Ezért vigyázz a pillangósok gyökérgümőire!
Olvasási idő: 5 perc

Ezért vigyázz a pillangósok gyökérgümőire!

A pillangósok a nyári kert szupersztárjai: a cukorborsó, a zöldborsó, a zöldbab, a fejtett bab, a bokorbabok és a többi hüvelyes zsengén igazi főnyeremény, de fagyasztva, szárítva és üvegben eltéve télen is a változatos étkezés alapvető hozzávalói. Nemcsak táplálkozási szempontból kiválóak, hanem egyedülálló képességük révén a talaj természetes tápanyag-ellátásához is hozzájárulnak. Éppen ezért gondozásuk során különös figyelmet érdemel a gyökérrendszerükön található nitrogéngyűjtő gümők megőrzése, amely hosszú távú előnyöket biztosít kertünk egészségének.

A pillangós növények különleges tulajdonságai

A pillangós virágú növények (Fabaceae) különleges képessége, hogy gyökereiken nitrogéngyűjtő gümők alakulnak ki, melyekben szimbiózisban élnek a Rhizobium nemzetségbe tartozó baktériumok. Ezek a mikroorganizmusok képesek a légköri nitrogén megkötésére és annak a növény számára hasznosítható formában, ammóniaként történő leadására.

A nitrogéngyűjtő gümők nem csak a pillangós növények tápanyag-önellátását segítik: hosszú távon javítják a talaj nitrogénháztartását is,

így vetésforgóban jelentős előnyöket biztosítanak a következő kultúrák számára.

illustration of the nitrogen cycle

A nitrogén körforgása a természetben – Ábra: 123RF 

A gümőképződés hatékonysága függ a talaj mikrobiológiai állapotától, pH-jától, valamint a megfelelő rhizobium törzsek jelenlététől.

A nitrogéngyűjtő gümők tehát kulcsfontosságúak a fenntartható növénytermesztésben, különösen az inputcsökkentési célokat előtérbe helyező gazdálkodási rendszerekben.

Rhizobium also known as a root noodle bacteria
A gyökérzeten kialakuló nitrogéngyűjtő gümők – Fotó: 123RF 

A gyökérzet védelmében a kúszónövények esetében már a vetés időszakában ki kell alakítani a megfelelő támrendszert, hogy a fejlődő pillangósok nitrogéngyűjtő gümőit ne károsítsa a későbbi karózás.

A pillangósok környezeti igényei

A pillangós növények általában szeretik a jól áteresztő, humuszban gazdag talajt. A vetés előtt érdemes komposzttal vagy jól érett trágyával dúsítani a területet, de óvatosan kell eljárni a friss trágyával, mivel az károsíthatja a csíranövényeket. A talaj pH-jának optimális tartománya 6,0-7,0 között van, ami enyhén savas vagy semleges kémhatást jelent.

A vetés időpontja kritikus fontosságú. A zöldborsó és cukorborsó hidegebb időjárást is elvisel, így már március közepétől vethető, amikor a talaj már nem fagy át. A zöldbab és egyéb melegigényes fajok esetében azonban meg kell várni, amíg a talaj hőmérséklete eléri a 15-18 fokot, ami általában április végére, május elejére tehető.

sprouts of young peas in a field in rows
Fotó: 123RF 

A vetésmélység fajfüggő, de általában a mag átmérőjének két-háromszorosa az optimális. A sorok közötti távolság cukorborsó esetében 30-40 centiméter, míg babféléknél 40-50 centiméter lehet. A növények közötti távolság 5-10 centiméter legyen, ami biztosítja a megfelelő fejlődési teret.

A pillangós növények vízigénye mérsékelt, de egyenletes. A túlzott öntözés károsan hat a gyökérrendszerre és elősegíti a gombás betegségek kialakulását. A talaj felső rétegének száradása után kell öntözni, mélyen és ritkán. A virágzás és a termésképződés időszakában különösen fontos az egyenletes vízellátás, mivel a vízhiány jelentősen csökkenti a termés mennyiségét és minőségét.

A tápanyag-ellátás tekintetében a pillangós növények különleges helyzetet foglalnak el. A nitrogéngyűjtő képességük miatt nincs szükség nitrogéntartalmú trágyák alkalmazására, foszfor és kálium pótlására azonban szükség lehet – különösen ezekben a tápanyagokban szegény talajokon. A foszfor elősegíti az erős gyökérzet kialakulását, a kálium pedig növeli a növények ellenálló-képességét és szárazságtűrő-képességét.

Fotó: 123RF 

Csak egészséges növénynek lehet egészséges gyökérzete

A pillangós növények számos kártevő és betegség célpontjai lehetnek. A leggyakoribb problémák közé tartoznak a levéltetvek, a babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) és különböző gombás betegségek. A megelőzés kulcsa a növények helyes gondozása, a megfelelő növényvédelmi szerek alkalmazása.

A gombás betegségek megelőzése érdekében fontos a megfelelő növénytávolság betartása, ami biztosítja a jó légáramlást. A túlzott öntözés kerülése szintén csökkenti a fertőzés kockázatát. A növények közé telepített illatos növények, mint a kakukkfű, oregánó vagy rozmaring pedig elriaszthatják a kártevőket.

Peas grains translucent through a pod
Fotó: 123RF 

Ritka azonban, hogy minden kártevőt ki tudunk zárni pusztán növénytársítások alkalmazásával vagy a helyes tőtávolság betartásával. Érdemes gondoskodnunk a tápanyag-utánpótlásról és a növények ellenálló-képességének növeléséről ökológiai gazdálkodásban használható, mikrobiológiai stimulátorral és lombtrágyákkal. Minden kiskertben hasznos készítmény az élő balatoni zöld algát és az általa termelt növényi hormonokat tartalmazó Algafix mikrobiológiai biostimulátor, amely jelentősen javítja a növény stressztűrő képességét, fokozza a tápanyag és vízfelvételt, gyorsítja a növény fejlődését és serkenti a növekedést.

A betakarítás művészete

A betakarítás időzítése döntő fontosságú a minőség és a hozam szempontjából. A babféléknél a betakarítás függ a felhasználási céltól: zöldbabként történő fogyasztás esetén a hüvelyek még puhák és törékenyek legyenek; a már kifejlődött babszemek tejes paszulyként fogyasztva is kiválóak, ezért még száradás előtt fejtsük ki; a télire szánt száraz babot pedig későn, a hüvelyek teljes száradását követően gyűjtsük és fejtsük ki. Hasonló folyamat érvényes  a borsófélékre is.

Woman picking green beans in the summer garden
Fotó: 123RF 

A pillangósok (cukorborsó, zöldborsó, zöldbab, fejtett bab, bokorbab stb.) betakarításának legfontosabb szabálya, hogy

az érett, megszáradt termés begyűjtésekor ne húzzuk ki gyökerestől a növényeket a földből, hanem metszőollóval vágjuk el a szárat a föld felett. 

Így a pillangósokra jellemző nitrogéngyűjtő gumókkal kifejlődött gyökér a talajban marad,és természetes módon jut nitrogénhez a talaj, illetve a később ebbe a talajba vetett növény.

Fotó: 123RF 

A talajban hagyott gyökérrendszer fokozatosan lebomlik, és közben az általa tárolt nitrogén természetes módon kerül a talajba. Ez a folyamat több hónapig is eltarthat, de közben folyamatosan gazdagítja a talajt. A gyökérgumókban található nitrogén mennyisége jelentős lehet, akár 50-100 kilogramm hektáronként, ami komoly műtrágya-értéknek felel meg.

Mit ültessünk a pillangósok után, vetésforgóban?

A pillangós növények után következő kultúrákat érdemes úgy kiválasztani, hogy a talaj nitrogéntartalma a lehető legjobban hasznosuljon. A talajban maradó nitrogén különösen kedvező a nitrogénigényes növények, mint a káposztafélék, spenót, saláta vagy kukorica számára. Ezek a növények közvetlenül hasznosítják a felszabaduló nitrogént, ami jelentős megtakarítást jelent a tápanyag-ellátásban.

Fotó: 123RF 

A váltógazdálkodás része lehet a pillangós növények rendszeres beiktatása a vetésrotációba. Háromévenkénti ciklusokban alkalmazva őket jelentősen javíthatjuk a talaj termékenységét.

A rendszeres alkalmazás nemcsak a nitrogénháztartást javítja, hanem a talajszerkezetet is pozitívan befolyásolja.
Fotó: 123RF  

A pillangós növények helyes gondozása és gyökérrendszerük megőrzése tehát hosszú távú előnyöket biztosít kertünk számára. A talaj nitrogéntartalmának természetes növelése csökkenti a műtrágyák szükségességét, ami nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem környezetvédelmi szempontból is értékes. A műtrágyák csökkentése mérsékli a talajvíz nitrát-szennyezését és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A gyökérrendszer lebomlása során keletkező szerves anyagok javítják a talaj szerkezetét, növelik víztartó képességet és elősegítik a hasznos mikroorganizmusok szaporodását. Ez egy önfenntartó rendszer kialakulásához vezet, amelyben a talaj termékenysége szezonról-szezonra egyensúlyban marad.

A cikk megjelenését az AGRO.Bio Hungary Kft. támogatta.

Kapcsolódó tartalom
Nizzai saláta
| 2025. július 02

Nizzai saláta

Borbás Marcsi receptje