A Bécs történelmi belvárosában az Albertina Múzeum egy olyan kiállítóhely, amit egyszer mindenképpen látni kell, de még inkább időről-időre felfedezni. A Habsburgok egykori pompás lakópalotája ma a birodalmi hangulat és a modern művészet ötvözeteként vonzza az érdeklődőket. A múzeum idén 250 éves jubileumát ünnepli, ez alkalomból számos új tárlat látható. Külön érdekesség, hogy az idei évben kiemelkedő szerepet kapnak a nők, Mária Teréziától kezdve a legújabb kori művészekig. A gyűjtemény új pillanata lesz ősszel a nagyszabású kiállítás, amely az Albertina női művészeit mutatja be egészen más perspektívából, egyesíti őket egy korszakalkotó művészi párbeszédben.
Főhercegek és hercegnők rezidenciája
A mai múzeumépület egykor Habsburg főhercegek és főhercegnők rezidenciájaként szolgált. Ezt az időszakot mutatják be az Állami termek, a klasszicista szobabelsőkkel, csodálatos intarziás padlókkal, falburkolatokkal, színes tapétákkal, értékes berendezésekkel. Pompa és csillogás, pazar berendezés, amely pontosan illeszkedik az épület külső megjelenéséhez.
Készítette: Miguel Hermoso Cuesta/commons.wikimedia.org
Ebből az egységből odakint csupán a „lebegő tető” lóg ki, a szó szoros értelmében is. A Hans Hollein által 2003-ban tervezett és megvalósított tető nem csak építészetileg jelölt ki egy új irányt, érzékelteti első látásra, hogy itt nem csak a múlt megőrzéséről van szó. Az Albertina a XV. századtól egészen a jelenkorig tartó időszakból származó kiemelkedő műalkotásokkal sokoldalú kiállítási programot kínál. Nekem nem tetszik ez a „lebegő tető”, de a modern építészeti és műszaki megoldások, a mozgólépcső, a liftek, a látogatók kényelmét szolgáló berendezések megkívánják az újszerű, olykor meglepően szokatlan megoldásokat
Monet-től Picassoig: a Batliner kollekció
Az Albertina Európa egyik legfontosabb modernista művészeti gyűjteményének ad otthont, a Batliner Gyűjteménynek, olvashatjuk a múzeum ajánlójában. Nem más ez, mint az impresszionista és a posztimpresszionista művészek alkotásainak esszenciája, egy elképesztően gazdag és súlyos gyűjtemény. Itt csak kapkodja a fejét a látogató,
Cézanne, Toulouse-Lautrec és Gauguin. Monet tavirózsái és rózsakertben álló háza, az osztrák művészek, Kokoschka művei és Egger-Lienz. Az orosz avantgárd sokszínűségét Goncsarova, Malevics és Chagall festményei képviselik, a tárlatot Picasso-művek teszik teljessé.
A társadalom tükre: Honoré Daumier
A XIX. századi forradalmak után Daumier tükröt tartott korának, éles tollal és megvesztegethetetlen humorral megáldva ábrázolta a hatalommal való visszaéléseket és a társadalmi igazságtalanságokat. Könyörtelen művészetével gyakran került szembe a hatalommal, amiért nem egyszer börtönnel is jutalmazták. Az Albertina 90 év után először mutatja be Daumier időtlenül aktuális alkotásait egy olyan időből, amikor a gazdaság válságban van, a társadalmai helyzet egyre bonyolultabb és egyes csoportok visszaélnek kiváltságos helyzetükkel. A rajzokon és litográfiákon a jó megfigyelő szemével láthatjuk a XIX. századi Párizs mindennapjait, és megtekinthetünk egy animációs filmet a művész életművéről, amelynek zenéjét Paul és Linda McCartney-nek köszönhetjük.
Leiko Ikemura, az ember és a természet törékeny kapcsolata
A keleti kultúra kedvelőinek igazi csemege a japán-svájci kortárs művész, Leiko Ikemura műveinek tárlata. Munkái a természetben gyökereznek, a táj és az ember a képein és a szobraiban összeolvad. Szürrealista képi nyelvezetében egyszerre van jelen nyugat és kelet, az emberi lét törékeny mulandósága, a végtelen univerzum, a nőiesség és az átalakulás. Csupa olyan mű, amely megkívánja a jótékony félhomályt, a sejtelmes megvilágítást, ahol el lehet időzni, egy-egy mű előtt leülni, és hagyni magunkat egy kicsit beleolvadni a képzeletbeli tájak ködébe.
A lenyűgöző papír
Az Albertina ad otthont a világ legnagyobb papírra festett rajz-, nyomat- és művészeti alkotás gyűjteményének. A rendkívül gazdag kiállítás a XV. századtól egészen napjainkig mutatja be a papír sokszínűségét. Gyerekeknek is élvezetes, kifejezetten meglepő és szórakoztató a tárlat, amelyen a papír szokatlan és formabontó perspektíváit is megismerhetjük. Háromdimenziós tárgyak, kártyalapok rézmetszetei, kínai papírkülönlegességek, mozgóképek és számos más izgalmas alkotáson keresztül egy lenyűgöző felfedezőutat tehetünk a papír évszázadokon és földrészeken átívelő kalandos történetében.
A gondoskodás számít
A gondoskodás az emberi együttélés alapját képezi. Ez a kiállítás a gondozói munka egzisztenciális területeire összpontosít, láthatóvá szeretné tenni azokat a láthatatlan tevékenységeket, amelyek nélkül a világ biztosan összeomlana, ám amelyek sosem kerülnek reflektorfénybe. Művészi tárgyak, fotók segítségével teremtik meg a kortárs jeleket és jelrendszereket. Meglepő alkotásokkal szembesül itt a látogató, például egy művészien felpakolt mosogatógép-tálcánál. Ilyet bárki tud csinálni, ilyen nekünk is van otthon, mondanánk már rögtön, és itt éppen ez a cél: megmutatni azt, ami hétköznapi, ami láthatatlan, a háztartási munka, az idősgondozás, az anyaság nehéz és kevéssé becsült mindennapjait, a generációk közti együttélést. Az 1970-es évek feminista avantgárd művészetétől a mai alkotók gondolatvilágáig felsorakozó meghökkentő művek szeretnék rányitni a szemet a túlnyomó részt nők által végzett gondozói, gondoskodó munka megbecsülésére.
Jövőbe tekintve egy szelet süteménnyel
A 250 éves múzeum minden korosztályt, minden érdeklődési kört megszólít. Kitekint a nagyvilágba, az eseménydús történelemre, és arra sarkall, hogy lelkesen tekintsünk a jövőbe. Ezt szolgálja az is, hogy idén előtérbe került a nő. Nem úgy, mint egy téma, vagy modell, hanem feltárul a nők által alkotott művészet lenyűgöző sokszínűsége. Ez pedig a maga nemében teljesen új látásmód, amit kár volna bárkinek is kihagyni. Ahogyan egy szelet süteményt sem a kimerítő és egyben felemelő múzeumlátogatás után a falak közé költözött patinás Demel cukrászda fenséges kínálatából.
Borítókép: C.Stadler/Bwag/commons.wikimedia.org
Budapest legszebb terített asztala a Ráth György villában
A szecesszió szerelmeseinek való gyűjtemény a Városliget mellett
