Az elmúlt hetekben vissza-visszatértünk a halfogyasztás fontosságának hangsúlyozására.
Elsősorban azért, mert ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt megnövekszik a kereslet a halak iránt, ami jó. Ugyanakkor, - bár Magyarország bővelkedik édesvízi halállományban és gazdag, hagyományos halászati kultúrával rendelkezik - a hal mégis leginkább a karácsonyi asztalokhoz kötődik. Míg a világ számos országában a hal a mindennapi étkezés része, nálunk évente csupán néhány alkalommal jelenik meg az étrendben – pedig az egészségünkre gyakorolt előnyei megkérdőjelezhetetlenek.
A halhús könnyen emészthető fehérjéket, értékes omega-3 zsírsavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek támogatják a szív- és érrendszert, az agyműködést, sőt gyulladáscsökkentő hatásuk is ismert.
"Szívbarát" élelmiszer jellegét a 80-as évek közepén kezdték hangsúlyozni, amikor is széles körben ismertté váltak a Grönlandon illetve Dániában városi körülmények között élő eszkimók vérzsír szintjeiben mérhető, a tengeri hal fogyasztásával összefüggésbe hozható különbségek. A grönlandi eszkimó népesség körében tízszer alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező elhalálozások aránya. A 80-as évek végére, az egyre szélesedő kutatások eredményeire alapozva egyre ismertebbé vált, hogy a halak olyan zsírsavakat - úgynevezett omega-3 vagy másnéven (n-3)-típusú zsírsavakat tartalmaznak, amelyek alkalmasak a szívinfarktus megelőzésére. Ezeket a zsírsavakat főként a lazac, hering, makréla, a szardínia, a busa, a pisztráng, a harcsa húsa tartalmazza.
Az omega-3 zsírsavak fontos szerepet játszanak a szív-, érrendszeri betegségek megelőzésében, gátolják a vérrögképződést. Erősítik az Immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatásuk van, csökkentik a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, és hozzájárulnak a szem-és az agy egészséges működéséhez is.
Sportolóknál bizonyítottan fontos szerepet játszanak az erő és állóképesség növelésében.
A hal gazdag jó minőségű, állati eredetű fehérje forrás. A vitaminok közül A-, B-, D-, E -vitaminokat tartalmaz. Ásványi anyagok közül jelentős foszfor, szelén, cink, vas és kalcium forrás.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint legalább hetente 2 alkalommal halétel kellene a tányérunkra kerüljön. Hogy ez mégsem így történik, annak oka az is, hogy a fogyasztók ismerete a halról és a halkészítményekről nagyon hiányos. Hiába áll napjainkban receptek tömkelege és szakácskönyvek tucatja rendelkezésre, amelyek a halételek receptjeinek széles skáláját kínálják, Magyarországon sokak számára a halételt még mindig csak a hagyományos halászlé vagy a sült-és rántott hal jelenti. Az elégtelen halfogyasztás másik oka az, hogy a dietetikus szerint sokan idegenkednek a hal szagától vagy a szálkáktól, így valójában a szülők felelőssége lenne, hogy gyerekkorban megszerettessék a halat a gyerekekkel. Ehhez pedig az is szükséges, hogy megtanuljunk gyorsan és változatos halételeket készíteni.
Az elmúlt években egyébként növekedésnek indult a halfogyasztás trendje, és ez szerencsés módon sok esetben összekapcsolódik a fenntarthatóság igényével is. Nagyon nem mindegy az sem ugyanis, hogy az elérhető alapanyagok vagy halételek lokálisan beszerezhetőek-e vagy sem. A legfinomabb hal mindig az, ami helyben elérhető, és az argentin hekk ide szállításának környezeti lábnyomával ellentétben a hazai halak beszerzése a bolygónkat is kíméli. A tudatos fogyasztó egyre inkább odafigyel erre is. Mint ahogy arra is, hogy a hal húsa, ha ellenőrzött hazai tenyészetből érkezik, nincs tele mesterséges tápanyagokkal és tömegnövelőkkel, vagy adott esetben éppen antibiotikumokkal.
