GolfÁramlat

Jó levegő, rossz kilátások – a környezetvédelem saját farkába harapó kígyója

A koronavírus jelenlegi életmódunk több hibájára is rámutatott, a légszennyezésre és a környezetvédelemre is egészen új perspektívából nézhettünk az idei évben. Kínában és Indiában például megörültek a kitisztult égnek a fejük felett, az egész világon kicsit jobbnak tűnt a helyzet. Aztán visszaállt minden a régibe?

Sok szó esett arról a koronavírus-járvány kezdetén, hogy jelentősen javultak a légszennyezettségi adatok, és ez különösen azokban az országokban, városokban volt szabad szemmel is észrevehető, ahol egyébként teljesen természetes jelenség a látótávolságot szinte méterekre korlátozó szmog. A rendkívül szennyezett levegőjű (és a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátójának számító) Kínából és Indiából például egymás után érkeztek olyan képek és videók, amik elképesztő javulást mutattak a levegő minőségében, és a pozitív változás mértékét a számok is alátámasztották.

Aztán persze vége lett a karanténnak, újraindult az élet, visszatért a megszokott szmog, emelkedni kezdett a széndioxid-kibocsátás, a nagy optimizmusnak és a légszennyezés gyors megszüntetésébe vetett hitnek pedig megint vége lett.

Pedig nem arról van szó, hogy például Kína levegője ne javulna, sőt. Az elmúlt 15 évben (tehát karanténtól, vírustól függetlenül!), a kínai vezetés nagymértékben csökkentette a széntüzelésű erőművek által kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét. Ezek a korlátozások fontosak voltak, mert a szénerőművekből (és egyébként a kipufogógázokból, gyárakból) a levegőbe kerülő apró, szennyező részecskék az emberek tüdejébe jutva nagy bajokat okozhatnak, például rákot, asztmát vagy szívproblémákat. A 2013 és 2017 közötti nagy tisztítás körülbelül 10 %-kal csökkentette ezeknek a betegségeknek az előfordulását a helyi lakosság körében és hozzávetőlegesen 200.000 ember életét mentette meg.

Ami rettenetesen jó hír, csak egy probléma van:

ez a változás konkrétan nem lassítja, de még gyorsíthatja is a globális felmelegedést. 

A kínai nagy levegőtisztítás 0,1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a Föld felmelegedéséhez, és így még nehezebb lesz tartani azt az 1,5 Celsius-fokos limitet, ami a tudósok szerint szükséges ahhoz, hogy 2100-ra ne kelljen aszályokkal, áradásokkal, extrém időjárási körülményekkel és más rettenetes következményekkel szembenéznünk.

De miért van ez így? A válasz egyszerű: a korlátozások miatt 70 %-kal csökkent az országban a kén-dioxid kibocsátás is, és ennek az anyagnak az apró szemcséi segítenek visszaverni a nap sugarait. Ha viszont kevesebb van belőlük a légkörben, ez a hatás nem érvényesül, és a Földet akadály nélkül elérő napsugarak további felmelegedést okoznak.

De nem csak Kínában lehet megfigyelni ezt a folyamatot:

több mint egy évtizede a kutatók már figyelmeztettek arra, hogy az Amazonas őserdői is pont a csökkenő kén-dioxid mennyiség miatt kerülhetnek veszélybe. Érezhető volt a változás az Egyesült Államokban és környezetében is, mert amikor a szövetségi szabályozások 1980 és 2010 között visszafogták a szénerőművek kén-dioxid kibocsátását, akkor 0,35 Celsius-fokos melegedést tapasztaltak a keleti tengermelléken. Egy 2016-os jelentés szerint pedig elképzelhető, hogy európai erőmű- és dízelszabályozások 0,5 Celsius-fokkal melegítették fel az Északi-sarkot.

És hogy mi lehet erre a problémára a megoldás?

Az semmiképp sem, hogy hagyunk mindent a régiben, és emberéleteket veszélyeztetve próbáljuk meg megállítani a felmelegedést. Egy, a témával foglalkozó kutató, Steven J. Davis a kínai helyzet kapcsán például így fogalmaz: „A levegő megtisztítása hihetetlen nagy egészségügyi előnyöket jelent a kínai emberek számára. És egészséges emberekre van szükség ahhoz a munkához, ami a jövő energiatermelési technológiáit hatékonnyá, de egyben fenntarthatóvá is tudja majd tenni.”

Ajánljuk még:

Bolygóhatárok és átlépésük következményei

Az elmúlt évtizedeink emberi jelenlétét uraló környezetkárosítás komoly sebet ejtett Földünk biológiai sokféleségén, amely ma már az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az emberiség jövőjét illetően. Nem meglepő, hogy szakemberek és tudósok ezrei foglalkoznak bolygónk jelenlegi állapotának felmérésével, a jövő kilátásaival és a helyes cselekvések megvalósításával.