Mákos guba a csontok egészségéért
Olvasási idő: 4 perc

Mákos guba a csontok egészségéért

A mákos guba az a desszert, amit ha meglátsz az étlapon, felcsillan a szemed. És nem tudhatod, hogy pontosan hogyan fog festeni a tányéron. Vajon egy mákkal megszórt, szottyos kiflikupacot fogsz kapni, vagy egy tékozló desszertet, házi sült kalácsból, narancslikőrös vaníliasodóval? Torta formájában fog-e megjelenni, mákos palacsintába rejtve, vagy kelt párnácskába sütve? Ha nem biztosra mész, akkor a bobajka meglepetés lesz, és remélhetőleg, a máknak köszönhetően szerencsés.

Mára cifra desszert, fagylalt, palacsinta és torta is lett az egykori böjti ételből. Mert honnan is ered a mákos guba? Valamikor nagyon régről, a pontos eredetét csak sejthetjük. Hogy német nyelvterületről került-e hozzánk, vagy északról keveredett a Kárpát-medencébe, valójában nem sikerült kideríteni. Annyi bizonyos, hogy széles körben készítették mindenhol, és a közös pontja minden bobajkának a kelt tészta és a mák volt. E kettőnek számtalan variációja fordult elő: volt, ahol kifli, máshol kalács vagy perec volt az alapja, de szokás volt kifejezetten erre a célra gubarudat is sütni. Egyes pékeknél karácsony előtt előkerül a gubarúd, nálunk előre fel kell rá iratkozni, mert csak annyit sütnek, amennyire igény mutatkozik.

A kelt tésztát tejben áztatták, vagy leforrázták, és cukros mákkal megszórták. Máshol a mákot cukorszirupban főzték, és rálocsolták a tésztafalatokra. Később került hozzá mazsola, vagy más aszalt gyümölcs vagy méz, és a furmányos szakácsnők olykor még csavartak is egyet-egyet a régi receptúrán.

Legtöbbször karácsonykor került asztalra, nálunk mindig a szentesti böjt étke volt. A mákhoz sokféle hiedelem tartozik, a sok apró szemecske pénzt, szerencsét vonz a házhoz, ezért is volt szokásban a karácsonyi fogások sorában.

Míg a régi szakácskönyvekben olvashatunk egy-egy cifrább mákos gubát, a XX. század második felében tejben szottyógó száraz kiflire, és mákszórásra egyszerűsödött le, és rendre előfordult a menzák kínálatában is. Egyféle „nemszeretem-étel” lett belőle, hiszen sem az állaga, sem az íze nem tette különösebben vonzóvá. Napközben mákot enni nem is túl szerencsés, hiszen az apró magvakat a fogak közül nem olyan egyszerű eltávolítani.

Aztán egyszer csak a mákos guba is kirántotta magát a retro-ételek lenézett sorából, és ma már reneszánszát éli. Sőt, a szakácsok és cukrászok meglátták a benne rejlő lehetőséget, hiszen ez a kevés alapanyagból összeállított étel sokféle formát ölthet. Ha ott van a szánkban egy íz, egy felejthetetlen mákos-guba íz, amihez kötődik egy hely vagy egy kéz, akkor könnyű a dolgunk, hiszen már csak formát kell hozzá találni, és megtölteni a mi bobajka-tartalmunkkal.

Fotó:Halmos Monika

Így születhetett például a torta. A mákos guba tortának álmodva, torta módján elkészítve. Az utóbbi évek nagysikerű cukrászremeke, a cukrászok fantáziájáról tanúskodik. Annyi sok mákos guba-torta recept létezik, hogy ember legyen a talpán, aki kihámozza belőle azt, amelyik a legtutibb. A közös bennük az alsó, tésztás réteg, a krém, a tetején pedig a habsapka, a rásütött tojásfehérje-réteg vagy a szépen formált merinque, a fényes, svájci, cukros hab. De akad ám olyan is, ahol a krémet csupán mákszórás fedi be.

A torta készülhet cukorsziruppal, cukros tejjel vagy madártejkrémmel, kerülhet bele mazsola, aszalt szilva, aszalt kajszibarack.

Ha desszertet álmodunk belőle, akkor lehet egyszerűen tepsibe rakosgatni a kifli-vagy kalácsdarabokat, leforrázni a megfelelő édes sziruppal, mákkal megszórni, és tulajdonképpen máris kész. Hogy különleges legyen, jöhet hozzá a saját „extra”. A szilvalekvár, a tojáshab, az aszalt gyümölcs.

Egy divatos étteremben apró formákból borítják a tányérra a mákos guba porciót, és narancsos vaníliamártás öleli körbe. Erre kerül leheletnyi mákszórás és mentalevél-bóbita. A nyugati végeken négyszögletes tányérban tették elénk, kis kancsóból csorgatták rá a sűrű borsodót. Mindkettőnek megvolt a maga bája.

A mi mákos gubánk egyszerű. Karácsonykor gubarúdból készül, máskor pedig kifliből. A karikára vágott pékárut forró vajon aranyszínűre sütöm, és szépen elrendezem őket egy tálon. Enyhén cukros, forró tejjel öntözöm, darált mákkal és borban hizlalt mazsolával hintem, majd közvetlenül tálalás előtt virágmézt csorgatok rá. Azon frissiben kell enni, amikor még kicsit roppanós, amikor nem szívta mind fel az édes-mákos masszát. Kicsit tocsog, kicsit ropog, akkor igazán jó.

Szeretek készíteni mákos guba palacsintát, amit az aprónép nagyon szeret. Ehhez fele liszt-fele darált mákkal készülnek a palacsinták, amelyekre előbb egy vékony réteg barack- vagy szilvalekvár kerül, majd vaníliakrémmel kenem meg őket bőven. A tetejére a porcukor, vagy a cukros mák elmaradhatatlan. A szomszédban jobban megadják a módját, mert a mákos palacsintába egyenesen a kész mákos gubát egyengetik, és tojáshab-koronát pirítanak rá a sütőben. Lehet, hogy ez már egy pici túlzás, de mindenesetre ütős, laktató és mindenképpen nagyon finom desszert. 

A mák inkább a hűvösebb idők alapanyaga, de a fagylaltkészítőket is megihlette, hiszen egyre több helyen lehet találkozni mákos guba fagylalttal. A hideg nyalatként érkező mákos-édes ízvilág meglepően megnyerő.

Guba, bobajka, vagy lőnye, nevezhetjük bármelyiknek. A lényeg, hogy legyen benne valami a hagyományos alapból, amiért megilleti maga a név. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a mák egészséges, sok vasat, kálciumot, rezet és rostot tartalmaz, tehát a csontjaink építésének fontos alapanyaga. Többször kell a mákot az étlapunkba iktatni, és ehhez a mákos guba az egyik legfinomabb megoldás!

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

 

Kapcsolódó tartalom
Univer rajzpályázatunk még tart!
Farkas Boglárka | 2025. szeptember 22

Univer rajzpályázatunk még tart!

Szeptember 15-én indult az Univerrel közösen szervezett rajzpályázatunk, amelynek témája, hogy a legnépszerűbb ételízesítőnk ereje vajon miben rejlik. Erős Pista legény a gáton a magyar konyhában: ehhez nem fér kétség, hiszen nap mint nap fűszerezzük vele a fogásainkat. Hogy pontosan miben rejlik rettentő ereje, ezt kell nektek lerajzolni.