GolfÁramlat

Gyönyörű doku-sorozat ad reményt: ezt látva elhisszük, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül világvége

A világ tudósai szerint soha nem volt még sürgetőbb szükség a sérült ökoszisztémák újraélesztésére, mint most. Az ökoszisztémák azok a csodálatos rendszerek, amik támogatják az összes életet a Földön. Minél egészségesebbek, annál egészségesebb a bolygó is – tehát mi, emberek is. Egy fantasztikus filmsorozatban pedig megismerhetjük ezeket. 

Az ENSZ Közgyűlése a 2021-től 2030-ig tartó éveket az ökoszisztémák helyreállításának ENSZ Évtizedének nyilvánította. Céljuk, hogy megelőzzék, megállítsák és visszafordítsák az ökoszisztémák degradációját minden kontinensen és az óceánokban. A programhoz a politikai támogatást, a tudományos kutatást és a pénzügyi erőket egyesíti, de a globális cselekvés fontosságára is igyekeznek felhívni a figyelmet. Együttes erővel segíteni akarják a szegénység felszámolását, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a tömeges kihalás megelőzését.

Röviden és tömören: hogy állunk ma? 

Kutatások szerint

  • Túlfogyasztunk, olyannyira, hogy jelenlegi életmódunk fenntartásához nemhogy a Föld egésze, de még a másfélszerese is kevés lenne – az ökoszisztémák pedig nem tudnak lépést tartani igényeinkkel.
  • A világ nyolcmillióra becsült növény- és állatfajából egymilliót már a kihalás fenyeget.
  • A világ tengeri halállományának közel 90 százalékát már teljes mértékben kiirtottuk, túlhalásztuk vagy kimerítettük.
  • 28 000 kihalás által veszélyeztetett faj közül 24 000-et a mezőgazdaság sodort veszélybe.
  • A szárazföldi biodiverzitás tervezett csökkenésének 70 százalékáért a mezőgazdasági terjeszkedés felelős.
  • Körülbelül 3,2 milliárd embert, vagyis a világ népességének 40 százalékát érinti hátrányosan a termőföld pusztulása.
  • A természet és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi tendenciákat követve alááshat a szegénységgel, éhezéssel, egészséggel, éghajlattal, óceánokkal és szárazfölddel kapcsolatos Fenntartható Fejlesztési Célok 44 célkitűzése közül 35-öt.

Mielőtt beletemetkeznénk ebbe a borús jövőképbe, fordítsunk egy nagyot, és helyezzük fókuszba azokat a motiváló és reményt adó kezdeményezéseket, amelyek Közép-Amerikától Kelet-Ázsiáig a világ helyreállításának zászlóshajójaként bizonyítják: nem veszett ügy a környezetvédelem! A példaértékű megvalósulásokat az ENSZ Biodiverzitási Konferenciáján (COP15) mutatták be Montrealban, és itt ismertették az ökoszisztéma-helyreállítási évtized tíz helyreállítási alapelvét és az ezeket követő zászlóshajókat is.

Mit jelent zászlóshajónak lenni?

A világ országai ígéretet tettek egymilliárd hektár terület helyreállítására a párizsi klímaegyezmény, a biodiverzitásra vonatkozó Aichi-célok, a talajromlási semlegességi célok és a Bonn Challenge melletti kötelezettségvállalásaik részeként. Ezekről az erőfeszítésekről azonban igen keveset tudunk. A zászlóshajók (egyik) különlegessége az, hogy

helyreállítási előrehaladásukat átláthatóan nyomon követik

a Framework for Ecosystem Restoration Monitoring segítségével.

A tíz zászlóshajó együttes célja több mint 68 millió hektár helyreállítása, amivel párhuzamosan 15 millió munkahelyet teremtenek. Ezeket a példaértékű kezdeményezéseket ismerhetjük meg egy hihetetlenül szép és izgalmas kisfilm-sorozatból.

Öt kedvencem

  1. Háromnemzetiségű Atlanti Erdők Paktum

Az Atlanti-erdő egykor Brazília, Paraguay és Argentína egy-egy részét fedte le, az évszázados fakitermelés, a mezőgazdasági terjeszkedés és a városépítés azonban a töredékére csökkentette az erdőség területét. Szervezetek százai küzdenek mindhárom országban az erdők védelméért, évtizedek óta. Vadfolyosókat hoznak létre a veszélyeztetett fajok számára, biztosítják az emberek és a természet vízellátását, küzdenek az éghajlatváltozással szemben, és több ezer munkahelyet teremtenek. Mintegy 700 000 hektárt már helyreállítottak, 2030-ra a kitűzött cél pedig nem kevesebb, mint 1 millió hektár. 

  1. Abu-Dzabi tengeri helyreállítása

Céljuk a világ második legnagyobb dugong populációjának megóvása, a tengeri fű, a korallzátonyok és mangrove-ágyak helyreállítása az öbölben. Az emírségben megvalósuló projekt számos más növény és állat, köztük négy teknősfaj és háromféle delfin életkörülményeit is javítja, a helyi közösségek pedig szintén profitálhatnak az 500 halfaj egy részének újbóli elterjesztéséből, valamint az ökoturizmus lehetőségeiből. Abu-Dzabi biztosítani akarja, hogy partmenti ökoszisztémái ellenállóak legyenek a globális felmelegedéssel és a partmenti gyors fejlődéssel szemben is – 7500 hektár partmenti területet már helyreállítottak, további 4500 hektárt pedig 2030-ra terveznek megújítani.

  1. Több országot átfogó hegyi kezdeményezés

A hegyvidéki régiók lakói egyedi kihívásokkal néznek szembe. Az éghajlatváltozás hatására elolvadnak a gleccserek, erodálódik a talaj, és fajok tucatjai kerülnek a kihalás szélére. A vízellátás kiszámíthatatlan, ezért farmok, városok fennmaradása jut nehéz helyzetbe. A szerbiai, kirgizisztáni, ugandai és ruandai székhelyű kezdeményezés azt mutatja be, hogy a három különböző régióban futó projektek segítségével miképp igyekeznek ellenállóbbá tenni a hegyi ökoszisztémákat. Kirgizisztánban például a pásztorok fenntarthatóbban gazdálkodnak a legelőkkel, hogy jobb táplálékot biztosítsanak mind az állatállománynak, mind az ázsiai kecskeféléknek, Szerbiában pedig a hatóságok két védett területen növelik a fával borított területeket és revitalizálják a legelőket.

  1. Építés a természettel Indonéziában

Indonézia alacsonyan fekvő tengerparti közösségeit az erózió, az áradások és a földvesztés is veszélyezteti, aminek elsődleges oka, hogy a környéken kiírtották a mangrovefákat. A mangrovefák újraültetése helyett ugyanakkor ebben a projektben egészen máshogyan közelítettek: kerítésszerű szerkezeteket építettek a part mentén természetes anyagokból. Ezek célja az, hogy csillapítsák a hullámokat és felfogják az üledéket, megteremtve a feltételeket a mangrovefák természetes visszatelepüléséhez. A megépült vízáteresztő szerkezetek teljes hossza 3,4 km, és eddig összesen 199 hektár mangroveállományt hoztak helyre általuk. A mangroveállomány regenerálódásának engedélyezéséért cserébe a gazdálkodókat olyan fenntartható technikákra tanítják, amelyek növelik a garnélaráktermelésüket: mivel a mangrovefák rengeteg tengeri élőlénynek biztosítanak élőhelyet, a halászok partközeli fogásaik is javultak, így mindenki jól járt. 

  1. Nagy zöld fal a helyreállításért és a békéért

A Nagy Zöld Fal-projektben Afrika-szerte igyekeznek szavannák, gyepek és mezőgazdasági területek helyreállítására. Ez reményt és segítséget nyújthat a helyieknek az éghajlatváltozással szembeni küzdelemben, és megakadályozza, hogy az elsivatagosodás tovább fenyegesse a már amúgy is sebezhető közösségeket. Az Afrikai Unió által 2007-ben elindított zászlóshajó milliók életét igyekszik megváltoztatni a Száhel-övezetben azáltal, hogy tizenegy országban zöld és termékeny tájakat hoz létre. A Nagy Zöld Fal 2030-as célja 100 millió hektár helyreállítása, 250 millió tonna szén megkötése és 10 millió munkahely létrehozása. 

Talán erre mondják, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen?

Ajánljuk még:

„Legyen Alsómocsolád Magyarország kék zónája!” – Beszélgetés a Klíma-kávézó ötletgazdájával

Van egy aprócska település Baranya megyében, aminek lakói pár évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy megújulóenergia-közösséget. Útjuk során sok nehézséggel találkoztak, de számtalan jó gyakorlatot, ötletet, izgalmas kezdeményezést és figyelemre méltó eredményeket is láthattak, ami miatt úgy érezték, hogy ezeket másokkal is meg kell osztaniuk. Így született meg a Klíma-kávézó ötlete, ami lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők többet tudhassanak meg a klímavédelemről, a fenntarthatóságról, a természetalapú megoldásokról, a vízmegtartás lehetőségeiről, az energiamenedzsmentről, vagy épp az okos eszközökben rejlő lehetőségekről.