Miért környezetszennyező a kávé?
Évszázadok óta élvezi az emberiség a kávét, amivel nem is volt, és nincs most sem baj – de ahogyan lenni szokott, e kérdésben is gondokat okoz a mértéktelenség. A nyolcvanas évekig a kávétermesztők jellemzően erdős, fás helyeken termesztették a kávét, együttműködve a természeti erőkkel, de a mai igényeket ilyen módszerekkel már nem lehet kielégíteni. A múlt században az egyre növekvő globális kávéigény kielégítése miatt gőzerővel jelentek meg az újfajta, intenzív napsütést és növényvédő szerek használatát igénylő hibrid kávécserjék. Ezek nagyobb hozamot produkálva könnyebben látják el a piacot, csakhogy termesztésüknek sokkal magasabb környezeti költségei vannak. Térnyerésük következtében a tradicionális kávéültetvények és az őket körülölelő erdők eltűntek, helyükön iparszerű intenzív monokultúrás kávéültetvényeket alakítottak ki, amiknek fenntartása sok energiát és vegyszert igényel. A fakivágás és a vegyszerhasználat a talaj kimerüléséhez és a vizek szennyezéséhez vezetett, ráadásul a 90-es évek kávépiaci összeomlása következtében azok a kávétermesztők is elhagyták a tradicionális módszereket, akik addig ragaszkodtak a természet védelméhez.
Mára a világ kávéállományának hetvenöt százaléka olyan rendszerekben termett, amelyek nem hagynak helyet a vadon élő állatoknak, aktívan elpusztítják az erdei élőhelyeket, az intenzív termelési rendszerekkel pedig szennyezik a környezetet. Jelenleg a kávé az egyik legpazarlóbb élvezeti cikk lett a világon:
egy csésze feketéhez elegendő kávébab megtermeléséhez 140 liter vízre van szükség.
Mégis, 2000 óta közel ötven százalékkal nőtt a világ kávétermelése, 2020/2021-ben a világon valamivel több mint 160 ezer zsáknyit termesztettek, és a szakemberek szerint a kávé iránti globális kereslet 2050-re várhatóan megháromszorozódik, ami nagymértékben növeli az erdőkre és más élőhelyekre nehezedő nyomást.
Fenntartható kávétermesztés – valóság vagy illúzió?
A kávé jövője a fenntartható kávétermelésen múlik. Szakemberek ezrei dolgoznak egy olyan termesztési rendszer létrehozásán, ami kíméli a természetet, jobb megélhetést biztosít a kávét termesztő és feldolgozó emberek számára. Az eredmények ígéreteik szerint nem maradnának el: egyetlen eszpresszó átlagos karbonlábnyoma jelenleg körülbelül 0,28 kg, azonban ha fenntartható módon termesztenék a kávét, már csak 0,06 kg lenne. Azok a kávétermesztők, akik ezt szem előtt tartva megpróbálják a tudományos tanácsokat gyakorlatba átültetni, organikus gazdálkodási módszereket alkalmaznak a vegyszerek és műtrágyák használatának csökkentése érdekében, árnyékot adó fákat ültetnek, hogy ideális élőhelyet biztosítsanak a vadon élő állatok számára, és igyekeznek javítani a kávétermesztők és közösségeik életkörülményeit – teszik mindezt a munkaügyi gyakorlatok előmozdításával, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosításával.
Ezzel párhuzamosan a fogyasztókat is igyekeznek edukálni. Az elmúlt években számos jelvényes és tanúsított kávét fedezhettünk fel a boltok polcain, de ez a terjedés már-már zavarbaejtő. Egyre nehezebb kiigazodni a színes grafikákon. Nézzük meg ezeket egyesével!
Rainforest Alliance (RA) Certified
A magát fenntarthatónak nevező kávé olyan termesztők kávéja, akik a termelés minden részére kiterjedően teljesítik a környezetvédelemre, alkalmazottak jogaira, jólétére, termelő közösségek érdekeire vonatkozó előírt követelményeket. A legismertebb ilyen tanúsítvány a Rainforest Alliance (RA) Certified- a sokak által ismert békás logó jelöli ezt:
Fair Trade
Mást jelent a Fair Trade, azaz a kölcsönös méltányosságon és a szabad kereskedelem elvén termesztett kávé. A méltányos kereskedelem lényege, hogy a termelők és a kereskedelmi partnerek olyan egyedi árban állapodnak meg, amely valóban kifejezi az előállítók anyagi és munkaráfordításait, figyelembe véve a gazdasági, ökológiai és szociális körülményeket. A méltányos ár nemcsak a termelők megélhetését biztosítja, hanem lehetőséget ad a termesztési folyamatok fejlesztésére és fenntarthatóbbá tételére is. A fair trade kritériumok olyan területeket fednek le, mint a gyerekmunka tilalma, a környezeti fenntarthatóság előmozdítása vagy a tisztességes munkakörülmények biztosítása.
Ha Fair Trade kávét kerestek, ezt a logót keressétek a csomagoláson:
Organikus- vagy biokávé
Bionak vagy organikusnak nevezzük azt a kávét, amit (legtöbbször) tradicionális körülmények között, azaz erdős területen, árnyékban termesztenek, organikus módszerekkel. Termesztése során kizárólag környezetbarát szereket használnak fel, nem alkalmazhatnak műtrágyát és szintetikus növényvédőszereket. Ezeken az ültetvényeken a kávécserjék mellett a kísérőnövények termesztése is folyamatos a biodiverzitás fenntartása érdekében, sokszor például gyümölcsfákat ültetnek a kávésorok közé. Az organikus kávéfarmok mindent újrahasznosítanak (a trágya nagy százalékát sokszor maga a felhasználatlan gyümölcshús adja a magok kinyerése után), és a trágyák, komposztok összetevőinek legalább 95 százaléka szintén organikus.
Ha ilyet vennénk, keressük a zacskón az organikus vagy bio feliratot, vagy a biokontroll tanusítványt, amin zöld alapon fehér csillagok alkotnak egy levélábrát:
Madárbarát kávé
A madárbarát (Bird Friendly) kávék legfőbb értéke abban rejlik, hogy olyan őshonos fák, cserjék és növények árnyékában termesztik őket, amelyek egyben menedéket is nyújtanak a vándorló és helyi madarak, valamint a trópusi erdők gazdag növény- és állatvilága számára. Jelei lehetnek:
A vadvilág és kávétermesztés kapcsolata olyannyira meghatározó környezeti kérdéssé vált az elmúlt években, hogy már a legnagyobb madárvédelmi szervezetek is kínálják saját madárbarát kávéjukat, ezzel is ösztönözve minket arra, hogy olyan termékeket válasszunk, amelyek termesztése során nem sértették meg a természet értékeit. A madárbarát kávéknak külön tanúsítási rendszere is van, és a szakemberek szerint a Bird Friendly kávék minden más tanúsítványnál többet tesznek a madarak élőhelyének megőrzéséért – és ezzel a természet és környezetünk védelméért is. A kávétermesztési körzetek madárbarát élőhelyei ugyanis a lombozat borításának, a fa magasságának és a biológiai sokféleségnek egy olyan keverékét biztosítja, ami minőségi élőhelyet teremt a vadon élő állatok számára. A madárbarát farmok biotanúsítvánnyal is rendelkeznek: nem használnak növényvédő vegyszereket, műtrágyát és nem alkalmaznak intenzív technológiákat.
Még több kávé:
A kávé bizony leapasztja a pénztárcát – ha nem is úgy, ahogy gondolnád
Mindennap tanul valami újat az ember. Ma például azt, hogy ne kávézzunk vásárlás előtt, mert sokba fog kerülni – és ezt már tudományosan is bizonyították.
Kávézacc a ház körül: áldás vagy átok?
A természetes megoldások, a hulladékmentes mindennapok, a kreatív újrahasznosítás és a sokrétű felhasználási lehetőségek bűvkörében élek – de a „mindent mindenre mindenhogyan” szlogenjében nem hiszek. Ahogyan abban sem, hogy a kávézacc csodaszer lenne – viszont tudom, hogy ésszel érdemes használni.
