Fenntarthatóság 17 lépésben – SDG-kártyákkal bárki megtanulhatja

Ebben a dokumentumban 17 fenntartható fejlődési célt fogalmaztak meg (Sustainable Development Goals – SDGs), amikhez összesen 169 alcélt társítottak, 231 indikátor hozzárendelésével – utóbbiak hivatottak mutatni azt, hogy az egyes országok hogyan haladnak a kitűzött célok elérése felé. Fontos azonban kiemelnünk azt is, hogy az Agenda 2030 egy nem kötelező érvényű ajánlás, ami azt jelenti, hogy az országok saját céljaik elérését más, a saját régiójukat jobban jellemző, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik.

A 17 fenntarthatósági cél az ENSZ virtuális kiállításának összefoglalójában – Forrás: un.org  

Röviden összefoglalva tehát az ENSZ által életre hívott 17 fenntartható fejlődési cél nem más, mint az a 17 globális társadalmi, gazdasági és környezeti terület, aminek javítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a jövő generációinak esélye legyen egy kiegyensúlyozott, élhető jövő megélésére.

Az ENSZ virtuális kiállításán átlátható és jól érthető módon ismerhetjük meg a világ fenntarthatósági céljait, amik röviden összefoglalva a következők:

• A szegénység felszámolása: annak minden formájában és a világon mindenhol
• Az éhezés megszüntetése: az élelmiszer-biztonság létrehozása, az élelmezés fejlesztése és fenntartható mezőgazdaság létrehozása

A szegénység elleni küzdelem összefoglaló ábrája – Forrás: un.org

• Jó egészség: az egészséges élet biztosítása és a jólét megteremtése minden korosztályban
• Minőségi oktatás: átfogó és igazságos minőségi oktatás megteremtése és az egész életen át folytatott tanulmányok lehetőségének létrehozása minden egyes ember számára
• Nemek közötti egyenlőség: minden nő és lány felemelkedésének elősegítése
• Tiszta víz és köztisztaság: a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, a vízhez és a közegészségügyhöz való hozzáférés biztosítása minden ember számára
• Újrahasznosítható és megfizethető energia: megbízható, fenntartható és modern energia biztosítása minden ember számára
• Jó munkalehetőségek és jól működő gazdaságok: a hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedés létrehozása, teljes és eredményes foglalkoztatás, valamint a méltó munka biztosítása mindenki számára
• Innováció és infrastruktúra: az alkalmazkodó infrastruktúra kiépítése, az átfogó és fenntartható iparosodás megteremtése, valamint az innováció támogatása mindenhol a világon

• Egyenlőtlenségek csökkentése: az országon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése
• Fenntartható városok és közösségek: befogadó, biztonságos és alkalmazkodó települések létrehozása
• A források felelősségteljes használata: fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítása
• Fellépés az éghajlatváltozás ellen: gyors cselekedetek annak érdekében, hogy a klímaváltozás hatásai leküzdhetőek legyenek
• Fenntartható óceánok: az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata

A megfizethető megújuló energia biztosításának összegző ábrája – Forrás: un.org

• Fenntartható földhasználat: a Föld ökoszisztémáinak fenntartható használata, fenntartható erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradációjának visszafordítása, továbbá a biodiverzitás csökkenésének megállítása
• Béke és igazságosság: békés és befogadó társadalmak létrejöttének elősegítése, a mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézmények létrehozása
• Partnerség a fenntartható fejlődésért: a végrehajtás módjainak biztosítása és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése

A fenntartható fejlődési célok platformja ráadásul nemcsak a célokat tűzi ki, hanem konkrét cselekvési javaslatokat is ad, külön-külön minden cél esetében. Sőt: még külön útmutató és interaktív tartalom is készült azoknak, akik a „lustábbik” utat választják: a „Lazy person guide” kifejezetten olyanoknak szól, akik nem szeretnének túl nagy erőfeszítéseket tenni a jövő fenntarthatóságáért.

Azt azonban be kell látnunk, hogy egy laikus számára még így sem könnyen emészthető tartalomról van szó, és bizony elkél egy segédkéz, ami végigvezet ennek a sokrétű rendszernek a megismerésében. Ezért született meg az SDG-kártya tanulási módszere, ami mindannyiunk számára kézzelfoghatóvá teszi az előttünk álló törekvéseket.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem teendőit összegző ábrája – Forrás: un.org

A Japánból hozzánk érkező kártyamódszert Kövesdi Anikó Barbarának köszönhetjük, aki egy, már jól bevált módszert hozott magával a tengerentúlról, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy átlagemberként is megismerhessük a fenntartható fejlődési célok megszületésének okait, céljait és megvalósításuk lehetőségeit.

Azóta természetesen már a piac is ráharapott, így több változatban is elérhetőek a kártyajátékok: a legfiatalabbak számára akár már öt éves kortól is forgatható paklik között válogathatunk. Minden játékos paklinként (táskánként), minimum 2 játékos, legalább annyi játékos, ahány pakli.

Az SDG piramis kártyajátékánál például a fejlődési célokból kell saját piramist alkotnunk, majd akciókártyákkal teljesíteniük a célok elérését.

Kapcsolatokat alkotnak, ökológiai összefonódásokat határoznak meg, sőt: még spirituális kapcsolat akciókártyák is gazdagítják a játékot.

A szegénység elleni küzdelem összefoglaló ábrája – Forrás: un.org

A tapasztalatok szerint egy nagyon jó szemléletformáló, önismereti és csapatépítő játékról van szó, ami élménnyé teszi a tanulást, és ami nagyban tud segíteni abban, hogy elhelyezhessük magunkat a fenntartható törekvések kusza hálójában. A módszer olyannyira működik, hogy már a Pannon Egyetem is elismerte oktatási módszereként, így a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás részévé vált. 

Nyitókép: 123RF