Az együttlét ünnep, amit a művészet képes időtlenné nemesíteni: az idei Arcus Temporum különleges üzenete
„Ünnep” – ezt a címet viseli a Pannonhalmi Főapátság 2024-es évadja.
A bencés szerzetesközösség idén ünnepli ugyanis a Szent Márton-bazilika középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulóját a Bazilika 800 programsorozat keretében.
A Pannonhalmi Főapátságot Ferenc pápa magyarországi látogatásakor az ország nagy lelki emlékművének, az imádság helyének és a testvériség hídjának nevezte. A szerzetesközösség az idei Arcuson – ahogy az egész emlékévben is – arra törekszik, hogy a Szentatya szavait jelenvalóvá tegye.
A XX. Arcus Temporum 2024. augusztus 23–25. között igazi közösségi ünneplésre hívja a nagyérdeműt és nem csak a centenárium okán, hanem mert a fesztivál fennállásának 20. évéhez ért. A jeles alkalomra különleges programokkal és helyszínekkel készülnek a szervezők.
A zenei kínálatban már az önmagában izgalmas, hogy Keller András, a fesztivál idei művészeti vezetője Mozartot állítja párhuzamba a nemrégiben elhunyt kortárs zeneszerzővel, Eötvös Péterrel, hát még ha azt is hozzátesszük, hogy a kiváló magyar komponista – utolsó munkáinak egyikeként – az itt elhangzó zeneműveket saját maga válogatta ki. „Eötvös Péterrel együtt kezdtük tervezni az idei fesztivál programját, amelyen elsősorban az ő szóló és ensemble műveit kívántuk fókuszba állítani. Sajnos a sors felülírta az elképzeléseinket, és ő már nem lehet jelen a fesztiválon, csak a művészetével, mert márciusban távozott közülünk, de ugyanúgy itt marad élő művészetként Péter köztünk, és velünk lesz” – mondta Keller András.
A zenei élményeket még különlegesebbé teszik az idén bekapcsolódó új helyszínek.
A művészeti fesztivál nyitókoncertjét most először szabadtérre, méghozzá az idén 800 éves Szent Márton-bazilika előtti bástyára tervezi a Pannonhalmi Főapátság. Az egyébként is lenyűgöző épület, a lemenő nap fényében még különlegesebb háttérként szolgál majd a hangversenynek, amelyen Eötvös Péter és Mozart darabjait élvezheti a közönség. Ahogy az egész fesztivál alatt is e két zeneszerző művészete lép párbeszédbe egymással. Emellett a Lombkorona-tanösvényen is tartanak koncertet idén a már jól megszokott helyszínek – a Szent Márton-bazilika, a Boldogasszony-kápolna, a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtára – mellett.
Lépések – ezt a címet viseli a fesztivált felvezető sétakoncert. A Lombkorona-sétány Eötvös-ösvénnyé változik, a megállókon a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter zeneszerző kilenc rövid műve csendül fel. Azok, amelyeket ő maga válogatott ki.
Korunk egyik legkiválóbb muzsikusa ugyanis még részt tudott venni a fesztiválon elhangzó darabjainak összeállításában. Ahhoz különösen ragaszkodott, hogy a fuvolára és együttesre írt nyolctételes, A szél szekvenciái című műve elhangozzon az Arcuson.
Kívánságához pedig tartják is magukat a szervezők, a szerzetesközösség vasárnapi napközi imaóráját tagolják a darab részletei. A szombati zsolozsmát pedig szintén egy Eötvös-alkotás kíséri.
Az Arcus további koncertjein is hangsúlyos szerepet kap a kortárs, magyar komponista, és művészete Mozart műveivel lép párbeszédbe. A nyitókoncert is ezt a címet viseli – Párbeszédek. A hangverseny nyitó műsorszámának címe: Dialógus Mozarttal, amelyhez Eötvös Mozart-töredékeket használt fel. Erre felel Mozart Esz-dúr versenyműve, majd A-dúr klarinétversenye, ami után ismét Eötvös „veszi magához a szót”, míg végül a hangversenyt a bécsi klasszikus lebrilliánsabb szimfóniája, a „Haffner” szimfónia zárja.
Mindehhez pedig a 800 éves Szent Márton-bazilika szolgáltat impozáns hátteret, hisz a hangversenyt a templom előtti térre tervezik.
A szombati kamarakoncerten pedig nem csak Eötvös és Mozart lép interakcióba egymással.
A hangversenyt Mozart kevés moll hangnemű darabjának egyikével nyitják. A c-moll adagio és fúga Bach nyomán született, de mozarti dialektusban. A koncerten elhangzó egyik Eötvös-darab pedig liszti hangvételben zenésíti meg Ulysses szavait. Ahogy azt Mona Dániel zenetörténész megfogalmazta
a Szavak címet viselő kamarakoncert arra keresi a választ, hogy hol vannak a zenei hangok határai, és hol kezdődik a beszéd? Hogyan lesz egy beszélt szövegből zene anélkül, hogy énekhangot használnánk.
A szombat esti koncert a Találkozások nevet kapta, mert a hangversenyt a zenei találkozások jellemzik. A D-dúr kürtverseny egyrészt Mozart és annak a Joseph Leutgebnek a találkozása, aki számára a zeneszerző minden szólókürtre írt művét írta, de tetten érhető a komponista és a darabot befejező Süssmayer gyakran merész humora is. A főapátság lenyűgöző klasszicista teremkönyvtárában elhangzó Eötvös-darab, a Hommage à Domenico Scarlatti a barokk mester egyik áriáját dolgozza fel. Ezt Eötvös több mint félezer Scarlatti-szonáta végigjátszása után választotta ki. Szólószerephez ritkán jutó két hangszer – fuvola és hárfa – találkozik ezen az estén Mozart kettősversenyében, amit egy újabb Eötvös-darab követ, végül a koncertet Mozart zárja.
Idén is kivételes zenei és egyben spirituális élménynek ígérkezik a vasárnap hajnali koncert. A Bazilika ónix ablakán átszűrődő felkelő nap fénye különleges atmoszférát teremt, amelyben – ahogy a koncert címében is szerepel – Meglepetések várják a közönséget.
Itt hangzik el Mozart egyetlen e-moll műve, amely akkor született, mikor a szerzőt váratlan fordulatok érték: elhagyta első szerelme és nem sokkal később elvesztette édesanyját. Bánatát pedig zenébe öntötte.
A hajnali hangversenyen elhangzó Eötvös-darabban pedig az improvizációé lesz a főszerep. Mona Dániel írja, hogy egyfajta klasszikuszenei karaoke-ként Eötvös egy citera, egy nyenyere és egy szintetizátor segítségével létrehozott egy alapot, amelyre bármennyi és bármilyen hangszeres művész rögtönözhet. Így a márciusban elhunyt szerzővel egy minden bizonnyal megható interakció fültanúja lehet a közönség.
A vasárnapi zárókoncert stílszerűen a Búcsúzások címet viseli. Egy imádott személytől vett búcsú fájdalmáról mesél Eötvös itt elhangzó Respond című darabja, amely korábbi bárcsaversenyének átdolgozása. A szomorúsággal telített művet Mozart Gran Partitája oldja, amely szép pillanatokkal és pozitív üzenetekkel bocsátja útjára a fesztiválozókat.
Az Arcus Temporum XX. művészeti vezetője Keller András, házigazdája pedig Mácsai Pál.
A fesztiválon mások mellett hallhatjuk a Concerto Budapest kiváló szólistáit, Várjon Dénes és Simon Izabella zongoraművészeket, a Keller Quartetet és a Korossy Quartetet is.
A gazdag zenei kínálat mellett az idei Arcuson is irodalmi, képzőművészeti és spirituális élményekkel várják a közönséget. Utóbbi kettő között a Bazilika 800 emlékévre reflektáló programokat találunk. Míg irodalmi díszvendégként a jelenleg Amerikában élő Röhrig Géza érkezik.
Röhrig Gézáról a többségnek minden bizonnyal Nemes Jeles László Oscar-díjas filmje, a Saul fia jut elsőként eszébe, azt már kevesebben tudják, hogy a Kossuth-díjas színész kiváló író és költő.
Most erről az oldaláról mutatkozik be az Arcuson. A vele való beszélgetés során az ősszel megjelenő új regényéből is megoszt részleteket a közönséggel. Egy felolvasószínházi előadás részeként – Borbély Sándor művei mellett – Röhrig versei elevenednek meg, Eötvös-zenékkel kiegészítve.
Spirituális programjaiban is a Bazilika 800 emlékévre reflektál a fesztivál. Egyebek mellett
maga a főapát, Hortobágyi T. Cirill – aki csaknem fél évszázada kötődik Szent Márton hegyéhez – vezeti körbe a vendégeket a szerzetestemplom ősi falai között.
Cirill atyához a nemzetközi hírű Ybl-díjas építész Gutowski Robert és az örmény zenész, David Yengibarjan is csatlakozik. Továbbá csendmeditációt tartanak az Arcus napjaiban a templomban. Az egyedülálló programot a pannonhalmi bencés szerzetes, Márk atya és az ismert pszichiáter dr. Palotai Gabriella kíséri.
Természetesen az idei Arcus is elképzelhetetlen lenne képzőművészeti programok nélkül. Ezek szintén az idei ünnepi tematika köré rendeződnek. Egyrészt
a kurátor, Virágvölgyi István vezetésével ismerhetik meg a Nyolc 100 év című fotótárlatot a vendégek, amely nyolc 100 éves honfitársunk portréján keresztül igyekszik megfoghatóvá tenni a bazilika elmúlt nyolc évszázadának időtávlatát.
Másrészt idén is érkeznek a fesztiválra a Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, hogy közös performatív előadásukban jelenítsék meg a templomünnepet.
„Az Arcus napjaiban arra hívjuk a vendégeket, hogy töltsünk el időt egymással, töltsünk el időt a csendben a monostor ezeréves falai mögött. Szánjunk időt arra, hogy a 800 éves templomban otthonra találunk! Töltsünk el időt egymással, művészek, vendégek, látogatók, és töltsünk el időt a kultúrában, a zene, a képzőművészet, az irodalom és a spiritualitás terében!”
– fogalmazott Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója.
A szerzetesközösség az idei Arcuson – ahogy az egész emlékévben – arra törekszik, hogy Ferenc pápa szavait, miszerint a Pannonhalmi Főapátság az ország nagy lelki emlékműve, az imádság helye és a testvériség hídja, jelenvalóvá tegye.
A teljes program a fesztivál honlapján, a www.arcustemporum.com oldalon érhető el.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság / XX. Arcus Temporum
