Mexikói töltött paprika: chiles en nogada

Gasztro

Mexikói töltött paprika: chiles en nogada

2023.04.22.

Töltött paprika, ahogy Mexikóban készítik!

Hozzávalók:

  • 4 poblano paprika (vagy kápia paprika) megpirítva, meghámozva

Töltelék:

  • 500 gramm csirkemell
  • 1 közepes hagyma felkockázva
  • 1 ek növényi olaj
  • 1 tk őrölt kömény
  • 1 tk só
  • fél tk bors
  • fél Granny Smith alma meghámozva, felkockázva
  • fél körte kockára vágva
  • negyed csésze szárított áfonya
  • negyed csésze szárított sárgabarack apróra vágva
  • 2 gerezd felaprított fokhagyma
  • 2 ek pirított tökmag
  • 2 ek paradicsompüré
  • 1 csésze száraz fehérbor
  • csipet cukor

Szószhoz:

  • 1 ek növényi olaj
  • 2 gerezd felaprított fokhagyma
  • 2 csésze zsíros tejszín
  • 1/3 csésze darált dió
  • só, bors ízlés szerint

 

Tovább olvasok

Elkészítés: 

A paprikákat megmossuk, és ahogy vannak, egészben, csumájukkal együtt 180 fokos sütőbe toljuk, és nagyjából húsz perc alatt megsütjük.

Amíg a paprika sül, előkészítjük a tölteléket. Ehhez felaprítjuk a hagymát, kockára vágjuk a csirkemellet, és apróra vágjuk az aszalt gyümölcsöket. A hagymát dinszteljük, majd hozzáadjuk a fűszereket és pirítjuk kicsit azokat is. Egypercnyi pirítás után hozzáadjuk a csirkemellet és a gyümölcsöket, a tökmagot, a paradicsompürét és a fehér bort is. Kevergetés mellett addig főzzük, míg a csirke megpuhul. 

Közben elkészítjük a szószt: ehhez kevés olajon hagymát és fokhagymát dinsztelünk, majd hozzáöntjük a tejszínt. Megfűszerezzük, majd ha összeállt a szósz, hozzáadjuk a diót.

Végezetül a paprikákat félbe vágjuk, megtöltjük a töltelékkel, és a szósszal meglocsolva melegen tálaljuk.

A receptről videót itt láthattok: 

 

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.