Kelebia csak egy kőhajításnyi távolságra van a szülőfalumtól, Madarastól, mégis egy határ választja el tőle. Itt ismerkedtem meg Paskó Csaba atyával, a falu plébánosával, aki séfeket megszégyenítő ügyességgel és kreativitással mozog a konyhában. Csaba atya ráadásul a közösség motorja: a plébánia állandóan a hívek nevetésétől hangos. Egy alkalommal, mikor én is ott jártam, éppen nagy vigasság volt. Amíg az udvaron a kemencében pirultak a húsok, a konyhában egy helyi asszony, Irénke néni, gurulós fánkot sütött. Mivel addig nem ismertem ezt a receptet, úgy gondoltam, ellesem a készítés fortélyait. Miközben pedig Irénkével beszélgetve, épp a hozzávalókat memorizáltam, a fánkocskák egymás után „gurultak le” a torkomon. Vigyázat! Nem lehet abbahagyni!
Hozzávalók:
- 40 dkg félfogós liszt
- 2 dl zsíros tej
- 2 tojás sárgája
- ½ cs élesztő
- 1/2 dl szódavíz
- 4 kiskanál cukor
- 4 kiskanál olvasztott vaj
- csipet só
Elkészítés:
Az élesztőt felfuttatjuk, és a hozzávalókból tésztát dagasztunk. (Nem kell megijedni, mert ez a tészta nem lesz olyan lágy, mint egy szokásos fánk tészta.) 10 percet pihentetjük, majd körülbelül 4 centi vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk és nem túl forró zsiradékban mindkét oldalát kisütjük. Ha elég sok olajban sütjük, a golyócskák maguktól forognak a zsírban. Amikor már a fánkok minden oldala piros, egy szűrőkanállal szedjük ki, és azonnal forgassuk bele a porcukros darált dióba, vagy a fahéjas porcukorba.
Korábbi fánkreceptjeinket itt találjátok.
Ajánljuk még:
