hadserege is a homoktövis olaját fogyasztotta a jobb erőnlét és megfelelő állóképesség érdekében.

Fotó: Pixabay / Erich Westendarp

De még régebbi forrásokban is találkozhatunk áldásos hatásainak leírásával: az ókori görögök lovaikat etették a homoktövis gyümölcsével, hogy maximumra emeljék azok fizikai erőnlétét. A II. világháború idején a szovjet katonák napi adagjának egy marék homoktövis bogyó is része volt, hogy erősítse szervezetüket a zord téli hidegben. A szibériai vadászok a mai napig rendszeresen fogyasztják erejük megőrzésére, ezért is nevezik szibériai ananásznak.

A szakemberek szerint a homoktövis az egyik legtáplálóbb és vitaminokban leggazdagabb gyümölcs a növényvilágban. 

Termése és levele közel 250 biológiailag aktív komponenst és értékes fitotápanyagot tartalmaz. A legfontosabbak: A-, B-, C-, D-, E-, F-, K- és P-vitamin. Omega zsírsavak, ásványi anyagok, nyomelemek (magnézium, cink, réz, szelén, mangán, kálium, kalcium, vas, foszfor, nikkel, bór), antioxidánsok, bioflavonoidok, aminosavak, fenolok, szerves savak.

Fotó: Pixabay / Серый

A homoktövis erősíti az immunrendszert, növeli a fizikai és szellemi erőnlétet, megköti a szabadgyököket, és számos betegség leküzdésében szerepe lehet. Erősíti a szívet, az ereket, segít legyőzni a daganatos betegségeket, sejtregeneráló hatással rendelkezik. Támogatja a májat, a vesét, az emésztőrendszert, jót tesz a szem egészségének. Bőrregeneráló és UV-szűrő hatása kiemelkedő, kiválóan gyógyíthatóak vele a sebek, bőrelváltozások, és kitűnően ápolja a megfáradt, kollagénvesztett bőrt is.

Viszont feldolgozásánál figyeljünk arra, hogy ne hőkezeljük, mert így őrizhetjük meg áldásos hatásait!

Készíthetünk belőle gyümölcslevet, koncentrátumot, homoktövisvelőt, olajat, őrleményt vagy teát is. A termést fagyaszthatjuk, így bármikor készen áll a feldolgozásra.

Fotó: Pixabay / Аля Тон 

Fogadjuk meg Éváék tanácsát: a szüretet mindig két napos ciklusokra időzítsük: két nap szüret után következzen a feldolgozás, hogy a termést mindig a legfrissebb állapotban, a legmagasabb hatóanyag-tartalommal tehessük el. A legjobb, ha a bogyókat préseljük, és az így kapott koncentrátumot fagyasztjuk. Ha az alma beérik, egy kis kiolvasztott koncentrátummal keverve ivólé készíthető belőle.

A feldolgozás során fennmaradó és kiszárított gyümölcshús és mag sokrétűen felhasználható: szuperélelmiszerként, kozmetikumként, orvosságként, vagy akár élvezeti teaként is bevethetjük.

Ha nemcsak a végeredményt, hanem a szedés élményét is kipróbálnád, nincs könnyű dolgod. A neten keresgélve alig-alig találni olyan termelőt, aki szedd magad akcióban kínálja termését. Viszont a Csákvár melletti Homoktövis Major és a kerekegyházi Tanyamúzeum azon kevesek közé tartozik, akik elérhetővé teszik a szüreti perceket látogatók számára is.

Fotó: Pixabay / Gundula Vogel

Ugyanakkor mindazoknak, akiknek lehetősége van kertjükben egy kis helyet szorítani pár bokornak, ne habozzanak! A megfelelő szakembertől a jó fajtát választva, gondos ültetés mellett nemcsak egészségtől duzzadó termésekre számíthatnak, hanem a munka egy különleges élményére is, amely a türelem, a kitartás, a természettel való eggyé olvadás számos ismeretlen formáját és lehetőségét vonultatja fel. 

Nyitókép: Pixabay / Susanne