Csúszásmentesítés környezettudatosan: létezik tökéletes megoldás?

A legtöbb ingatlantulajdonosnak a már régóta használt só jut először eszébe. 2010 szeptemberétől azonban ennek használata nem megengedett:

a fás szárú növények védelme érdekében a járdákon nem lehet olyan anyaggal síkosságmentesítést végezni, ami kárt okoz a környezetnek, ebből kifolyólag a só sem használható.

A sót nem véletlenül tiltották be: az élővilágra és az épített környezetre is számos negatív hatása van. Mivel elvonja a vizet, és kedvezőtlen kémiai folyamatokat indít be, a kisebb fákat akár el is pusztíthatja, de az idősebb fák esetében is egészségromboló hatást fejt ki. A só felborítja a talajéletet, és az ott élő állatok pusztulásához vezet, ráadásul az utcán sétáló házi kedvencek és egyéb kóborló állatok tappancsait is kimarja, károsítja. Végül meg kell említenünk azt is, hogy komoly korrodáló hatása van a fémekre, a vasbetonra és az aszfaltra egyaránt.

Fotó: 123RF 

Só nem lehet, tehát következhetnek nagyszüleink klasszikusai: a hamu és a forgács. Ezekkel alapvetően nem lenne nagy baj, azonban az életmód megváltozásával mindkettő ritka: nagymértékben lecsökkent a háztartásokban keletkező hamu mennyisége és a faforgács mennyisége is.

Következhet hát a zeolit, egy természetes kőzet. Őrleménye a jéggel érintkezve kémiai reakcióba lép, mely során hőenergia termelődik: a zeolít befúródik a jégbe, és érdesíti azt. Ez a mennyiségű hőenergia csak a befúródáshoz elég, ahhoz már nem, hogy a jeget meg is olvassza, ezért gyakran kombinálják más anyagokkal, ez elveszi környezetbarát jellegét. Ugyanez a probléma a mészkő granulátummal is, amely önmagában kellően környezetbarát is lehetne, azonban a jégoldó hatás biztosítása érdekében kloridtartalmú anyagokkal kombinálják, így az már károsítja a környezetet.

Fotó: 123RF  

A kalcium-klorid rendkívül irritáló anyag, amit nem véletlenül csak kesztyűben szórnak, maró hatása miatt.

Környezetbarátabb alternatívaként elérhetőek a boltok polcain a duzzasztott perlit készítmények is: ezek egy természetes vulkanikus kőzetből, a perlitből készülnek. A duzzasztás során a perlit egy nagyon porózus, könnyű anyaggá alakul, amit ha a jeges útra szórunk, képes megfelelően csúszásmentessé tenni azt, majd az útról

az olvadó jéggel tovafolyva még a talaj minőségét is javítja: pozitív hatást gyakorol annak vízháztartására és tápanyagellátására.

Az elmúlt pár év legújabb trendje pedig nem más, mint a „lebomló só”-nak nevezett síkosságmentesítő anyag, ami egy teljes mértékben kloridmentes, 100 százalékban környezetbarát duzzasztott perlit alapú készítmény, kalcium-magnézium acetáttal keverve. A fejlesztői szerint kloridmentes és maximálisan környezetkímélő – káros hatása nem ismert.

Fotó: 123RF  

Speciális eljárással készül, amely során a kalcium-magnézium acetetát a duzzasztott perlit belsejébe kerül, és kiszórás után a perlitre rálépve kiszabadul onnan. További előnye, hogy a perlit alacsony halmazsűrűsége miatt egy kifejezetten könnyű anyag, ezért a cipelése sem okoz gondot,

olvadás után alacsony tömegének köszönhetően elmossa a víz, így a takarításra sincs gond.

Nincs korrozív hatása, így sem a fémekre, sem a betonra nem ártalmas: alkalmazható járdán, fém- és vasbeton szerkezetű felületeken, hidakon, mólón és díszburkolatokon is.

Fotó: 123RF  

Láthatjuk, hogy sokféle anyag áll rendelkezésre, sokféle ígérettel és tévhittel, de alaposabban a téma mélyére ásva igazán csak a perlit és az a „lebomló só”-nak nevezett kalcium-magnézium acetetát oldatos perlit képesek valóban környezetbarát megoldást kínálni a síkosságmentesítésre.

Nyitókép: 123RF