Németországban hagyományos nagycsütörtöki fogás a zöld leves. Ezt a napot német nyelvterületen zöld csütörtöknek is nevezik. Az elnevezés kapcsán többféle elmélet is létezik, ám az bizonyos, hogy az utolsó vacsora napja kiemelt helyet foglal el a húsvéti ünnepkörben. Ehhez a leveshez tradicionálisan a tavaszi első, vadon termő zöld növényeket használják fel, például a csalánt, gyermekláncfüvet, százszorszépet, cickafarkat, vízitormát. Ezek megtisztítják a szervezetet a tél után, és friss energiával látják el az emberi testet. Fontos, hogy a növények között mindig vannak keserű ízűek is, melyek Krisztus szenvedésére emlékeztetnek bennünket. Manapság a vad növényeket gyakran helyettesítik olyan gyógynövényekkel, melyek a kertben is megteremnek, vagy üzletben kaphatóak. Ebben a változatban a medvehagyma íze dominál.
Hozzávalók:
- 10 dkg bébispenót
- 5 dkg medvehagyma
- 5 dkg vegyes zöld fűszernövény: petrezselyem, rukkola, bazsalikom, zsázsa, metélőhagyma, csalán stb.
- 1 újhagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 liter zöldségalaplé
- 1 ek vaj
- 1 ek olívaolaj
- 1 dl tejszín
- szerecsendió
- bors
- só
A vaj és olívaolaj keverékén megfuttatjuk a felaprított újhagymát. Ezután felöntjük az alaplével, és felforraljuk. A zöld növényeket megmossuk, és durvára felaprítjuk. Az összeset az alapléhez adjuk, és nagyon alacsony lángon öt percig főzzük. Ne forraljuk erősen, így megmarad a növények intenzív íze és szép zöld színe is. Ha elkészültünk, leturmixoljuk a levest, sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval ízesítjük. A végén belekeverjük a tejszínt is, majd azonnal tálaljuk.
A cikk megjelenését a METRO támogatta.
Ajánljuk még:
Szilvával sült tarja
Öt világrész találkozik egy pici konyhában, és kész a csoda
Régi recept nem rossz recept: a 19. században ebédeltünk, és nektek is ajánljuk!
