Merre csörög a csöröge? – Mindent a cifra fánkokról

Brehmnél a csöröge a madarak egy seregélyekkel rokon csoportját jelenti; nálunk, magyaroknál, ugye a szarka is csörög, meg a gyermekdalban a dió és a mogyoró is, hol erre, hol arra…

Bizonyos érzékszervi hatásaiban ugyan nagyon eltérő, ám másokban elég hasonlatos a töpörtyű, amit a Dunántúlon csak csörgének becéznek.

Ez a fánk is a farsang kísérője, de még inkább a lakodalmak egyik szereplője. Maga a sütemény az ágakra aggatva, tésztája meg azokra tekerve az életfa dísze...(Utóbbit a menyasszonykalácsba állítják –meglehetősen gyakorlatias termékenység szimbólum alakul így ki, ahol a lágy részek a nőt, a kemények pedig a férfit képviselik.)

És mi is a herőce? A hérész nem más, mint egy másnapos szokás, gyakorlatilag az elhálás bizonyítására. Így hívják az ifjú párt ébresztő csapat tagjait is, akik vihetnek magukkal osztogatni való, s a fentebb vázolthoz meglehetősen hasonlatos édességet. A lepedőellenőrző (és a hírt a faluban szétkürtölő) csapat szinte bizonyosan zenével, hegedűszóval érkezik, s ezek a „hajnalosok” azután „tsörégéznek” meg „ugrántzolnak” a házaknál.