Kert

9 bokor, amit fává nevelhetsz egy szebb és praktikusabb kertért

A kísérletező kedvű kertészeknek hála, ma már szinte nincs olyan elgondolás, amit ne lehetne sikerre vinni. Ilyen izgalmas lehetőség a széles körben kedvelt cserjéink törzsessé nevelése – azaz bokrainkból kisméretű fa növesztése. Olyan ismert és kedvelt kerti dísznövényeinket mutatjuk be, amelyekből akár fa is lehet.

A faiskolákban és kertészetekben egyre gyakrabban találkozhatunk olyan kecses kis fákkal, amelyek nagyon hasonlítanak a kert végében elterülő fagyalbokrokhoz, a télen színes bogyóikkal díszítő madárbirsekhez vagy éppen a majd minden házban megtalálható levendulákhoz. Bizony, ma már mindből elérhető fa változat is, és a kínálat közel sem ér itt véget.

Magas törzsű cserjéink gyakorlatilag nem mások, mint törzsre oltott díszcserjék, amelyek végső mérete nem közelíti meg a hatalmas fákét, maximum 2-3 méteres fává cseperednek. Előnyük, hogy koronájuk egy az egyben megőrzi a cserjeként megszokott jegyeket, így kimagasló dekorációs értéket képviselhetnek kertünkben. Lombkoronájuk könnyen alakítható, gondozásuk viszonylag egyszerű, és mivel termetük nem nagy, kisebb kertekbe is bátran ültethetők.

Tomboló aranykorukat a társasházi építkezéseknek köszönhetik: ugyanis a törzsre oltott cserjék kiváló kiegészítői a modern lakóépületek kertjeinek, bejáratainak, előtereinek. Kis helyen is elférnek, sőt: dézsában is nevelhetők, így akár a nagyvárosi betonrengeteg közepette is becsempészhetik a természetet mindennapjainkba. Ráadásul a dézsás növényeknek megvan az a nagy előnye is, hogy könnyedén áthelyezhetjük őket, ha a növény igényeit az adott hely nem tudja kielégíteni, vagy költözünk, átalakítást tervezünk.

Magas törzses cserjéink tehát abszolút jogosan kerültek a figyelem középpontjába – nézzük, mely fajtáikkal érdemes megismerkednünk!

Örökzöldek kecses törzsön

Egyre többen vannak azok a háztulajdonosok, akik a téli, hideg hónapokban is vágynak a zöldre, a természet közelségére. Ilyenkor a lombhullatóink nem tudnak megfelelni elvárásaiknak, így sokszor az örökzöld megoldások kerülnek előtérbe. Szerencsére ezekből is egyre több áll rendelkezésünkre.

Egyik kedvencem a korallberkenye (Photinia Fraseri ’Red Robin’), ami cserjeként is vadító tud lenni. A bordó és zöld árnyalataiban tündöklő levelei önmagukban feldobnak minden teret, de az eufória csak akkor érkezik meg igazán, amikor virágba borul a növény. Egy jó helyre ültetett korallberkenye igazi kincs a kertben, de törzses változata talán még nagyobb sóvárgás után kiált.

bokorbol-fa-torzses-cserjek

Korallberkenye. Fotó: Profi Faiskola, Pécs

Két-három méter magas fává nevelhető, gyönyörű gömbölyded koronával. Virágai aprók, krémfehérek, május-júniusban nyílnak. Piros bogyós termése van, amit kerti madaraink szívesen csipegetnek, ráadásul koronája kedvelt fészkelőhely is. A korallberkenye a laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt kedveli, fényigénye közepes, és bár az árnyékot bírja, igazán szép színeit a napon mutatja meg. A rendszeres öntözést meghálálja, főleg, ha dézsában neveljük.

cserjebol-fak

Korallberkenye. Fotó: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka

A babérmeggy (Prunus laurocerasus ’Novita’) az örökzöld díszfák igazi királynője. Attól függően, mekkora törzsre oltották, egy métertől négy méterig terjedhet kifejlettkori magassága. Gyönyörű, gömbölyded koronája van, nagy, fényes, mélyzöld levelekkel, amelyek között májusban jelennek meg szemet kápráztató fehér virágai. A félárnyékot és a napot is szereti, közepes víz- és tápanyagigényű, várostűréséről ismert növény. Ha dézsában neveljük, naponta öntözzük, és ne feledkezzünk meg alakító metszéséről sem! Levelei és termései mérgezőek, ezért kisgyermekek mellé csak kellő odafigyelés esetén válasszuk (főleg, ha alacsonyabb törzsre oltott fa kerül a kertünkbe).

bokorbol-fa-torzses-cserjek

Babérmeggy. Fotó: Profi Faiskola, Pécs

Sokak által kedvelt az örökzöld magnólia (Magnolia grandiflora). Ez lassabban növekedő fajta, így ha azonnali takarást vagy díszítést szeretnénk, akkor idősebb példányt kell választanunk. Jellegzetes, kúpos lombkoronája lesz, fényes levelekkel, amelyeknek alsó felülete rozsdabarna árnyalatot vesz fel. A magnólia igazi értéke nagyméretű, kelyhet formázó virágaiban rejlik, amelyek nyár elejétől kora őszig folyamatosan nyílnak. A krémfehér, porcelánszerű virágok átmérője extrém esetben akár a 25 centimétert is elérheti. Kifejlettkori magassága pedig 10-12 méter is lehet. A napos vagy félárnyékos fekvést kedveli, a jó vízáteresztő képességű, semleges vagy savas kémhatású talajt, de alkalmazkodik a meszes, szárazabb talajokhoz is.

bokorbol-fa-torzses-cserjek

Magnólia. Fotó: Profi Faiskola, Pécs

Igazi ékszerdoboz rejlik a magyal törzses változatában. Végső mérete maximum hat méter lehet, de növekedése nem túl gyors. Télen igazi üdeség rejlik fényes zöld leveleiben, és a hóban pirosló terméseiben. Termést csak a nőivarú példányok hoznak, ezért ha a termések díszítésére is vágyunk, ne feledkezzünk meg a hím- és nő ivarok megfelelő arányáról!

bokorbol-fa-torzses-cserjek

Magyal. Fotó: Profi Faiskola, Pécs

Koronája gyönyörű gömb alakú, de kúposabbra is metszhető. Kerti madaraink kedvelt fészkelőhelye – főleg, ha a koronát termései is díszítik, ezek ugyanis a madarak kedvenc téli csemegéi. Talán a magyal az az örökzöld, ami a legjobban bírja a dézsás nevelést, még télen is biztonsággal tarthatjuk kint a szabadban megszokott edényében. Alapfaja az Ilex aquifolium, tarka levelű változata az ’Argenteomarginata’. 

cserjebol-fak

Magyal. Fotó: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka

Lombhullató bokrainkból díszfa

Bár télen nem gyönyörködhetünk az általuk nyújtott látványban, mégis érdemes beköltöztetnünk párat közülük féltve őrzött kertünkbe, mert a melegebb hónapokban minden egyes viráguk és illatuk kárpótolni fog a téli csupaszságért.

Sokan nem is gondolnánk, hogy kitartó metszéssel mennyire gyönyörű fát nevelhetünk a kerti bodzabokorból (Sambucus nigra). Fa változata egyszerre dísze és hagyománya kertünknek, így még a kifejezetten régi stílusokat idéző környezetbe is be tud illeszkedni. Nevelhetjük egy törzzsel, de több törzses változatban is. Koronája kiszélesedő, szépen terülő, virágzása idején igazi dísze a kertnek. Igényei természetesen ugyanazok, mint a bodzabokor esetén – érdemes figyelnünk a tetvek minél távolabb tartására, amiben kertünk katicái sokat fognak tudni segíteni.

Egzotikus, különleges kis fa lehet a kertben helyet kapó fügéből is (Ficus carica). A füge minden évszakban pazar látványt nyújt, de igazán szép kihajtás után lesz: hatalmas nagyra nővő, izgalmas formájú levelei minden ágyást feldobnak, főleg ősszel, amikor sárgára színeződnek. Termése ehető, több érési hulláma is van: általában kétszer terem, de a tartósan meleg őszi időszakban a harmadik termést is képes beérlelni. A füge viszonylag kevés gondozást igényel, egy kis odafigyeléssel hosszú évekig díszítheti kertünket, ráadásul a termése nagyon finom, az üzletekben drágán kapható.

Akár ötméteresre is nevelhető a termő gránátalma (Punica Granatum) fája. Virágai pirosak, három-öt centiméteresek. A gránátalma termése vitaminban gazdag, nemcsak ehető, de nagyon finom is. A napos, védett fekvést kedveli, és bár elvileg bírja a telet, azért érdemes takarnunk a hideg hónapokban. Fajtáit a gyümölcs színe alapján csoportosítják: fehér, sárgászöld, sötétpiros vagy feketés ibolya színű is lehet.

bokorbol-fa-torzses-cserjek

Gránátalma. Fotó: Profi Faiskola, Pécs

Kifejezetten szoliternek való a hólabda bangita törzses változata (Viburnum erubescens ’Eskimo’). Ez egy 100-120 centiméteres, törzsre oltott bangitafajta, ami bimbós állapotában rózsaszín, majd később hófehérré váló virágaival díszít. Virágai nagyon illatosak, április-májusban nyílnak. Termése kezdetben vöröses, végül feketére színeződik. A hólabda bangita kissé kakukktojás a lombhullatók között, ugyanis valójában télizöld: csak kedvezőtlen körülmények esetén – például hirtelen bekövetkező lehűlés és fagy, illetve szárazság miatt – válik meg lombjától.

A törzsre oltott babarózsának (Prunus triloba 'Multiplex') van alacsony és magas változata is – az utóbbi akár háromméteresre is megnőhet. Virágai rózsaszínűek, teltek, és lombfakadás előtt, április-májusban, az éves vesszők teljes hosszában nyílnak. Napos fekvést, meszes vagy normál kémhatású és jó vízáteresztő képességű talajt igényel, szárazságtűrő növény, kifejezetten kevés gondozásra van szüksége, és még ennek ellenére is elképesztő színélménnyel tölti meg a kertet.

 Nyitókép: Profi Faiskola, Pécs

Ajánljuk még:

Két hónaposan egymásra találnak, életük végéig együtt maradnak: ilyen az év madara, a barkóscinege

Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület az idén is meghirdette az „Év madara” programot. Ennek célja, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutasson be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Az MME „Év madara” programja ennek okán messze túlmutat önmagán: a fajok bemutatásán keresztül az őket veszélyeztető tényezőkre, tendenciákra is felhívja a figyelmet.

 

Már követem az oldalt

X