A pillangós növények különleges tulajdonságai
A pillangós virágú növények (Fabaceae) különleges képessége, hogy gyökereiken nitrogéngyűjtő gümők alakulnak ki, melyekben szimbiózisban élnek a Rhizobium nemzetségbe tartozó baktériumok. Ezek a mikroorganizmusok képesek a légköri nitrogén megkötésére és annak a növény számára hasznosítható formában, ammóniaként történő leadására.
A nitrogéngyűjtő gümők nem csak a pillangós növények tápanyag-önellátását segítik: hosszú távon javítják a talaj nitrogénháztartását is,
így vetésforgóban jelentős előnyöket biztosítanak a következő kultúrák számára.
A nitrogén körforgása a természetben – Ábra: 123RF
A gümőképződés hatékonysága függ a talaj mikrobiológiai állapotától, pH-jától, valamint a megfelelő rhizobium törzsek jelenlététől.
A nitrogéngyűjtő gümők tehát kulcsfontosságúak a fenntartható növénytermesztésben, különösen az inputcsökkentési célokat előtérbe helyező gazdálkodási rendszerekben.
A gyökérzet védelmében a kúszónövények esetében már a vetés időszakában ki kell alakítani a megfelelő támrendszert, hogy a fejlődő pillangósok nitrogéngyűjtő gümőit ne károsítsa a későbbi karózás.
A pillangósok környezeti igényei
A pillangós növények általában szeretik a jól áteresztő, humuszban gazdag talajt. A vetés előtt érdemes komposzttal vagy jól érett trágyával dúsítani a területet, de óvatosan kell eljárni a friss trágyával, mivel az károsíthatja a csíranövényeket. A talaj pH-jának optimális tartománya 6,0-7,0 között van, ami enyhén savas vagy semleges kémhatást jelent.
A vetés időpontja kritikus fontosságú. A zöldborsó és cukorborsó hidegebb időjárást is elvisel, így már március közepétől vethető, amikor a talaj már nem fagy át. A zöldbab és egyéb melegigényes fajok esetében azonban meg kell várni, amíg a talaj hőmérséklete eléri a 15-18 fokot, ami általában április végére, május elejére tehető.
A vetésmélység fajfüggő, de általában a mag átmérőjének két-háromszorosa az optimális. A sorok közötti távolság cukorborsó esetében 30-40 centiméter, míg babféléknél 40-50 centiméter lehet. A növények közötti távolság 5-10 centiméter legyen, ami biztosítja a megfelelő fejlődési teret.
A pillangós növények vízigénye mérsékelt, de egyenletes. A túlzott öntözés károsan hat a gyökérrendszerre és elősegíti a gombás betegségek kialakulását. A talaj felső rétegének száradása után kell öntözni, mélyen és ritkán. A virágzás és a termésképződés időszakában különösen fontos az egyenletes vízellátás, mivel a vízhiány jelentősen csökkenti a termés mennyiségét és minőségét.
A tápanyag-ellátás tekintetében a pillangós növények különleges helyzetet foglalnak el. A nitrogéngyűjtő képességük miatt nincs szükség nitrogéntartalmú trágyák alkalmazására, foszfor és kálium pótlására azonban szükség lehet – különösen ezekben a tápanyagokban szegény talajokon. A foszfor elősegíti az erős gyökérzet kialakulását, a kálium pedig növeli a növények ellenálló-képességét és szárazságtűrő-képességét.
Csak egészséges növénynek lehet egészséges gyökérzete
A pillangós növények számos kártevő és betegség célpontjai lehetnek. A leggyakoribb problémák közé tartoznak a levéltetvek, a babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) és különböző gombás betegségek. A megelőzés kulcsa a növények helyes gondozása, a megfelelő növényvédelmi szerek alkalmazása.
A gombás betegségek megelőzése érdekében fontos a megfelelő növénytávolság betartása, ami biztosítja a jó légáramlást. A túlzott öntözés kerülése szintén csökkenti a fertőzés kockázatát. A növények közé telepített illatos növények, mint a kakukkfű, oregánó vagy rozmaring pedig elriaszthatják a kártevőket.
Ritka azonban, hogy minden kártevőt ki tudunk zárni pusztán növénytársítások alkalmazásával vagy a helyes tőtávolság betartásával. Érdemes gondoskodnunk a tápanyag-utánpótlásról és a növények ellenálló-képességének növeléséről ökológiai gazdálkodásban használható, mikrobiológiai stimulátorral és lombtrágyákkal. Minden kiskertben hasznos készítmény az élő balatoni zöld algát és az általa termelt növényi hormonokat tartalmazó Algafix mikrobiológiai biostimulátor, amely jelentősen javítja a növény stressztűrő képességét, fokozza a tápanyag és vízfelvételt, gyorsítja a növény fejlődését és serkenti a növekedést.
A betakarítás művészete
A betakarítás időzítése döntő fontosságú a minőség és a hozam szempontjából. A babféléknél a betakarítás függ a felhasználási céltól: zöldbabként történő fogyasztás esetén a hüvelyek még puhák és törékenyek legyenek; a már kifejlődött babszemek tejes paszulyként fogyasztva is kiválóak, ezért még száradás előtt fejtsük ki; a télire szánt száraz babot pedig későn, a hüvelyek teljes száradását követően gyűjtsük és fejtsük ki. Hasonló folyamat érvényes a borsófélékre is.
A pillangósok (cukorborsó, zöldborsó, zöldbab, fejtett bab, bokorbab stb.) betakarításának legfontosabb szabálya, hogy
az érett, megszáradt termés begyűjtésekor ne húzzuk ki gyökerestől a növényeket a földből, hanem metszőollóval vágjuk el a szárat a föld felett.
Így a pillangósokra jellemző nitrogéngyűjtő gumókkal kifejlődött gyökér a talajban marad,és természetes módon jut nitrogénhez a talaj, illetve a később ebbe a talajba vetett növény.
A talajban hagyott gyökérrendszer fokozatosan lebomlik, és közben az általa tárolt nitrogén természetes módon kerül a talajba. Ez a folyamat több hónapig is eltarthat, de közben folyamatosan gazdagítja a talajt. A gyökérgumókban található nitrogén mennyisége jelentős lehet, akár 50-100 kilogramm hektáronként, ami komoly műtrágya-értéknek felel meg.
Mit ültessünk a pillangósok után, vetésforgóban?
A pillangós növények után következő kultúrákat érdemes úgy kiválasztani, hogy a talaj nitrogéntartalma a lehető legjobban hasznosuljon. A talajban maradó nitrogén különösen kedvező a nitrogénigényes növények, mint a káposztafélék, spenót, saláta vagy kukorica számára. Ezek a növények közvetlenül hasznosítják a felszabaduló nitrogént, ami jelentős megtakarítást jelent a tápanyag-ellátásban.
A váltógazdálkodás része lehet a pillangós növények rendszeres beiktatása a vetésrotációba. Háromévenkénti ciklusokban alkalmazva őket jelentősen javíthatjuk a talaj termékenységét.
A rendszeres alkalmazás nemcsak a nitrogénháztartást javítja, hanem a talajszerkezetet is pozitívan befolyásolja.
A pillangós növények helyes gondozása és gyökérrendszerük megőrzése tehát hosszú távú előnyöket biztosít kertünk számára. A talaj nitrogéntartalmának természetes növelése csökkenti a műtrágyák szükségességét, ami nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem környezetvédelmi szempontból is értékes. A műtrágyák csökkentése mérsékli a talajvíz nitrát-szennyezését és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
A gyökérrendszer lebomlása során keletkező szerves anyagok javítják a talaj szerkezetét, növelik víztartó képességet és elősegítik a hasznos mikroorganizmusok szaporodását. Ez egy önfenntartó rendszer kialakulásához vezet, amelyben a talaj termékenysége szezonról-szezonra egyensúlyban marad.
A cikk megjelenését az AGRO.Bio Hungary Kft. támogatta.
