Idén magaságyásaink abszolút királynője a gilisztaűző varádics volt, ami valami miatt ebben az évben kifejezetten jól érezte magát a tápanyagban gazdag bujaság közepette, és egymás után hozta sárgábbnál sárgább virágait. Kevesen tudják, hogy ez a növény nemcsak szép, de rendkívül hasznos is, hiszen kiváló segítség lehet a kert természetes növényvédelmében. A csalán és a zsálya mellett ugyanis az egyik legjobb természetes növényvédőszer.
Felhasználásáról egy 1984-es Szabad Földműves számban olvashatjuk a legpraktikusabb tanácsokat:
„A szellős helyen szárított növény zúzása után nyert port kártevők elleni porozásra, a friss növényt legyek, molyok, poloskák és bolhák riasztására használhatjuk. A levelekből áztatással készített lé (24 órás áztatás, 10 perc főzés, 1:3 hígítás) többféle kártevő — elsősorban a málnaormányos, a nagy málnabogár, a szederatka és a levéldarazsak — ellen használható. Még hatásosabb oldatot kapunk, ha a varádicson kívül zsurló, csalán és üröm is kerül az erjesztőedénybe, lehetőleg azonos mennyiségben. Az 1:3 hígítású oldatnak jó rovarölő hatása van. A gilisztaűző varádicsból és ürömből készített sima lé (24 órai áztatás) a varasodás és a levéllyukasztó betegség elleni védekezésben lehet segítségünkre. Ha zsurlót is adunk a keverékhez, az oldat levéllyukasztó betegség elleni hatása fokozható.”- írják sokoldalú hatásairól.
Talán vannak még, akik ismerik dr. Vidéki Mihály szabadszállási fogorvos történetét, aki az 1970-es évek elején kezdett mélyebben belemerülni a népi gyógymódokba, méghozzá annak érdekében, hogy olyan gyógyfogkrémet és szájvizet hozzon létre, ami megoldást nyújt a sokakat érzékenyen érintő fogínyvérzés problémájára. „Különböző összetételben főzött, ízesített teát a fecskefűből, s alkalmazásának már első ízben is kedvező hatása volt. Egy hét alatt megszüntette az ínyvérzést, a duzzanatot. A hatóanyag mennyiségének változtatásával ez az idő három napra csökkent.”- olvashatjuk egy 1992-es beszámolóban.
Hosszas kísérletezés után végül 1987-ben a fővárosi gyógyszertári központ támogatását is elnyerte, és ekkor már szabadalmi oltalom is védte az általa kifejlesztett fogkrémet, ami 1988-tól szájvíz formájában is elérhetővé vált. Vidéki Mihály gyógyfogkrémje is több növényi hatóanyagot tartalmazott, felismerve a természet erejét és gyógyítóképességét. És bár az általa kifejlesztett szájápolószert valószínűleg nem fogjuk tudni előállítani odahaza, egyszerűbb receptekkel mi is próbálkozhatunk. Ezekhez bátran felhasználhatjuk a kertünkben termő mentát, rozmaringot, kakukkfüvet vagy akár a kasvirágot is.
A kreatív vagy éppen művészi megoldásra vágyók elgondolkodhatnak azon is, hogy mely növényeket alkalmazhatjuk festésre, színezésre. Bármennyire is furcsának hangzik, adott esetben még kisebb kerítésrészeket is lefesthetünk az érett bodzabogyó összezúzott és kicsit felhigított pasztájával, de olyan növényeket is felhasználhatunk textilek és fonalak festésére, amelyekről talán sose gondoltuk volna, hogy a teán vagy a házi patikán kívül máshol is hasznát vehetjük. A bársonyvirág, a kamilla és a hárs virága, a kurkuma gyökere, a pitypang, a diólevél, a szurokfű virágos hajtása és a búzavirág csak pár példa azon több tucatnyi növény közül, amelyekkel változatos színeket varázsolhatunk vágyott felületeinkre.
Gyógynövényeink természetes vajakkal és méhviasszal főzve a legkülönfélébb problémákra kínálhatnak megoldást gyógykenőcsök formájában- de főzetüket, hideg áztatással készült kivonatukat arclemosóként is alkalmazhatjuk. Az aromás növényekből egy kis sóval összekeverve kiváló gyógypárnát varrhatunk, ami sokat segíthet egy-egy megfázásos éjszakán. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy szinte kimeríthetetlen felhasználási lehetőségeik tárháza- aminek csak egy dolog: kreativitásunk szabhat határt.
