GolfÁramlat

Gyönyörű doku-sorozat ad reményt: ezt látva elhisszük, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül világvége

A világ tudósai szerint soha nem volt még sürgetőbb szükség a sérült ökoszisztémák újraélesztésére, mint most. Az ökoszisztémák azok a csodálatos rendszerek, amik támogatják az összes életet a Földön. Minél egészségesebbek, annál egészségesebb a bolygó is – tehát mi, emberek is. Egy fantasztikus filmsorozatban pedig megismerhetjük ezeket. 

Az ENSZ Közgyűlése a 2021-től 2030-ig tartó éveket az ökoszisztémák helyreállításának ENSZ Évtizedének nyilvánította. Céljuk, hogy megelőzzék, megállítsák és visszafordítsák az ökoszisztémák degradációját minden kontinensen és az óceánokban. A programhoz a politikai támogatást, a tudományos kutatást és a pénzügyi erőket egyesíti, de a globális cselekvés fontosságára is igyekeznek felhívni a figyelmet. Együttes erővel segíteni akarják a szegénység felszámolását, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a tömeges kihalás megelőzését.

Röviden és tömören: hogy állunk ma? 

Kutatások szerint

  • Túlfogyasztunk, olyannyira, hogy jelenlegi életmódunk fenntartásához nemhogy a Föld egésze, de még a másfélszerese is kevés lenne – az ökoszisztémák pedig nem tudnak lépést tartani igényeinkkel.
  • A világ nyolcmillióra becsült növény- és állatfajából egymilliót már a kihalás fenyeget.
  • A világ tengeri halállományának közel 90 százalékát már teljes mértékben kiirtottuk, túlhalásztuk vagy kimerítettük.
  • 28 000 kihalás által veszélyeztetett faj közül 24 000-et a mezőgazdaság sodort veszélybe.
  • A szárazföldi biodiverzitás tervezett csökkenésének 70 százalékáért a mezőgazdasági terjeszkedés felelős.
  • Körülbelül 3,2 milliárd embert, vagyis a világ népességének 40 százalékát érinti hátrányosan a termőföld pusztulása.
  • A természet és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi tendenciákat követve alááshat a szegénységgel, éhezéssel, egészséggel, éghajlattal, óceánokkal és szárazfölddel kapcsolatos Fenntartható Fejlesztési Célok 44 célkitűzése közül 35-öt.

Mielőtt beletemetkeznénk ebbe a borús jövőképbe, fordítsunk egy nagyot, és helyezzük fókuszba azokat a motiváló és reményt adó kezdeményezéseket, amelyek Közép-Amerikától Kelet-Ázsiáig a világ helyreállításának zászlóshajójaként bizonyítják: nem veszett ügy a környezetvédelem! A példaértékű megvalósulásokat az ENSZ Biodiverzitási Konferenciáján (COP15) mutatták be Montrealban, és itt ismertették az ökoszisztéma-helyreállítási évtized tíz helyreállítási alapelvét és az ezeket követő zászlóshajókat is.

Mit jelent zászlóshajónak lenni?

A világ országai ígéretet tettek egymilliárd hektár terület helyreállítására a párizsi klímaegyezmény, a biodiverzitásra vonatkozó Aichi-célok, a talajromlási semlegességi célok és a Bonn Challenge melletti kötelezettségvállalásaik részeként. Ezekről az erőfeszítésekről azonban igen keveset tudunk. A zászlóshajók (egyik) különlegessége az, hogy

helyreállítási előrehaladásukat átláthatóan nyomon követik

a Framework for Ecosystem Restoration Monitoring segítségével.

A tíz zászlóshajó együttes célja több mint 68 millió hektár helyreállítása, amivel párhuzamosan 15 millió munkahelyet teremtenek. Ezeket a példaértékű kezdeményezéseket ismerhetjük meg egy hihetetlenül szép és izgalmas kisfilm-sorozatból.

Öt kedvencem

  1. Háromnemzetiségű Atlanti Erdők Paktum

Az Atlanti-erdő egykor Brazília, Paraguay és Argentína egy-egy részét fedte le, az évszázados fakitermelés, a mezőgazdasági terjeszkedés és a városépítés azonban a töredékére csökkentette az erdőség területét. Szervezetek százai küzdenek mindhárom országban az erdők védelméért, évtizedek óta. Vadfolyosókat hoznak létre a veszélyeztetett fajok számára, biztosítják az emberek és a természet vízellátását, küzdenek az éghajlatváltozással szemben, és több ezer munkahelyet teremtenek. Mintegy 700 000 hektárt már helyreállítottak, 2030-ra a kitűzött cél pedig nem kevesebb, mint 1 millió hektár. 

  1. Abu-Dzabi tengeri helyreállítása

Céljuk a világ második legnagyobb dugong populációjának megóvása, a tengeri fű, a korallzátonyok és mangrove-ágyak helyreállítása az öbölben. Az emírségben megvalósuló projekt számos más növény és állat, köztük négy teknősfaj és háromféle delfin életkörülményeit is javítja, a helyi közösségek pedig szintén profitálhatnak az 500 halfaj egy részének újbóli elterjesztéséből, valamint az ökoturizmus lehetőségeiből. Abu-Dzabi biztosítani akarja, hogy partmenti ökoszisztémái ellenállóak legyenek a globális felmelegedéssel és a partmenti gyors fejlődéssel szemben is – 7500 hektár partmenti területet már helyreállítottak, további 4500 hektárt pedig 2030-ra terveznek megújítani.

  1. Több országot átfogó hegyi kezdeményezés

A hegyvidéki régiók lakói egyedi kihívásokkal néznek szembe. Az éghajlatváltozás hatására elolvadnak a gleccserek, erodálódik a talaj, és fajok tucatjai kerülnek a kihalás szélére. A vízellátás kiszámíthatatlan, ezért farmok, városok fennmaradása jut nehéz helyzetbe. A szerbiai, kirgizisztáni, ugandai és ruandai székhelyű kezdeményezés azt mutatja be, hogy a három különböző régióban futó projektek segítségével miképp igyekeznek ellenállóbbá tenni a hegyi ökoszisztémákat. Kirgizisztánban például a pásztorok fenntarthatóbban gazdálkodnak a legelőkkel, hogy jobb táplálékot biztosítsanak mind az állatállománynak, mind az ázsiai kecskeféléknek, Szerbiában pedig a hatóságok két védett területen növelik a fával borított területeket és revitalizálják a legelőket.

  1. Építés a természettel Indonéziában

Indonézia alacsonyan fekvő tengerparti közösségeit az erózió, az áradások és a földvesztés is veszélyezteti, aminek elsődleges oka, hogy a környéken kiírtották a mangrovefákat. A mangrovefák újraültetése helyett ugyanakkor ebben a projektben egészen máshogyan közelítettek: kerítésszerű szerkezeteket építettek a part mentén természetes anyagokból. Ezek célja az, hogy csillapítsák a hullámokat és felfogják az üledéket, megteremtve a feltételeket a mangrovefák természetes visszatelepüléséhez. A megépült vízáteresztő szerkezetek teljes hossza 3,4 km, és eddig összesen 199 hektár mangroveállományt hoztak helyre általuk. A mangroveállomány regenerálódásának engedélyezéséért cserébe a gazdálkodókat olyan fenntartható technikákra tanítják, amelyek növelik a garnélaráktermelésüket: mivel a mangrovefák rengeteg tengeri élőlénynek biztosítanak élőhelyet, a halászok partközeli fogásaik is javultak, így mindenki jól járt. 

  1. Nagy zöld fal a helyreállításért és a békéért

A Nagy Zöld Fal-projektben Afrika-szerte igyekeznek szavannák, gyepek és mezőgazdasági területek helyreállítására. Ez reményt és segítséget nyújthat a helyieknek az éghajlatváltozással szembeni küzdelemben, és megakadályozza, hogy az elsivatagosodás tovább fenyegesse a már amúgy is sebezhető közösségeket. Az Afrikai Unió által 2007-ben elindított zászlóshajó milliók életét igyekszik megváltoztatni a Száhel-övezetben azáltal, hogy tizenegy országban zöld és termékeny tájakat hoz létre. A Nagy Zöld Fal 2030-as célja 100 millió hektár helyreállítása, 250 millió tonna szén megkötése és 10 millió munkahely létrehozása. 

Talán erre mondják, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen?

Ajánljuk még:

Filmek, amik után jobban értékeled az életed

Az ember sokszor elégedetlen azzal, amije van, gyakorta másokhoz hasonlítja magát és úgy érzi, mehetne jobban is a sorsa. Van úgy, hogy elég megnéznie egy-egy filmet, hogy rájöjjön: igenis jó dolga van, és jobban kellene értékelnie azt, ami körülveszi, például a családot, az otthont, a barátokat, a munkahelyet. Hét ilyen alkotást mutatunk.

 

Már követem az oldalt

X