Örökké káros, de örökké használjuk – A forever vegyszerek úgy mérgeznek, hogy nem is tudsz róla

PFAS, avagy az örökké vegyszerek

Hivatalosan PFAS-nak hívják az „örökké vegyszereketek”. Mind ismerjük őket, ha nem is név szerint – tőlük lesznek tapadásmentesek az edényeink, zsírállóak az élelmiszer-csomagolásaink és a vízállóak a ruháink. A PFAS a mesterséges vegyszerek osztályát jelenti, a per- és polifluor-alkil anyagok csoportját, amelyek

​​bár rendet tesznek mindennapjainkban, már kis mennyiségben is mérgezőek egészségünkre nézve.

Két legismertebb fajtája a perfluoroktánsav (PFOA) és a perfluoroktánszulfonsav (PFOS), amelyek állandó alkotói a serpenyők tapadásmentes fémbevonatainak, a papírból készült élelmiszer-csomagolásoknak, a kozmetikumoknak, a bútor- és kültéri ruházati textíliáknak, a festékeknek, peszticideknek, gyógyszereknek és megannyi más, gyakorta alkalmazott terméknek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint több mint 4700 vegyszert tartalmaz a PFAS csoportja, amelyek egytől egyig széles körben használt, ember által előállított vegyi anyagok, és mivel szinte mind ellenállnak a környezetben vagy a testünkben zajló lebontó folyamatoknak, felhalmozódnak az emberekben és a környezetben.

Méreg, amit szinte lehetetlen elkerülnünk

A PFAS anyagok szinte folyamatosan mozognak a talajon, a vízen és a levegőben és a környezetben eltöltött hosszú élettartamuk miatt rendkívül veszélyesek. A Föld minden sarkában kimutatták már jelenlétüket, az Antarktiszon található pingvintojásoktól kezdve a sarkvidéki jegesmedvéig. Már az anyatejben és a köldökzsinórvérben is lokalizáltak PFAS-anyagokat, amelyeknek veszélyeivel egyre komolyabban foglalkoznak világszerte. Bár egyes szabályozó hatóságok és a vegyipar néhány képviselője azt állítják, hogy a PFAS óceánba dobása ártalmatlanítja az anyagokat, mivel a víz „biztonságos szintre hígítja a hulladékot”, sajnos több kutatás arra enged következtetni, hogy ez nem így van. Egy stockholmi kutatócsoport rávilágított, hogy a tengerben lévő PFAS anyagok a hullámok összecsapásakor a légkörbe jutnak, és több ezer kilométert képesek megtenni míg végül visszatérnének a szárazföldre, beszivárognak a talajba, onnan a vizekbe.

Bekerülnek a csapadékba, ott vannak az ivóvizekben, a termőtalajokban – egyszóval mindenhol ott vannak, ahol az ember is. 

Hogy miért van mégis ennyi PFAS? Azért, mert biznisz épül használatukra, nem is akármilyen. Bár az élelmiszer- és szépségipar is használ bőven ezekből az anyagokból, a legfőbb fogyasztója a ruházati ipar. A ruházati márkák és kiskereskedők többsége nagyon gyenge PFAS-szabályzattal rendelkezik, vagy egyáltalán nincs olyanja, ezért az elmúlt évtizedekben felfoghatatlan mértékben telítettük meg földünket a mérgező anyagokkal. A ruhák mellett is eladható termékek és szolgáltatások hosszú sora kötődik hozzá, ilyen anyagokat lélegzünk be, ha hangyacsalit helyezünk ki, ha lefestjük a kerti bútort, ha felmossuk a padlót, ha feltesszük az esti arcpakolást, ha főzünk, stb.

Az örökké vegyszerek örök veszélye

Az elmúlt évtizedek kutatásai során a PFAS vegyszereket számos betegséggel kapcsolatba hozták: a rákkal (főleg a vese- és hererákkal), hormonzavarokkal, máj- és pajzsmirigyproblémákkal, reproduktív károsodásokkal és a rendellenes magzati fejlődésekkel is. A veszélyeiknek leginkább kitett csoportok az idősek és a gyerekek. Már az anyatejjel PFAS-t magukba szívó kicsik életük számos területén kitettek a vegyszereknek, amelyek idővel felhalmozódnak szervezetükben. E folyamat hosszú távú hatásairól nagyon keveset tudunk, így az sem világos, mivel állunk szemben. Az igazság ugyanis az, hogy

a több ezer PFAS-anyag csak nagyon kis részét ismerte meg a tudomány, így azok nem várt meglepetéseket okoznak.

2018-ban például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) újraértékelte a PFOA és PFOS toxicitására vonatkozó bizonyítékokat, és ennek következtében átírta az ideiglenes „biztonságos” határértéket. Az értékelés ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az európai lakosság jelentős része várhatóan túllépi a „megengedett korlátot” az élelmiszerből és ivóvízből származó PFAS-bevitelben, és ez csak az élelmiszer és ivóvíz általi bevitel – ezt fontos kiemelnünk.

A környezetünkkel sem kegyesebbek a vegyszerek, a PFAS-anyagok már a gyártási folyamat során nagy terhet rónak a környezetre, aztán a levegőbe, vízbe, talajba jutnak. Amikor kimosunk egy PFAS-anyaggal kezelt ruhát, az szintén a környezetbe juttatja a vegyi anyagokat, ami mindennapjaink során újra visszatalál hozzánk – és így tovább, mígnem szépen megtelünk ezekkel az örökkévaló anyagokkal.

Mindezt azért, megszoktuk a minket körülvevő világ kényelmét;

a súrolás nélkül megszerezhető tisztaságot, a tapadásmentes edényeket, amiket szinte mosogatni sem kell, a csillogó bútorokat és sok minden mást, és talán nem is tudunk arról, milyen áron kapjuk ezt a kényelmet. Nevesül egészségünk, környezetünk (k)árán. Pedig el is kerülhetnénk a PFAS-anyagokat, ahogyan sikerült nélkülük élnünk több ezer évig. A foltokat vízzel és szappannal is kezelni lehet, a vízállóság pedig az extrém esetektől eltekintve nélkülözhető tulajdonság. Zsíros edényekre ott a mosogatás, és a főzés közbeni letapadáshoz a gyakori kevergetés sem rossz praktika…

Honnan tudjuk, miben van PFAS?

A jelenlegi szabályozások szerint a gyártóknak nem kell közölniük a fogyasztókkal, hogy termékeikben PFAS-anyagok találhatóak – az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) például nem is szabályozza vagy teszteli a legtöbb PFAS-vegyszert. Az európai helyzet még aggasztóbb: a PFAS-szennyezés a gyárak környékén szennyezett ivóvízhez vezetett Belgiumban, Olaszországban és Hollandiában, és Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyság területén a repülőterek és a katonai bázisok körül is komoly problémát okozott. A PFAS-t potenciálisan kibocsátó helyek teljes számát legalább százezerre becsülik csak Európában! 

Felismerve a probléma súlyosságát Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország hatóságai 2023. január 13-án korlátozási javaslatot nyújtottak be az ECHA-hoz (Európai Vegyianyag-ügynökség), aminek célja, hogy a PFAS-anyagok környezetbe történő kibocsátását csökkentse, valamint az érintett termékeket és folyamatokat biztonságosabbá tegye. Jelenleg e dokumentumok véleményezés és tárgyalás alatt állnak: az ECHA 2023. szeptember 26-i tájékoztatása szerint eddig több mint 5600 megjegyzést kapott a PFAS-korlátozási javaslattal kapcsolatban.  Hogy mindennek mikor lesz (lesz-e egyáltalán) eredménye, azt nem tudhatjuk- mindenesetre egyre több olyan gyártó jelenti be korlátozásait a PFAS használattal kapcsolatban, aki felismerte felelősségét a vegyianyag-szennyezéssel kapcsolatban. Mert bár lehet, hogy a modern világ életkönnyítő megoldásai elhozzák a minden korábbinál nagyobb kényelmet, nem biztos, hogy megéri feláldozni ezért saját és bolygónk egészségét.