Távoli finomság: a legjobb sült tejberizs

Elkészítés

A rizst megmossuk, majd kétszeres mennyiségű vízben előfőzzük. Fontos, hogy maradjanak egyben a szemek, de legyenek jó puhák. A főzés végén a maradék folyadékot öntsük le a rizsről.

Ezután a rizst feltesszük 1 liter hideg tejjel és egy csipet sóval főni. Két pohár cukrot is öntünk hozzá. Amíg még hideg a tej, addig beleteszünk 2 púpos evőkanál keményítőt. Fontos, hogy még ilyenkor rakjuk bele, különben a keményítő rögtön összekapja a tejet. Ezután folyamatosan kevergetjük az egészet, hogy ne égjen le a tej, és ne ragadjon le a rizs. Olyan állagúra kell főznünk, mint egy jó sűrű levest. Maradjon folyékony, ne kössön meg, hogy még folyékonyan tudjon belekerülni a sütőedénybe. Ha túl sűrűnek tűnik a keverék, önthetünk még hozzá egy kis tejet. Végül négy, nagyobb csésze nagyságú sütőedénybe osztjuk el a tejes-rizses keveréket.

A tojások sárgáját kikeverjük 1 dl hideg tejjel és 1 teáskanál keményítővel. Ezzel locsoljuk meg mindegyik adag tetejét.

A sütőedényeket egy nagyobb tepsibe állítjuk, majd öntünk alájuk egy kancsó vizet. 200 fokos sütőben kb. 15 percig sütjük, amíg a tetejük el nem kezd pirulni. A végeredménynek krémesnek kell lennie, a legfinomabb akkor, ha langyosan tálaljuk. Megszórhatjuk a végén fahéjjal is. 

A recept megjelenését a Koronás Cukor támogatta.

Ajánljuk még:

Akik a legtöbbet tették a rendszerváltás után a népi kultúra népszerűsítéséért

Egy világot teremtő háziállat, amit mégis megéri megenni: a pulyka története

„Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!” – Szent Iván éji hagyományok

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.