Az uborka talán a legsokoldalúbb zöldségfélénk. Lehet enni nyersen, salátában, mártásban, lehet megölteni, megsütni, kovászolni, savanyítani. Tehetjük limonádéba, arcbőrre bőrnyugtatónak, német módra karácsonyfára dísznek. Azt, hogy az uborka levét az utak síkosságmentesítésére használják, azt talán sokan nem is tudják elképzelni.
Amikor az uborkalé az utakra kerül
Pedig 2019 óta létezik együttműködés egy élelmiszergyártó és az alsó-bajorországi útfenntartó között, azóta egyre több uborkalevet használnak a hideg idő beálltával. A savanyúságok erjesztésénél visszamaradt sós levet ahelyett, hogy az ártalmatlanítás után a csatornarendszerbe engednék, olyan sóoldatot állítanak elő, amely mínusz 18 fokig alkalmas az utak karbantartására. A bajor közlekedési minisztériummal együttműködve most már számos város, valamint a repülőterek is sózás helyett ezt a megoldást választják arra, hogy csúszásmentessé tegyék fagyos-jeges időben az utak felületét. Ez a fenntartható eljárás évi 180 tonna útszóró só megtakarítását jelenti.
Működik-e az uborkalé otthon is? – egy kísérlet tanulságai
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az uborkás üvegben maradt levet használják fel, de én kíváncsi voltam, és kipróbáltam, azzal működik-e. Ugyan az ecetes levet, miután kiettük belőle az uborkát, levesek és saláták ízesítésére szoktam felhasználni, most az egyszer kivételt tettem, és a bejárati járdát kísérletképpen fellocsoltam vele. Nem szűrtem le, így a mustármagok és a kapor maradványok mókásan mutattak, de tényleg működik! Nem csúszott, nem fagyott le, a hidegben az illatát sem lehetett érezni.
Az uborka mint kulturális különcség – karácsonyfától csokoládéig
Úgy látszik, a németek az uborkát még többre tartják, mint bármely más nemzet. Felakasztják a karácsonyfára, és az idei erfurti adventi vásáron megjelent egy furcsa rágcsálni való is. Pálcikára tűzött, csokoládéba mártott és mandulába forgatott csemege, ami kívülről nem is sejteti, hogy a belsejében savanyú uborka bújik meg! A csokoládéba mártott Spreewald savanyúság fehér-, tej- és étcsokoládé bevonattal is választható volt, és jól megfért a csokiköntösbe öltözött gyümölcsök mellett. Meglepő, meghökkentő, de vitték, mint a cukrot. Azt mondták, az édes és a savanyú jól illik össze, csak szokás kérdése, esszük-e csokival az uborkát.
Savanyú uborka a konyhában
Ha nem is csokival, de érdemes uborkát enni, nyáron frissen, télen savanyítva. A savanyú uborka segíti az emésztést, jót tesz a beleinknek. A télen szokásos nehezebb ételek, a disznótoros, a fűszeres pecsenyék szinte kívánják is, hogy társuljon melléjük ízletes, savanyú uborka ellenpontként. Tehetjük apróra vágva húsos raguba, ott a helye a szoljankában, a Sztroganoff módra készült bélszín mártásában. Egykor a szakácskönyvek tobzódtak az uborkamártás receptekben. Készült sült és főtt uborkából, volt savanyú uborkás köztük, pépesre kavart és darabos. Horváth Ilona nagy klasszikus könyvében halvány rántással, apróra vágott ecetes uborkával találjuk. Dobos C. József Magyar-franczia szakácskönyve szerint a sózott és lecsöpögtetett uborkát forró vajban kell sütni, majd többféle ingredienciával: borecettel, cukorral, barnamártással, borssal és jóféle fehérborral „negyed-óráig lassan főni hagyjuk, s úgy adjuk a később megnevezendő ételekhez.”
Amikor az uborka jelképpé válik
Krúdy álmoskönyvében a fanyar uborka nehéz testi munkát jelez. Tehát előbb lapátoljuk vagy söpörjük el a havat, és síkosság ellen használjunk mindenképpen környezetbarát útszóró anyagot, vagy homokot, fahamut, esetleg próbáljuk ki az uborkalevet.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
