A hortenziák varázslatos világa
A hortenziák családja rendkívül sokszínű és változatos: több mint 75 fajtát azonosítottak eddig a kutatók. A növény eredetileg Észak-Ázsia hegyvidékeiről (Kína, a Himalája, Japán, Indonézia) származik, ahol vadon élő ősei még ma is megtalálhatóak. 1789-tól datálható Európában, egészen pontosan Angliában jelent meg először, ahová Japánból érkezett a hűvösebb, félárnyékos helyeket kedvelő növény.
Latin neve – Hydrangea – 'sok vizet' jelent, a hortenzia nevet pedig a fajt először leíró francia botanikustól, Philbert Commersontól kapta, aki kedvese, Lapeaute Hortense után nevezte el e különleges évelő cserjét.
A tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) talán a legkülönlegesebb tagja ennek a családnak. Neve onnan származik, hogy levelei formájukban élénken emlékeztetnek a tölgyfa lombozatára, mély, karéjos bevágásokkal és karakteres formával. Ez a faj különösen hálás dísze lehet kertünknek, hiszen nemcsak virágzáskor, hanem az őszi hónapokban is kivételes látványt nyújt, amikor levelei gyönyörű vörös, narancs és sárga árnyalatokba öltöznek. A fehér, kúpos virágzatai nyáron hosszú hetekig díszítik a kertet, és fokozatosan rózsaszínűvé válnak az idő múlásával. Kedvelt fajtái közé tartozik a Snow Queen hófehér virágzatával, a Snowflake dupla virágú változata, valamint a kompaktabb növekedésű Pee Wee és Sike's Dwarf törpe fajták.
Fotó: 123RF
Tudtad? A hortenzia kora tavasztól késő őszig virágzik, így folyamatos dísze lehet kertünknek. Az elvirágzott hortenziát pedig nagyszerűen hasznosíthatjuk lakásdíszként: száraz virágzatából koszorúkat, különféle dekorációkat készíthetünk.
A cserjés hortenzia, tudományos nevén Hydrangea arborescens, Amerika keleti partvidékéről származik, és robusztus természetéről ismert. Ez a faj különösen alkalmazkodóképes, és viszonylag könnyű gondozást igényel. Jellegzetes, gömb alakú virágzatai hófehér színűek, és a nyár közepétől egészen a kora őszig pompáznak. A cserjés hortenzia egyik legfontosabb előnye, hogy erősen visszametszve is megújul, így könnyen formázható és karbantartható. Legnépszerűbb fajtái között találjuk a Strong Annabelle óriási, 25-30 centiméteres hófehér gömbjeit, a Ruby Annabelle és a Pink Annabelle rózsaszín fajtákat.
Tudtad? A kék nem alapszíne a hortenziának: a rózsaszín fajták váltanak kékes árnyalatra savanyú földben. Így a növény hasznos talajminőség-indikátor is egyben.
A bugás hortenzia, azaz a Hydrangea paniculata, valószínűleg a legimpozánsabb tagja a családnak. Kúpos, piramis alakú virágzatai akár 30-40 centiméter hosszúak is lehetnek, és látványos átalakuláson mennek keresztül a virágzási időszak alatt. Kezdetben fehér vagy krémszínű virágaik fokozatosan rózsaszínbe, majd mély rózsaszínbe vagy akár bordóba váltanak át. Ez a folyamat nem csak vizuálisan lenyűgöző, hanem hosszú virágzási időszakot is biztosít, gyakran júliustól októberig. Kiemelkedő fajtái közé tartozik a Grandiflora klasszikus nagyvirágú változata, a Limelight zöldesbe hajló virágzattal, a kompakt Little Lime hatalmas, zöldes virágaival kisebb kertekbe, a Pinky Winky különleges, kétszínű virágzatával, a Skyfall csodás fehér virágaival, valamint a Phantom óriási, akár 40 centiméteres virágzataival. Érdekes és látványos díszei lehetnek kertünknek továbbá az olyan fajták is, mint a Silverdollar, a buja Bobo és a rózsaszín Firelight is.
Tudtad? Őshazájában a hortenzia akár 30 méteres fává is megnőhet. Persze, ha nem is ilyen extrém méretekkel, de buja pompával hálálják meg a gondoskodást a hazai fajták is.
A rózsák világa
A rózsák történelme még régebbi múltra tekint vissza, mint a hortenziáké. Már az ókori civilizációkban is kultikus jelentőséggel bírtak, és szinte minden kultúrában megtaláljuk nyomaikat. A rózsák nemcsak szépségükkel, hanem illatos virágaikkal is hódítanak, és évezredek óta inspirálják a költőket, a művészeket és a kertészeket egyaránt.
A rózsa minden kultúrában a szerelem, az elegancia és az időtlen szépség szimbóluma.
Számtalan fajtája közül válogathatunk: bokorrózsák, futórózsák, angol rózsák, talajtakaró rózsák – mind más és más hangulatot visznek a kertbe.
A bokorrózsák talán a legsokoldalúbb csoportját alkotják ennek a nemes növénycsaládnak. Kompakt, bokros növekedésük miatt ideálisak kisebb kertek számára is, miközben folyamatos virágzásukkal egész nyáron át gyönyörködtetünk. Ezek a rózsák általában ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint nagyobb társaik, és kevesebb gondozást igényelnek. Színpalettájuk rendkívül változatos: a hófehértől a mély bordón és sötétvörösen át egészen a sárga és narancs árnyalatokig terjed. Népszerű bokorrózsák közé tartoznak a Kordes fajták – például a Kordes Parfuma–, a Palace fajták és a Tantau fajták.
A futórózsák a kerti térgeometria harmonikus érvényesítésének igazi mesterei. Ezek a növények képesek akár több méter magasra is felnőni, pergolák, kerítések és falak mentén kúszva. Különösen látványosak, amikor nagy felületeket borítanak be virágaikkal, szinte virágfüggönyöket alkotva. A futórózsák többsége egyszer virágzik egy szezonban, de ez a virágzás olyan bőséges és látványos, hogy ez a rövid időszak is feledhetetlen élményt nyújt. Vannak azonban olyan fajták is, amelyek többször virágoznak egy évben.
Az angolrózsák, más néven Austin-rózsák, a modern kertészet egyik legnagyobb újítását jelentik. David Austin brit nemesítő hozta létre ezt a csoportot azzal a céllal, hogy ötvözze a régi kerti rózsák romantikus formáját és illatát a modern hibrid tearózsák ismételt virágzási képességével és színgazdagságával. Az eredmény olyan rózsák születése volt, amelyek a múlt báját hordozzák magukon, miközben a modern kert igényeinek is megfelelnek. Az angolrózsák éppen ebben tökéletesek.
Kerti telepítés és elhelyezés
A hortenziák és rózsák sikeres kerti telepítése alapos tervezést és a növények igényeinek megértését igényli. A hortenziák általában félárnyékos vagy szórt fényű helyeket kedvelik, különösen a forró nyári hónapokban. A tölgyfalevelű hortenzia különösen értékeli az árnyékosabb környezetet, míg a bugás hortenzia többet bír el a napsütésből. A talaj minősége kritikus fontosságú minden hortenzia esetében – jó vízelvezetésű, de nedvességet megtartó, humuszban gazdag földet igényelnek.
A rózsák ezzel szemben általában napos helyeket kedvelik, legalább napi hat óra közvetlen napfénnyel. A bokorrózsák rugalmasabbak e tekintetben, és elviselnek valamennyi árnyékot is, de a legjobb virágzást teljes napfényen hozzák. A futórózsák esetében különösen fontos a megfelelő támasztórendszer kialakítása, amely nemcsak fizikai támogatást nyújt, hanem lehetővé teszi a növény természetes formájának kibontakozását is.
A talaj előkészítése mindkét növénycsoport esetében alapvető fontosságú. A hortenziák enyhén savanyú talajt kedvelnek, míg a rózsák semleges vagy enyhén lúgos környezetben érzik jól magukat. Mindkét esetben elengedhetetlen a jó vízelvezetés biztosítása, mivel a pangó víz gyökérrothadást okozhat.
A látvány nem minden
A hortenziák és rózsák díszítőértéke nem korlátozódik csupán virágzási időszakukra. A hortenziák esetében a levelek textúrája és formája, valamint az őszi színváltozás is jelentős esztétikai értéket képvisel. A tölgylevelű hortenzia különösen értékes e szempontból, mivel strukturált levelei egész évben érdekessé teszik a növényt. A bugás hortenzia esetében a szárított virágzatok télen is dekoratív értéket képviselnek.
A rózsák többsége nemcsak vizuális, hanem illatélményt is nyújt: az angolrózsák különösen híresek intenzív illatukról, amely gyakran gyümölcsös, citrusos vagy fűszeres jegyeket tartalmaz. A hortenziákkal szemben a rózsák között vannak ehető fajták is – nem mindegyiknek egyforma a kulináris értéke –, így a rózsaszirmoknak a konyhában is jó hasznát vehetjük.
A rózsa nem csak a kert éke: ott a helye a konyhában is
Mindkét növénycsoport esetében fontos megemlíteni környezeti értéküket is. A hortenziák virágai fontos nektárforrást jelentenek a méhek és más beporzó rovarok számára, különösen a nyár második felében, amikor sok más növény már nem virágzik. A rózsák szintén értékes táplálékot nyújtanak a beporzóknak, és egyes fajták termései télen táplálékot biztosítanak a madaraknak.
A kertbe telepítésük során érdemes figyelembe venni ezeknek a növényeknek a társítási lehetőségeit is. A hortenziák gyönyörűen mutatnak liliomok, árnyékliliomok és páfrányok társaságában, míg a rózsák klasszikus párjai a levendula, a kamilla és a különböző évelő virágok. Ezek a társítások nemcsak esztétikai értéket teremtenek, hanem gyakran praktikus előnyökkel is járnak, mint például a kártevők természetes elriasztása vagy a talaj minőségének javítása.
Így őrizhetjük meg a rózsa aromáját télire is
A rózsa mindenkit képes elvarázsolni, azonban az örök virág, a virágok királynőjének titkaihoz meg kell érnünk, hogy megismerhessük őket. Rózsanyíláskor ösztönösen is azt érezzük, hogy olyan jó lenne eltenni a nyár rózsa-üzenetéből minél többet télire! A rózsaszirmok megszárításának kívül még számtalan lehetőség kínálkozik, hogy a rózsában szegény, vagy éppen rózsátlan időkben is élvezhessük e nemes virág ízét, illatát.
A hortenziák és rózsák világa valóban kimeríthetetlen gazdagságot kínál minden kertkedvelő számára. Legyen szó egy kis városi kertről vagy egy nagyobb parkosított területről, ezek a növények mindig képesek olyan szépséget és harmóniát teremteni, amely generációkon át örömet szerez az embereknek.
Nyitókép: 123RF
