Mágnás mákos

Gasztro

Mágnás mákos

Borbás Marcsi receptje

Hozzávalók:

A tésztához:

  • 35 dkg liszt
  • 10 dkg vaj
  • 5 dkg sertészsír
  • 10 dkg porcukor
  • 1 tk sütőpor
  • 1 db tojás
  • csipetnyi só
  • 1 bionarancs

A töltelékhez:

  • 15 dkg darált mák
  • 20 dkg porcukor
  • 7 db tojás
  • 1 kk fahéj
  • 1 bionarancs

 

  • Az összeállításhoz 6-7 ek baracklekvár
  • A kenéshez 1 db tojás

 

Tovább olvasok

 Elkészítés:

A lisztet a puha vajjal és a sertészsírral elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a sütőport, a sót, a porcukrot és a tojást. A narancs levét kifacsarjuk, és ezt is a tésztába dolgozzuk. Jó alaposan átgyúrjuk, hogy tökéletesen összeálljon, és a felülete is kisimuljon.

A tésztát ezután két részre osztjuk, az egyik adag kicsivel legyen nagyobb, mint a másik. A nagyobb darabot lisztezett felületen téglalap alakúra nyújtjuk. Egy közepes méretű, kivajazott tepsi aljába terítjük a nyújtófa segítségével, amelyre feltekerjük, és így emeljük a sütőformába. Kicsit megnyomkodjuk, hogy teljesen kitöltse a tepsit, és megkenjük baracklekvárral.

A töltelékhez a tojásokat szétválasztjuk. A sárgájákat habosra kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral. A narancs reszelt héjával is ízesítjük, majd belekeverjük a darált mákot és a fahéjat. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, és óvatosan, körkörös mozdulatokkal beleforgatjuk az előbbi krémbe. Ezután az egészet a sütőformába öntjük, majd elegyengetjük.

A maradék tésztából rudakat sodrunk, és csinos rácsot készítünk belőle a sütemény tetejére. A csíkokat precízen megkenjük felvert tojással. Előmelegített, 200 fokos sütőben kezdjük el sütni, majd negyedóra elteltével visszavesszük a hőmérsékletet 170 fokra. Így készül el körülbelül fél óra alatt.

Addigra a teteje aranybarna színt kap, a tészta omlósra, a töltelék pedig kellemesen könnyűre sül.

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.