Ünnepi cseresznyés sütemény: Lorántffy Zsuzsanna pitéje

Gasztro

Ünnepi cseresznyés sütemény: Lorántffy Zsuzsanna pitéje

Igazi ünnepi finomság!

Pünkösd idején is vannak olyan ételek, melyeket a hagyomány szerint gyakran fogyasztottak. Ilyenek például a különféle gyümölcsökkel, eperrel, cseresznyével készült sütemények. Úgy tartották, ha ilyen desszert kerül az ünnepi asztalra, akkor abban az évben szép sárga lesz a kender. Ezeket a süteményeket egyébként pünkösdi pitének is nevezik. Az egyhangú téli ételek után igazán csodálatos élmény egy harsogó, piros gyümölcsökkel teli édesség.

Hozzávalók

A tésztához:

  • 3,5 dl tej
  • 45 dkg finomliszt
  • 3 ek sertészsír
  • 1 tk só
    3 dkg élesztő
  • 1 tk cukor (az élesztő felfuttatásához)

A töltelékhez:

  • 30 dkg cseresznye
  • 10 dkg meggy
  • 10 dkg cukor
  • 2 ek fahéj

A szórathoz:

  • 8 dkg finomliszt
  • 8 dkg porcukor
  • 8 dkg vaj

 

Tovább olvasok

Elkészítés

Az élesztőt egy bögre langyos, cukros tejben felfuttatjuk. A lisztben a zsírt és a sót jól eldörzsöljük. Ráöntjük a felfuttatott élesztőt és a maradék tejet, majd a szokásosnál kicsit lágyabb tésztát dagasztunk belőle. Ha a tészta már elválik az edény falától, és sima a felülete, félretesszük megkelni. Közben elkészítjük a szóratot. A lisztet, a vajat és a porcukrot kézzel összegyúrjuk, majd hűtőbe tesszük, hogy kemény maradjon.

Mikor a tészta megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, és óvatos mozdulatokkal kétszer akkora korongot nyújtunk belőle, mint a piteforma, amiben majd sütjük. A kizsírozott, lisztezett sütőformába úgy terítjük bele a tésztát, hogy a szélén bőven maradjon lelógó rész. A gyümölcsöket megszórjuk fahéjas cukorral, és összeforgatjuk a lereszelt szórattal. Ezután az egészet egyenletesen a tésztára rakjuk, melynek a szélét, szép hullámosan, óvatosan visszahajtjuk a pitére. Középen ne érjen össze a felhajtott tészta, látszania kell a vörös gyümölcsöknek. Készíthetjük bármilyen idénygyümölccsel, málnával, eperrel is.

Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 35-40 perc alatt pirosra sütjük.

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.