Fogas kárpáti módra

Gasztro

Fogas kárpáti módra

Borbás Marcsi receptje

Hozzávalók

  • 40 dkg fogasfilé
  • 2 ek. olívaolaj
  • 5 dkg vaj
  • bors

A mártáshoz:

  • 2 dl zsíros tejszín
  • 5 dkg vaj
  • 2 dl száraz fehérbor
  • ½ citrom héja
  • friss kapor

A gombához:

  • 25 dkg shimeji gomba
  • (fehér és barna vegyesen)
  • 1 ek. olívaolaj
  • 1 gerezd fokhagyma
  • frissen őrölt bors

A rákhoz:

  • 25 dkg rák
  • 1 ek. olívaolaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1,5 dl száraz fehérbor

 

Tovább olvasok

Elkészítés

A rákot forró serpenyőben megpirítjuk kevés olívaolajon. Ha már szép színe van, adunk hozzá aprított fokhagymát. Egy-két percig még kevergetjük, majd felöntjük a fehérborral és megsózzuk. Óvatosan átkeverjük, hogy minden pörzsanyag feloldódjon a serpenyő aljáról, majd hagyjuk készre párolódni a rákot. Figyeljünk, hogy az alkohol kiforrjon közben, csak a bor finom aromái maradjanak benne az ételben.

A gombát megtisztítjuk, levágjuk a tönkről, majd forró serpenyőben olívaolajon megpirítjuk. Ezt is fokhagymával és borssal ízesítjük. Ha elkészült, meg is sózzuk.

A mártáshoz a fehérbort redukáljuk, vagyis jól beforraljuk. Így biztosan nem marad benne alkohol, viszont az íze intenzívebbé válik. Közben a vajat felolvasztjuk, majd a tejszínnel összeforraljuk. Közben meg is sózzuk. Hozzáadjuk a bort, majd teszünk hozzá friss kaprot, illetve reszelt citromhéjat.  Ekkor már nem főzzük tovább.

A halat megsózzuk, majd forró serpenyőben, olívaolajon kezdjük el sütni. Bőrrel lefelé tesszük az edénybe, és figyelünk, hogy ne húzódjon össze. Egy fakanállal óvatosan lenyomkodjuk, miközben sül. Ha látjuk, hogy a hő szépen áthúzódott a húsán, akkor óvatosan megfordítjuk. Borssal ízesítjük, és dobunk mellé egy kis vajat is. Így sütjük készre.

Ha mindennel elkészültünk, tálaljuk a halat, a rákot és a gombát a tejszínes mártással.

Ajánljuk még:

Mágikus erejű étkek a karácsonyi asztalon: hagyj helyet nekik!

Az adventi böjt szimbolikus feloldása a karácsonyi asztal megterítése különböző „kötelező” és mágikus erejű ételekkel. Népi kultúránk archaikus hagyományrétegeiben a szentesti vacsora elfogyasztása a családok egyik legfontosabb közösségi alkalma volt, amelyre „hivatalosak voltak” a már nem élő családtagok is. Mindennek, ami helyet kapott a karácsonyi asztalon, különleges jelentősége és ereje volt, katolikus vidékeken a karácsonyi asztalt ugyanis az oltár kicsinyített másként értelmezték.