Fűszer- és gyógynövények különleges változatai

Kenyérbél-cickafark (Achillea ptarmica)

Magaskórós társulások és láprétek jellegzetes növénye, aminek külseje nagyban eltér klasszikus rokonaitól. Magasra törő, akár egy méteres magasságot is elérő szárán hosszúkás levelek fejlődnek, apró tömött virágai viszont kompenzálják a karcsú vonalakat, hiszen szinte egész nyáron át nyílnak. Nem igényel nagy gondozást, vízigénye közepes, de a védettebb helyeket kedveli, a szél ugyanis könnyen kárt tehet finom szárában.

Rovarriasztóként alkalmazzák, de fogfájást is kezelnek vele, mert a szájban elfogyasztásakor zsibbadó érzés tapasztalható. Levelei nyersen és főzve is fogyaszthatók, virágja emésztést segítő.

Fotó: Wikipedia / Kor!An (Андрей Корзун)

Komlóvirágú oregano (Origanum amanum 'Bristol Cross')

Aromás, szürkés-zöld levelekkel és hosszúkás rózsaszín virágzattal díszítő növény. Nyár végétől őszig hozza virágait, amelyek csüngnek, csőszerűek, lilás árnyalattal gazdagítják a rózsaszín alapszínt, és vöröses fellevelekkel rendelkeznek. Ehető növény, mégis a leggyakrabban dísznövényként termesztik. A napfényes helyeket szereti, de edényes termesztésre is alkalmas. Levelei az oregano-hoz hasonlóan főzéshez is felhasználható- de annál enyhébb aromával rendelkezik.

Fotó: Wikipedia / Dénes Emőke

Mexikói tárkony (Tagetes lucida)

Téli tárkonynak is nevezik, de érdekessége, hogy a bársonyvirágra is hasonlít. Ennek megfejtése viszonylag egyszerű: ez a faj Mexikóban és Közép-Amerikában honos, a büdöskével rokonságban álló faj. Az aztékok gyógynövényként használták, és porrá őrölve vallási rituálékon is szerepet kapott.

Illata a szagos mügére emlékeztet: ánizsos, borsos, édes. Felhasználható fűszerként halakhoz, zöldséges egytálételekhez, de mexikói ételekhez is.

Fontos tudni róla, hogy nem télélálló, így kaspóban a párkányon kell teleltetnünk.

Fotó: Wikipedia / Dick Culbert

Köményillatú kakukkfű (Thymus herba-barona)

Erősen aromás, köményre emlékeztető illatú kakukkfű fajta. Szardínia és Korzika szigetén őshonos: eredeti élőhelyén a földön elterülve egybefüggő növénytakarót képes kialakítani. Kúszó habitusú, ezért a kertben elsősorban talajtakarásra alkalmas. Júniustól szeptemberig hozza lilás rózsaszín virágait, amit a beporzók is gyakran látogatnak. Kedveli a napfényt, bírja a szárazságot, igényei nem nagyok. Jellegzetes aromája miatt felhasználását tanulni kell: sok kísérletezés után érzünk csak rá, hogy milyen ételhez, italhoz illik igazán.

Fotó: Wikipedia / Krzysztof Ziarnek

Indián menta (Satureja douglasii)

Egy apró, de annál masszívabb talajtakaró, ami kiválóan viseli a kedvezőtlenebb körülményeket is, és még a taposást is tolerálja. Nincsenek túl nagy igényei, és ha jól érzi magát, hamar elterül az ágyásban, ezért kordában tartására ügyelni kell. Érdemes cserépben is tartani belőle, mert illatos leveleit teákhoz szokták felhasználni. Idehaza kerti tartása még vitatott, sok az egymásnak ellentmondó tapasztalat. Cserépben azonban bátran kísérletezhetünk vele, így legalább egész éven át rendelkezésünkre állhat az illatos, aromás tea alapanyag.

Tarka levelű citromfű (Melissa officinalis 'Variegata')

Nem sokban tér el az alapfajtól- leginkább külsejében. Alakja a citromfűéhez nagyon hasonló, de levelei kisebbre nőnek, és akadnak olyan változatok is, amelyeknél vastagabbak vagy kevésbé jellemző formájúak. Levélfelületének jelentős része sárga, változattól függően érdekes mintázatokban keveredik az alap zöld színnel.