Tojásleves kétféleképpen

Gasztro

Tojásleves kétféleképpen

 Borbás Marcsi receptjei

Köménymagos tojásleves (rántott leves):

 Hozzávalók:

Tovább olvasok
  • 4 dl víz
  • 1 ek mangalicazsír
  • 1 kk köménymag
  • 1 tk fűszerpaprika
  • 1 ek liszt
  • tárkonyecet
  • 2 db tojás

Elkészítés: 

Mangalicazsíron kipattogtatjuk a köménymagot, majd rászórjuk a lisztet, és rövid ideig pirítjuk. Ezután jöhet rá a fűszerpaprika, majd azonnal a hideg víz. Az egészet felforraljuk, hozzáadjuk a sót és az ízlés szerinti mennyiségű ecetet. Végül alaposan megkavarjuk a levest, és belebuggyantjuk a tojásokat. Ha a tojások külsején a fehérje megszilárdult, de belül még krémes a sárgája, máris tálalhatjuk a levest.

Erdélyi savanyú tojásleves

Hozzávalók: 

  • 12 db tojás
  • 2 dl tejszín
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • 1 ek mangalicazsír
  • 15 dkg húsos füstölt szalonna
  • 1 liter víz
  • őrölt bors
  • újhagymaszár
  • 1 csokor petrezselyem
  • tárkonyecet

 

Elkészítés:

Pici kockákra vágjuk a szalonnát, és rózsaszínűre pirítjuk. Erre ráöntjük a tíz darab felvert tojást, illetve a két plusz tojásfehérjét, és lassú tűzön megsütjük úgy, hogy lepényszerűen egyben maradjon. Ha kicsit hűlt, falatnyi kockákra vágjuk. Közben az apróra vágott fokhagymával és sóval felforraljuk a vizet, amelyet a két tojássárgájával kikevert tejszínnel behabarunk.

 

Ezután már nem forraljuk, nehogy a sárgája kicsapódjon. Fűszerezzük a borssal, a tárkonyecettel, és az aprított újhagymaszárral, valamint a petrezselyemmel. Végül pedig beletesszük a levesbe a felaprított szalonnás rántottát.

Ajánljuk még:

11 marcipángolyó a 110 éves anyák napi tortán – te mivel leped meg idén édesanyádat?

Rhea, Kronosz felesége és Zeusz anyja méltán vált a görögök tavaszünnepének főhősévé már az ókorban. A mitológia szerint ugyanis Kronosz az elő öt közös gyermeküket lenyelte, abbéli félelmében, hogy azok veszélyeztetik hatalmát, és végül a legkisebbik testvér, Zeusz mentette fivéreit és nővéreit a haláltól: végül a három fiútestvér osztozott a világ uralmán, három lánytestvérük pedig istennőként éltek az Olümposzon. A görögök az istenek anyjaként tisztelték Rheát, neki szentelték tavaszünnepüket, amely a mai anyák napja eredete. Később az őskeresztények Szűz Mária tiszteletének szentelték nagyböjt negyedik vasárnapját, a 17. századi Angliában pedig már az összes anyára kiterjedt a megemlékezés, és időpontja kitolódott a húsvét utáni negyedik vasárnapra. Jelentősége nem változott, formája annál inkább – készüljünk együtt anyák napjára!

 

Már követem az oldalt

X