GolfÁramlat

Vonat, autó, repülő, hajó: melyik a legkörnyezetbarátabb közlekedési mód?

Ma már elképzelni sem tudnánk az életünket berregő motorok, kerekeken gurulás és nagy távolságokra történő utazások nélkül – és még akkor sem vagyunk hajlandóak lemondani ezekről, ha van az útvonalunknak fenntartható alternatívája. De ha mégis fontolóra vesszük a lehetőségeket: mivel tesszük a legjobbat környezetünknek és az egészségünknek? A repülő károsabb vagy az autózás? Ideje rendet tennünk a közlekedési tévhitek sűrűjében!

Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyértelműsítették: az elektromos járműveké a jövő mobilitáspiaca, az EU-ban a legtöbb jármű továbbra is benzinre és dízelre támaszkodik. Mindamellett, hogy az elektromos járművek használata és (kiváltképp) gyártása sem teljesen környezetkímélő, a benzin- és dízelmotorok vitathatatlanul légszennyező anyagok tömegeit szabadítják fel, amelyekkel egyrészt károsítják egészségünket, másrészt hozzájárulnak az üvegházhatású gázok növekedéséhez, ezzel súlyosbítva az éghajlatváltozás okozta problémákat.

A közlekedés az EU üvegházhatású gázkibocsátásának negyedéhez járul hozzá, és ennek a mennyiségnek háromnegyede a közúti közlekedésből származik, ráadásul a mutatók évről évre növekednek:

a személygépkocsi-szállítás 2000 és 2019 között 18 százalékkal, a közúti áruszállítás pedig 31 százalékkal nőtt.

A tengeri és a légi közlekedés károsanyag-kibocsátása 14 és 13 százalékot, a vasúté viszont mindösszesen 0,4 százalékot tesz ki.

Van sorrend

Mielőtt belemerülnénk a részletekbe: a számítások során a közlekedési eszközök légszennyezéshez való közvetlen hozzájárulása mellett az általuk felhasznált energia előállítása, továbbítása és elosztása során keletkező kibocsátásokat is figyelembe veszik. Emellett a nem kipufogógázból származó légszennyező anyagok kibocsátásával is kalkulálnak: gondoljunk például a fékek, kerekek, gumiabroncsok vagy vasúti sínek kopására.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as jelentése (TERM) szerint a személyszállításban kulcsszerepet játszhat a légi közlekedésről a vasútra való átállás, ugyanis az utóbbi jóval környezetbarátabb alternatíva. A vasúti utazás a legjobb és legésszerűbb utazási mód (a gyalogláson és a kerékpározáson kívül). Ezenfelül a vízi közlekedés szintén sokkal kedvezőbb ÜHG-kibocsátási mutatókkal rendelkezik, mint a közúti és a légi közlekedés.

Megállapítható egy jól meghatározott sorrend a közlekedés és károsanyagkibocsátás kontextusában:

  1. Gyaloglás
  2. Kerékpáros közlekedés
  3. Vonatozás
  4. Utazás vízen
  5. Buszozás
  6. Utazás benzin- vagy dízelmotoros közúti járművel
  7. Repülés

A sorrend az úgynevezett „well-to-wheel” értékek kiszámításával alakult ki, ami azt jelenti, hogy mind az üzemanyagok gyártásából és forgalmazásából, mind a használatukból származó kibocsátásokat összesítették

A vonattal történő utazás utaskilométerenkénti ÜHG-kibocsátása csak töredéke a többi közlekedési módnak. A második leghatékonyabb mód a tengeri személyszállítás, viszont itt a kompok értékeit vették figyelembe, és ha megnézzük a részletesebb eredményeket, akkor rögtön kiderül, hogy más személyhajó-típusok, például tengerjáró hajók kibocsátása sokkal magasabb is lehet. Vagyis nagy különbségek vannak környezetvédelmi szempontból az A pontból B pontba jutás célja, és aközött, amikor csak úgy koccintgatunk két hetet az óceán hullámain.

A közúti személyszállítás területén az autóbuszok jelentik a leghatékonyabb megoldást, azonban ezeknek a járműveknek az üzemanyaga, méretei, felhasználási területei jelentősen eltérnek egymástól, így a károsanyag-kibocsátásuk is.

A részletekben az ördög

A sor végén pedig ott kullognak az autók és repülők: de attól függően, mekkora távra, hány utas egyidőben történő szállításával számoljuk ki a kibocsátásukat, 

a repülés nem biztos, hogy a legkárosabb választás,

a benzines vagy dízelmotoros autóval történő közlekedés ugyanis károsabb lehet, főleg akkor, ha valaki egyedül utazik.

Hogy ne legyen annyira egyszerű: ássunk egy kicsit még mélyebbre, és próbáljuk meg konkretizálni, hogyan és miképp utazhatunk a legkörnyezetbarátabb módon! Ehhez az Egyesült Királyság üvegházhatású gázokról szóló jelentéseinek adatait használtam segítségképp, és egy remek infografikát, ami egyértelműen illusztrálja a különbségeket és azok mértékeit.

A közlekedés szénlábnyomát az egy kilométer megtételekor személyenként kibocsátott szén-dioxid grammokban mérik, ez pedig magában foglalja a szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat is (ezt a mutatót neveztük korábban utaskilométerenkénti ÜHG-kibocsátásnak). Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy

a rövid repülések és a magányos vezetések a legnagyobb széndioxid-kibocsátású utazási módok.

A rövid repülés értéke 255 gramm, a magányos vezetésé 192, illetve 171 gramm (attól függően, hogy dízel vagy benzines járműben ültünk). Ha azonban egy utast viszünk magunkkal, azzal a felére csökkentjük a károsanyag-kibocsátásunkat – így egyértelműen megéri teli kocsival utazni.

Rövid repülésnek számít, ha például egy európai országban belföldi járatra szállunk vagy az Egyesült Államok egyik államán belüli járatokkal utazunk. Közepes járatoknak számítanak például az Európán belüli nemzetközi vagy az Egyesült Államok államai közötti utazások, majd a hosszú repülések zárják a sort, amik a 3700 kilométert meghaladó utakat foglalják magukba, és több, mint 100 grammal kevesebb személyenkénti szénlábnyom írható a számlájukra, mint a rövid repülések esetében. Minek köszönhető ez a nagymértékű eltérés a különböző repülési távok között? Annak, hogy a felszállás sokkal több energiát használ fel, mint a repülés „utazási” fázisa.

A hosszú repülés 150 grammja tehát jóval kevesebb a magányos vezetésnél. Ez után a busz jön a sorban 105 grammal, majd alig lemaradva a motorkerékpár 103 grammal, végül a benzinautó két utassal.

Az elektromos járművek 53 grammjukkal azonban közel sem a legjobb megoldások, ugyanis veri őket a vasút és a komp is,

nem beszélve az Eurostar vasútról, ami mindösszesen hat grammjával a ma ismert legjobb alternatíva.

Ajánljuk még:

Hó nem lesz, árvíz annál inkább? – Ilyen lehet egy tél a jövőben

Bajára tartottunk éppen, amikor nem mindennapi látványban volt részünk: egy vaddisznócsalád bandukolt szorosan az autóút melletti szalagkorláthoz simulva. Hirtelen nem értettük, miért jöttek ilyen szokatlanul közel a veszélyesen száguldozó civilizációhoz, de rövidesen megláttuk: körülöttük mindent víz borított. Vajon mennyire normális, hogy tél közepén árvízzel küzd az ország, és mennyire tekinthető ez egyszeri alkalomnak? 

 

Már követem az oldalt

X