GolfÁramlat

Alszik már Tihany legaranyosabb lakója, de a fájós lábam rá emlékeztet – félrelépésem története

Eltelt a nyár, a vénasszonyok nyara is kifutott, itt a hideg idő, én pedig még mindig húzom a lában. Még mindig meg-megérzem, hogy félreléptem – akkor is, ha tilosban nem jártam soha. Csak ürgelukba léptem.

Tihanyban, a Belső-tó partján van egy kis szürkemarhás legelőrész, ami amolyan ürgeleső hellyé nőtte ki magát. Ide járunk vissza mi is nyaranta, meg amíg jó idő van, és olykor télen is – egészen varázslatos ez a táj minden évszakban. Az ürgék a szóbeszéd szerint a szentkirályszabadjai reptérről kerültek át Tihanyba, talán éppen annak az ürgementő programnak köszönhetően, amely próbál minél több, az ürgék számára élhető legelőt, rétet megmenteni vagy kialakítani. De az igazság az, hogy a repterek közelében való megjelenésük veszélyeztette a forgalom biztonságát.

Szóval itt a belső tónál csendesen, lábujjhegyen lopakodnak az emberek, és ha tényleg tapintattal érkeznek és képesek egészen csendben maradni, mozdulatlanul várakozni hosszú percekig, akkor egyszer csak megelevenedik a rét és jó időben itt is, ott is ürgeorr szagol a levegőbe. Előbukkannak a legbátrabb ürgék, kilesnek, megfeszítik minden izmukat és izgatottan füttyentgetnek egymásnak: veszély van!

Mit is tudhatunk az ürgékről – azon kívül, hogy a régebbi időkben nagy mulatságnak számított az ürgeöntés? Mert bizony annak számított, ezt énekelte meg Petőfi Sándor is Arany Lacinak című  költeményében:

„Már csak megmondom, mi végett
Nézi át a mezőséget,
A vizet mért hozta ki?
Ürgét akar önteni.
Ninini:
Ott az ürge,
Hű, mi fürge,
Mint szalad!
Pillanat,
S odabenn van,
Benn a lyukban.
A mi emberünk se' rest,
Odanyargal egyenest
A lyuk mellé,
S beleönté
A veder vizet;
Torkig tele lett.
A szegény kis ürge
Egy darabig türte,
Hanem aztán csak kimászott,
Még az inge is átázott.
A lyuk száján nyakon csipték,
Nyakon csipték, hazavitték….”

Ma ilyet egészen biztosan nem tennénk, mert az ürge a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel ez az Európa-szerte ritkuló kisemlős – besorolása VU (Vulnerable), azaz „sebezhető".

Amit az ürgékről tudni illik

A közönséges ürge a rövid füvű sztyeppek jellemző, apró rágcsálója. Hazánkban, a széles kiterjedésű, a lapos, alföldi gyepterületeken él, és mivel a föld alatt váj magának üreget, még szép, hogy a laza, kevésbé kötött talajt szereti.

Kicsi állat, ezért ha napközben elhagyja lakóhelyét – az ürgejáratot, amit óvatosságból több kijáratúra tervez és ás ki magának –, bizonyosan kikémlel először. Emiatt csak az olyan élőhelyek alkalmasak számára, ahol a növényzet alacsony, nem magasabb 10-15 centméternél. Éjjel jellemzően a biztonságos üregben marad az ürge, nappal viszont szívesen portyázik: bár alapvetően növényi részekkel táplálkozik, azért a rovarokat se veti meg, sőt apró madarakat, madártojásokat is szívesen elfogyaszt. Evés közben se enged a környezet szigorú monitorozásból, gyakran felegyenesedik, hogy jobban tudja kémlelni a környezetét. Éber, gyors mozgású állat.

Bár az ürgék óvják személyes birtokukat – ha veszély közeledik, füttyel jeleznek egymásnak. Természetes ellenségeik a ragadozó madarak, a parlagi sas is, de a molnárgörény, a róka is feni a fogát ürgehúsra, ahogy a kóbor kutyák is.

Ellenségeik az emberek is, mármint azok, akik nem tudnak csendben, tapintattal és mélységes tisztelettel, lábujjhegyen közeledni a természethez.

Mert az ürge tényleg éber állat, folyton résen van, de ha zaklatják, ha nincs nyugalma, ha menekülni kényszerülne… akkor legyünk tisztában azzal, hogy nincs hova menekülnie, mert akármilyen terület nem alkalmas a továbbélésre.

Télen hosszú álomra hajtja a fejét az ürgesereg: augusztus végétől márciusig szunyókálnak az ürgebirodalomban. Először a hímek ébrednek, a nőstények kényesen csak akkor bújnak elő, ha a hímek már lejátszották a „ki az erősebb” meccseket. Addigra már eldőlt, hogy mely hím vívta ki magának a legjobb területet. Akkor kölcsönösen szerelembe esnek, és a vonzódás pár hétig kitart- addig, amíg a párzás meg nem történik. Néhány héttel ezt követően az anyák, természetesen az ürgejáratok legbiztonságosabb szegletében világra hozzák a kis ürgekölyköket, olykor akár öt-nyolc utódot is egyszerre. A kicsik a nyár kellős közepén merészkednek elő.

Szóval ürgelukba léptem, de csak magamat okolhatom érte. Higgyétek el, halk sziszegéssel jeleztem csak, hogy baj van. Ürgelakta területen nincs helye a hangos szónak. 

Képeken az ominózus tihanyi ürgelesés: 

Fotók: Mecseki Tamás

Ajánljuk még:

Különleges természetkapcsolódásra hívnak a nyárelő programjai

Beköszöntött az igazi, tartósan szép napokat ígérő jó idő: nincs is alkalmasabb időszak a kimozdulásra, a természet felfedezésére. Országszerte a legkülönfélébb formákban kínálkozik lehetőség a kapcsolat megteremtésére – ezek közül hoztunk most el párat, kedvcsinálónak.